Jack szemszög

Amikor Mark hazaért, én éppen a konyhában ügyködtem a jól betanult rántott husival. Egész jól néz ki. Aztán két kar a derekam köré fonódott. Hátra fordultam és üdvözöltem a párom egy csókkal.

-Mi újság?- kérdeztem. Úgy tűnt, mondani akarna valamit, aztán nem tette. Várt egy picit, majd tényleg megszólalt.

-Semmi különös. Milyen jó illatokat érzek. Mi készül?- kérdezte mosolyogva.

-Rántott husi- vigyorogtam- mindjárt kész.

-Megterítek- szólt Mark szinte azonnal. Olyan fura, amióta hazaért. Mintha történt volna valami, amíg odavolt.

-Köszi- mondtam halkan.

Mire megterített, a husi is kész lett. Csináltam mellé sültkrumplit is. Lepakoltam az asztalra a kaját, és leültem Mark mellé. Elkezdtünk enni, de szinte azonnal megcsörrent a telefonja. Az említett személy felállt, és egyenest a konyhába ment, majd -amint hallottam- felvette a telefont.

Gondoltam közelebb megyek és egy kicsit hallgatózok. Ennyi csak nem árthat.

-Igen, persze... nekem is, asszem.. rendben, akkor holnap... Szia- letette a telefont, de még nem mozdult. Ütött egyet a levegőbe, majd idegességében a hajába túrt. Vett egy mély levegőt, és elindult visszafelé. Visszasiettem a helyemre, és ettem, mintha mi sem történt volna.

-Ki volt az?- kérdeztem.

-Csak egy régi ismerős- legyintett. Nem hittem neki. Már ismertem egy ideje ahhoz, hogy tudjam, titkol valamit.

-Értem- hintettem el egy kamu mosolyt. Ki fogom deríteni, kivel beszél.

*később az este folyamán*

Mark elment zuhanyozni. Itt a lehetőség, hogy detektívesdit játszak. Bementem a szobánkba, feloldottam Mark telefonját, és megérintettem a "Névjegyzék" mappát. Megnéztem a legutóbbi hívás opciót, és nicsak, ott volt egy ismeretlen név: Nora :3
Oké, megjegyeztem. Jól ellesz ez a belső memóriámban.

Hallottam, ahogy Mark kijön a fürdőből, és gyorsan visszatettem a telefonját a helyére.

-Szia- lépett be a szobába.

-Szia- ültem le az ágyra. Teszteljük le! Megpaskoltam magam mellett a helyet jelezvén, hogy üljön le. Először meghökkent, de amint rájött, hogy nem harapok, egy kicsit felengedett.

Leült mellém, én pedig hezitálás nélkül odahajoltam egy csókra. Egy picit várt, de visszacsókolt. Ahogy gondoltam. Nem olyan volt, mint régen. Elhúzódtam, majd ránéztem ezzel a "mit nem mondasz el?" fejjel. Ő csak megrázta a fejét, és hajolt volna még egy csókra, de eltoltam magamtól.

-Mark, mit nem mondasz el?- kérdeztem kissé könnyes szemekkel.

-Jack, nem mondhatom el. Ha elmondhatnám, hidd el megtenném. De nem lehet- hárított.

-Nem érdekelnek a kifogásaid. Válaszokat akarok... most.

-De Kincsem, értsd meg é-

-Mit értsek meg? Hogy a hátam mögött másfele kacsingatsz? Igen, hallottam a telefonbeszélgetésed, valószínűleg Norával. És most ne gyere azzal, hogy turkáltam a mobilodban, mert most van nagyobb gond is annál.

-....

-Szóval?

-Nézd, megadta a számát, mert a kollégám. Arról beszéltünk telefonon, hogy holnap ki milyen beteget ápol és hogy ki hogy tudja- hallottam a bizonytalanságot a hangjában.

-Értem.. ma a másik szobában alszom- sarkon fordultam és elindultam kifelé, majd még az ajtóból visszaszóltam- azért majd kérd meg Norát, hogy tanítson meg jobban hazudni.

-De.. - nem hallottam, mit mondott, mert az ajtó már bezárult.

Mark szemszög

-De ez az igazság- mondtam, de nem hiszem, hogy hallotta volna. És noha mindketten tudtuk, hogy nem ez az igazság, próbálkozni akkor is ér.

Pont abban a pillanatban, amikor Jack kiment, megcsörrent a telefonom. Oda sem kellett néznem, hogy tudjam, ki hív. Végighúztam az ujjam a képernyőn, elfogadva a hívást.

-Szia Nora- nyögtem fáradtan a telefonba.

-Sziaa~ Mi újsááág?~- kérdezte kissé nyávogva, amitől majd kiszakadt a dobhártyám.

-Hát nem sok... Jack tudja- vallottam be.

-Micsoda?! Elmondtad neki?

-Ő jött rá. Hallotta a beszélgetésünket. Én ezt nem bírom tovább.

-Semmi baj, Markimoo. Majd megbékél- próbált nyugtatni.

-Jah, remélem- mondtam.

Még beszélgettünk pár percig, aztán jó éjszakát kívántunk, és mentünk aludni.

Nagyjából egész éjszaka csak forgolódtam. Nem tudtam aludni. Főleg Jack miatt.

Másnap magamtól keltem fel. Ránéztem az órára. 5.39... ugh. Túl korán keltem. Mivel nem bírtam visszaaludni, kimentem a konyhába, reggelit csinálni. Már Jack is ébren volt. Épp reggelizett, amikor leértem. Elmotyogtam egy 'jó reggelt'-et, majd a hűtőhöz léptem, és a maradék rántotthúsért nyúltam. Vettem elő tányért, és leültem Jackkel szembe.

Egyikőnk sem szólt semmit, így a reggeli kínos csendben telt.

Reggeli után felmentem az emeletre átöltözni. Felvettem egy kék kockás inget- amit annyira imádtam- és egy kissé szaggatott farmert. Lebattyogtam az előszobába, felvettem a fekete tornacipőmet, majd köszönés nélkül kiléptem a házból.

Előkotortam a kocsikulcsot, és kinyitottam vele a járművet. Két kis csipogás jelezte, hogy kinyílt az ajtó.

Bepattantam a kocsiba és elindultam dolgozni.

Sziasztook~ itt is az új rész. Remélem elnyerte a tetszéseteket c: ha igen, nyugodtan nyomjatok egy vote-ot ;)