Sesshoumaru POV

Fél órával később Rin és a papnő lépnek ki a barlangból. Idegesen nézek rájuk, mire elmosolyodnak. Ez pedig azt jelentette, hogy minden rendben van. A papnő intett a fejével, én pedig villám gyorsan bementem a barlangba, majd Midorira nézek. Arca még mindig nyugodt, de légzése egyenletessé vált. Leülök mellé, s nézem, ahogy alszik.

- Oh, drágám. Ki bántott téged, Watashi no aisuru Midori*?

Hirtelen kinyitja a szemét, s rám néz.

- Sesshoumaru-sama**?

- Itt vagyok, Midori. Nincs semmi baj. Begyógyították a sebeidet. De ki bántott téged, Midori? - kérdeztem.

Szemei rémülten elkerekednek, s összerezzen. Könnyei végig folytak az arcán, én pedig óvatosan letöröltem őket.

- Midori. Midori, nézz rám! Nincs semmi baj. De tudnom kell, hogy min mentél keresztül 60 éven át.

Hirtelen rám néz.

- 60 éven át? - kérdezte hitetlenkedve.

- Igen, ebből a világból 60 éve tűntél el. Te vagy Kelet hercegnője***, Midori - mondtam.

Hitetlenkedve nézett rám. Majd megváltozott a tekintete.

- Mi..mi ismertük egymást, Sesshoumaru-sama? - kérdezte habozva.

Egy pillanatra elgondolkoztam, hogy mennyit mondjak, úgy neki, hogy nem emlékszik semmire. De végül válaszoltam.

- Igen, ismertük egymást. Gyerekkorunkban sokat játszottunk együtt, pedig én 5 évvel idősebb vagyok nálad.

- Most mennyi lennék, Sesshoumaru-sama?

- 210 éves vagy, Midori. De elmondhatnád, hogy mi történt veled, akkor talán tudnék segíteni.

Midori POV

"... akkor talán tudnék segíteni" ez járt jó pár percig a fejemben, miközben Sesshoumaru aggódva figyel engem. Felnézek rá, egyenesen aranybarna szemeibe.

- Biztos hallani akarod? - kérdeztem.

Ő csak bólintott, én pedig belekezdtem a történetembe. Elmeséltem neki, hogy 15 éves koromban emlékek nélkül kerültem egy Budapesti árvaházba, majd 17 éves koromban magához vett egy akkor 35 éves férfi, hogy "hivatalosan" lányaként neveljen fel. De igazából csak azért kellettem, hogy kiélje rajtam a perverzitását. Amikor ahhoz a részhez értem, amikor először esett nekem, Sesshoumaru összeszorította az állkapcsát idegességében. Végül csendben folytatom a történetet. Pont elérek az utolsó ilyen esethez, mikor egy kislány lép be.

- Sesshoumaru-sama, egy férfi van odakint, és Midori-samával akar beszélni - mondta.

- Milyen férfi, Rin-chan? - nézett rá a kislányra Sesshoumaru.

- Azt mondta, hogy ő Midori-sama nevelőapja, Sesshoumaru-sama.

Amikor ezt meghallom rémülten akarok szabadulni a démon mellöl, de ő elkapja a kezem. Végül maga felé fordít.

- Nincs semmi baj, Midori. Itt vagyok veled! Semmi baj nem lesz.

- Megígéred, Sesshoumaru-sama?

- Ígérem neked, Midori-chan**** - mondja halál komolyan.

Segít felállni, s Rinnel együtt kimegyünk a barlangból. És csak ez után jött a bonyodalom.

*Watashi no aisuru Midori: az én drága Midorim

** -sama: tiszteletteljes megszólítás

*** Kelet hercegnője: említés az első fejezetben

****-chan: becéző megszólítás, általában lányokra használják, szerelmesek, egymáshoz nagyon közel állók használják