Francesca Gavilan

Nagyon zavarba jöttem Diego csókjától. Bár tény, hogy ezt én is nagyon akartam, mégsem értettem miért érdeklem őt ennyire, mikor nemrég még azt mondta neki Angie tetszik. Mikor elhúzódtunk, lekevertem egy pofont.

- Megőrültél? Mégis mi a fenét csinálsz?

- Legalább ne tégy úgy, mintha te nem vágytál volna erre a csókra Francesca!

- Én még mindig nem értelek. Egyszer még azt mondod Angie tetszik, most meg már én kellek neked? Ne játssz az érzéseimmel, Diego!
- Ez egyáltalán nem játék! Értsd meg, hogy nekem te kellesz és nem pedig ő! - olyan hangsúllyal mondta az utolsó mondatát, mintha nem csak engem próbálna meggyőzni, hanem saját magát is és ez nagyon nem tetszett. Nem akarom, hogy csak azért legyen velem, mert vele nem lehet. - Akkor mit mondasz?
- Mégis mire?
- Hogy akarsz-e a barátnőm lenni?
- Erre most mit mondjak? Túl korai még erről beszélnünk! Egyébként is, mégis hogy hihetném el, hogy amit mondasz az tényleg igaz?
- Akkor mi lenne ha bebizonyítanám?
- Mégis hogyan?
- Gyere el velem randizni és akkor majd te is meglátod, hogy igazat beszélek!
- Nem hiszem, hogy ez jó ötlet!
- Ne kéresd már magad Francesca, csak mondj igent!
- Jól van, legyen! De ne bosszants már többet!
- Rendben, akkor holnapután este találkozunk! - mielőtt reagálhattam volna rá, már ott sem volt. Őszintén, nagyon bosszantott az egész. Fogalmam sem volt, mit akarhat tőlem Diego, mindenesetre jobb lesz vigyáznom vele.

Angeles Saramego

Másnap munkába menet azon gondolkodtam, mégis mihez kezdhetnék. Talán nem kellett volna elmondanom Diego-nak, hogy tetszik nekem. Nem akarom bonyolítani a dolgokat. Mikor megérkeztem a lányok már nagyban sutyorogtak és ha jól hallottam, ismét Francesca volt a téma.

- Violetta mi történt?

- Francesca Diego-val fog holnap randizni, ezt tárgyaltuk ki éppen. El tudod ezt hinni? Pedig nekem úgy tűnt, Diego nem érdeklődik iránta! - alig hittem a fülemnek. Mégis milyen játékot űz ez velem? Egyszer azt mondja én jövök be neki, utána már Frannal tervez randizni? Azt hiszem meg fogja kapni tőlem a magáét, ha találkozom vele. Úgy döntöttem burkoltan én is kifaggatom Francescat, hátha többet tudok meg a dologról.

- Szia Fran, hallottam, hogy holnap randid lesz!

- Igen, bár még mindig nem hiszem el. Főleg úgy. hogy előtte még te tetszettél neki. Szerinted ez nem furcsa?

- Honnan szeded, hogy tetszem neki?

- Nem vagyok süket, hallottam mikor beszéltetek. Szóval kár is tagadnod!

- Te hallgatóztál?

- Miért, te mit tettél volna a helyemben? Egyébként meg most nem ez a lényeg. Nem tudom milyen játékot űztök ti velem, de jobb lesz ha leállnátok! Egyébként ha tudni akarod, Diego tegnap megcsókolt és nagyon jó volt! - épp elég volt ennyi egy napra, erre ő még rá is tesz egy lapáttal. Őszintén, nem akartam már hallani se róla, sem pedig Francesca-ról. Inkább elkezdtem a munkával foglalkozni. Legalább azzal el tudtam terelni a gondolataimat az egészről. Úgy éreztem minden összeesküdött ellenem. Nem elég, hogy voltam olyan hülye és beleszerettem egy nálam jóval fiatalabb fiúba, de ez a fiú még hülyít is azzal, hogy szerelmes belém, miközben az egyik barátnőmnek is teszi a szépet. Mégis miféle viselkedés ez? Annyira belemerültem a gondolataimba, hogy észre sem vettem, mikor Diego-ba botlottam, szó szerint.

- Te meg mégis mit keresel itt? - kérdeztem mérgesen és csípőre tettem a kezem.

- Angie figyelj, meg tudom magyarázni, oké?

- Mégis mit kellene? Hogy egész eddig átvertél és csak szórakoztál velem?

- Igen, elismerem nem volt szép, hogy hazudtam Francesca-nak, de csak kettőnkért tettem! - nem éppen erre a válaszra számítottam az tény is való.

- Várj, te most miről beszélsz?

- Csak azért akarok összejönni Francesca-val, hogy az apám végre leszálljon rólam és veled lehessek. Szeretlek Angie és nem akarlak elveszíteni! - nem tudtam mit válaszolni. A szívem egy része örömtáncot járt, ám a másik rettentően félt. Hisz ha Fran csak megsejti, akkor lőttek a barátságunknak és különben is, teljesen össze lesz törve.

- Mi lesz ha lebukunk? Francesca sosem bocsátja ezt meg nekünk!

- Ne aggódj, biztosíthatlak róla, hogy nem fogunk lebukni! - erre magához húzott és megcsókolt. Nem tudtam mi fog történni, de abban biztos voltam, hogy ez volt életem eddigi legjobb csókja.