A lány a személyzeti bejárat mellett ült egyik barátnőjével. Nem sírt. Túltette magát rajta. Alig két napja ment el a férfi és ő máris felejteni akart. A barátnője visszament dolgozni. Követte a példáját, ám mielőtt még belépett volna az ajtón, a távolból ismerős motorberregés hallatszódott. Kalapáló szívvel fordult meg a küszöbön, a közeledő járművet figyelte és azt, aki rajta ült. A barna hajú, jóképű férfit, fülbevalóval a fülében. Elmosolyodott és ezúttal hagyta, hogy a fiú megpörgesse, majd szavak nélkül, csupán érintésekkel kérjen bocsánatot. A lány megbocsátott.