Arra ébredtem, hogy Domi arcomat puszikkal halmozza el.
Elmosolyodtam, majd fejemet mellkasába fúrtam.

-Jó reggelt.-húzott magához mégközelebb.

-Jó reggelt.-dünnyögtem mellkasába.- Hány óra?

-Nyolc múlt. Lassan mennünk kell.

-Juj, tényleg.-kipattantam mellőle, és a szekrényhez mentem.

-Szeretném ha ma is eljönnél az edzésre.-kezét hasamon fonta össze.

-Rendben, és utána csinálunk valamit?-hirtelen megfordultam, és kezemet nyaka körül pihentettem meg.

-Amit csak szeretnél.-lágy hangon mondta, majd közelebb húzott magához.

-Mi lenne, ha csak mi ketten, összebújva, néznénk valami filmet?- rá mosolyogtam, majd megfordultam

-Nálam.-súgta fülembe

-Rendben, nálad.-szájára nyomtam egy puszit, majd egy rövidnadrág és egy fehér spagetti pántos felső társaságával bementem a fürdőszobába.

Felöltöztem és normális külsőt varázsolta magamnak. Aztán kimentem.

Elmosolyodtam annak láttán, hogy Domi az agyamat próbálja helyre pofozni.

-Hagyd csak, majd megcsinálom.-oda mentem mellé

-Mindjárt kész.-mosolygott, és az utolsó simításokat is megcsinálta.

-Nem kellett volna, de köszönöm.-kezét megfogtam, és magamhoz húztam.

-Szeretlek kicsim!-mosolygott, majd megcsókolt.

Csókunkat anya törte meg, mikor kopogás nélkül belépett az ajtón.

-Jaj, bocsánat, ne haragudjatok, sajnálom.

Mi csak elmosolyodtunk.

-Mi a baj anya? Egyébként minden jól ment?-kérdeztem miközben elkezdtem összevissza járkálni

-Csak szólni akartam, hogy lassan mennetek kell a kórházba. Egyenként, igen, ma este egy étterembe megyünk.

-Szóval, nem leszel itthon...

-Nem probléma, te nálam alszol.-megszólalt Domi, majd mikor ránéztem, csak kacsintott egyet. 

-Akkor nem is leszel egyedül. De lassan tényleg mennetek kéne.

-Jó, igen, mindjárt megyünk.

Anya kiment a szobából, én pedig Dominik felé szegeztem tekintetemet.

-Hol is tartottunk hercegnőm?-gondolkodó fejjel nézett rám, mire én csak elmosolyodtam, és kezemet nyaka köré tettem.

-Hümm... Talán itt...-ezzel megcsókoltam, keze derekamról egyre lejjebb vándorolt.

-Esküszöm, ha tehetném, egész nap csókolgatnálak.-mondta halkan

-Edzés után azt csinálsz velem amit csak akarsz.-néztem szemeibe

-Szóval, amit csak akarok?-perverz mosolyra húzta száját, majd megrázta fejét.

-Azt mondtam nem?-kérdeztem

-Kicsim...menjünk, oké?

*** Pár órával később ***

Már az edzésre tartunk.
Végre nem kell elviselnem azt a szörnyű valamit a lábamon.
Igaz, még szoknom kell vele a járást, mivel eléggé fura, de legalább már szabad vagyok.

-Kicsim.

-Igen?

-Szeretlek.

-Én is téged.-mosolyogtam rá

-Milyen filmet nézzünk szépségem?-keze ismét combomon hevert.

-Nem tudom, amit szeretnél.-kezemmel lefedtem kezét, majd kis idő múlva összekulcsoltam.

-Oké.-rám mosolygott, majd egy puszit nyomott arcomra, és újra az útra figyelt.

Lassan megérkeztünk.
Kiszálltunk, és indultunk is be.
Útközben összefutottunk Ádival is, aki most egyedül volt.

-Larát hol hagytad?-kérdezte nevetve Domi

-Az anyukájával vásárol, de holnap velem lesz.-húzogatta szemöldökét

-Mit akarsz csinálni a barátnőmmel?-kérdő fejjel néztem rá

-Én semmit.-kacsintott egyet, majd bement az öltözőbe

-Vágod, hogy összefognak jönni?-néztem Dominikra

-És ezzel mi a baj?-nevetett fel

-Az, hogy nekem ezt nem mondta.

-Majd fogja, ha tényleg összejönnek.-mosolygott-De picim, megyek öltözni. Várj meg.-puszit nyomott homlokomra, majd ő is bement.

Leültem a földre és vártam.
Pár nevetést hallottam, aztán a csapat fele kijött.
Ekkor lépett be az ajtón Varga Roli.
Próbáltam nem rá figyelni, így a földet vettem szemügyre.

-Hé, minden oké?-kérdezte tőlem

-Ja, szia észre sem vettelek, igen, miért?

-Azt hittem, van valami probléma, azért ülsz a földön.

-Jaj, dehogy is.-mosolyogtam

-Akkor rendben, hali.-ezzel ő is bement

A betartott levegőt hosszasan kifújtam, majd felálltam, és inkább elkezdtem járkálni.
A végre már szédültem a sok fel-alá járkálástól, így inkább csak álltam. 

Dominik Rolival jött ki.
Én csak megfogtam Domi kezét, és próbáltam termesztés lenni.

Már vagy 15 perce ment az edzés mikor Rolinak történt valami a lábával.
Természetesen lekellett ülnie, ezért pont azt a padot választotta, ahol én ültem.

-Jól vagy?-kérdeztem két köhögés között

-Aha, de te valószínűleg megfáztál.

-Én tök jól vagyok. De ha jól vagy miért nem edzel tovább?

-Ennyire rossz társaság lennék?-nevetett kínosan

-Ja, izé nem...-annyira kínosnak éreztem ezt a beszélgetést.

-Amúgy minden rendben veletek?-Domi felé biccentett, aki szúrós szemmel nézett a kispad felé.

-Igen, minden rendben. Úgy hallottam, hogy neked is van barátnőd.-mosolyogtam kellemetlenül

-Persze.

-Gondolom veletek is minden rendben...

-Ahaa.-nevetett fel- Na, de én megyek iszom egy kicsit. Szia.

-Hali.

Telefonomért nyúltam, hogy felhívjam Larát, de ő sajnos nem vette fel. Szóval kénytelen voltam valaki mást felhívni.

-Szia kislány, hát veled mizu? Rég hallottam a hangod jól vagy?

-Szia Jusztin. Én is rég hallottam a tiéd, velem minden rendben és veled?

-Jaj mi tök jól vagyunk, a többiekről hallottál valamit? Fullra eltűntek.

-Ja, igen. Semmit sem tudok róluk.

-Hallottam, hogy Albiék összejöttek. Az ikrem is becsajozott. Te is pasizol már. Mi lesz velem?-nevetett bele a telefonba

-Naa mi történt, Jonatan csajozik?-nevettem én is

-Mondom, lassan esküvő jön.-mondta komolyan

-Sebaj, tudom mi lesz veled. Te leszel a gyertyatartó.-nevettem el magam ismét.

-Köszönöm. Én is erre gondoltam. De figyelj már, nem akarunk mi találkozni, mármint újra a srácokkal?

-Valahol összefuthatnánk. Nem is olyan rossz ötlet Jusztin.

-Na, akkor én tárcsázok pár számot, aztán jelentkezem. Puszi rózsaszín hajú lány.

-Majd írj. Puszi.

Észre sem vettem, hogy elment az idő. 
A fiúk már a labdákat szedték össze, amit szétrugdostak.

Dominik sietett felém, közben megvált mezétől, és mikor odaért hozzám, csuklómat megfogta és elindult velem az öltöző felé. 
Nem szóltam semmit, de láttam rajta, hogy valami nincs rendben.

Miután kijött, már kicsit nyugodtabbnak tűnt.
Kezét enyémmel kulcsolta össze, majd miután egy puszit nyomott arcomra elindultunk a kijárat felé.

Mikor beszálltunk, idegesen indította be a motort, majd elindultunk.
Végig az elsuhanó tájat figyeltem, és közben azon gondolkodtam, mi lehet a baj. Talán az, hogy látott beszélgetni Rolival?

***

Haza értünk.
Nem szólt semmit, csak lepakolt, és elment zuhanyozni.
Szóval rám haragszik.

Felmentem a szobába és leültem az ágyára. 10 perc múlva bejött, és levágta magát az ágyra.
Nem szólt semmit, ami enegem nagyon bántott.
Aztán mocorogni kezdett, és végül azt éreztem, hogy hátam mögé feküdt.
Keze szépen lassan átfonódott hasamon.

-Nem vagy éhes?-kérdezte halkan.

-Nem.-válaszolom hasonló hangnemben

-Értem, akkor nem kérsz inni?

-Mond el, hogy miért vagy ilyen.-néztem szemeibe

-Ilyen milyen?-kérdezi miközben felül mellém

-Nem tudom, nem szólsz hozzám.
Csináltam valamit?-néztem, ahogy lassan beletúrt hajába, majd beszédre nyitotta száját.

-Nem csináltál semmit.

-Akkor, most mond el, hogy mi bánt.

-Féltékeny típus vagyok.-vágta rá

-Szóval, azért mert beszéltem vele?

-Nem baj, ha beszélsz velük, csak... Na... Te az enyém vagy!

-Igen, és ezzel kimondtad. Csak a tiéd, érted? Nem kell más.

-Szeretlek kicsim.-megcsókolt, majd lefeküdt, én pedig felálltam.

-Mindjárt jövök, csak elmegyek a mosdóba.

-Tudod hol van, vagy segítsek?-mosolygott

-Tudom hol van.-nevettem fel

Miután végeztem, visszamentem Domihoz.

-Hercegnőm, mi lenne, ha csinálnánk valami kaját, aztán néznénk a filmet?

-Oké, de milyen kaját?

-Van itthon pattogatott kukorica, csak ki kell pattogtatni.

-Értem már!-nevettem fel

-Micsodát?-kérdezte furán 

-Áh, semmi. De megyünk akkor csinálni?-indultam ki az ajtón 

-Megyünk.-hátam mögött szorosan jött a lépcsőn, majd mikor leértünk a konyhába, fenekemet megfogta, majd maga felé fordított.

-Tudtam.-mosolyogtam elégedetten

-Nem is tudod mit szeretnék.-ezzel felkapott és csak az asztalon tett le.

-Mióta ülhetek az asztalon?-beletúrtam hajába, majd kezemet vállára tettem.

-Nem csak az asztalon ülhetsz.-közelebb lépett, félre tűrte hajam, majd megcsókolta nyakam.
Aztán számnak esett.
Hajába túrtam, kközben nyelveink szinte táncot jártak.

-Szeretlek Baba!-csókolta meg újra szám

-Nagyon szeretlek téged! Kérlek te ne hagyj el...

-Ilyen az eszedbe se jusson, nem hagylak el Életem. Azzal nem csak neked ártanék.

-Ígérd meg, hogy te nem csak kihasználsz.

-Hogy jutna ilyen az eszembe?  Mindennél fontosabb vagy! Emlékszel?-mosolygott, majd megpuszilta számat

-Szeretlek Dominik!-magamhoz húztam, és nem engedtem, addig ameddig valaki csengetni nem kezdett.

-Vársz valakit?-kérdezte mosolyogva, miközben az ajtó felé vette az irányt.

-Miért te igen?-kérdeztem én is, és közben leszálltam az asztalról.

Valaki pizzát rendelt hozzánk.
Dominik idegesen vágta be az ajtót.
Én ezt nem értem.
Ki küldte azt a pizzát?

-Kicsim, mi a baj?-néztem rá

-Varga...

-Mi? Varga? Miért?

-Ő küldte.-ezzel belevágta az egész dobozt a kukába.

-Hé, semmi baj. Csináljuk meg a pattogatott kukoricát, és nézzünk filmet. Ne törődj vele, kérlek.

-Legszívesebben, szétrúgnám a fejét.

-De nem bántod. Ugye?

-Inkább...

-Szóval akkor most ideges vagy?

-Nem, nem vagyok az. Semmi bajom. Nem akarod levenni a felsőd?

-Tudod, lány vagyok.-nevettem

-Fura is lenne, ha egy fiút kérnék, nem?-nevetett ő is

-Na ezzel megfogtál.

-Jó, akkor majd én leveszem.

Ezzel levette magáról a felsőt és eldobta valamerre.
Szépen lassan felültem az asztalra, és figyleni kezdtem. 
Kivette az egyik fiókból a kukoricákat, kibontotta, majd berakta a mikróba.

Amíg az bent volt, mi elvoltunk.
Bekapcsolta a rádiót, és az éppen szóló dalt énekeltük, persze volt olyan, hogy nem is ismertük, de minket ez nem érdekelt.

Aztán mikor kész lett, szépen felballagtunk a szobába.
Domi bezárta az ajtót.
Én addig elhelyezkedtem.

Egy romantikus vígjátékot néztünk meg, ami miatt hol sírtam, hol pedig nevettem.
De a legfontosabb az volt, hogy Domi ott volt.

A film végén kikapcsoltuk a tévét.
Én elmentem zuhanyozni, és mivel nem kaptam ruhát ezért törölközővel mentem ki.

-Tudod, egy dolgot elfelejtettem.-sziszegem

-Igen, a törölköző rajtad maradt.-nevetett

-Nem vagy vicces. Kapok valamit légyszi.-néztem rá kiskutya szemekkel.

-Persze, mi kell? Felső vagy alsó? Csak egyet választhatsz.

-Felső, tudod az a hosszú tökéletes lesz.

-Azzal most nem tudok szolgálni, viszont van egy ilyenem.

-Menj a francba!-nevettem a ruha láttán

-Najó, tessék.-nyújtotta felém a ruhadarabot.-Csak akkor adom oda-folytatta.-Ha...

-Ha?-néztem rá 

-Ha adsz érte valamit.

-Adok, csak kérlek add ide, mert megfagyok.

-Siess!-kacsintott

Miután felvettem, visszamentem hozzá.
Kényelmesen feküdt az ágyban.
Körbe sétáltam nagy ágyat, majd a mellette lévő üres helyen leültem.

-Gyönyörű vagy.-simított végig arcomon

-Te meg helyes.-mosolyogtam 

-Meg cuki, és aranyos.-folytatta

-Meg önimádó.

-Inkább Noa imádó.-ezzel magára húzott

-Jó éjt hercegem.-mellkasára helyeztem fejem és hasát átöleltem.

-Nem kapom meg amit kértem?

-Rosszabb vagy mint egy kisgyerek.

-Szeretlek anyuci, kérlek, adj egy jó éjt puszit.

-Jó éjt. Aludj.-megpusziltam szájját, majd vissza helyeztem fejem mellkasára és ő lekapcsolta a lámpát.

-Mindnnel jobban.-mondta halkan, mire én csak bólogattam.

Heeyy guuyyss! ✋
Itt vagyok! Élek még! 😂
Itt lenne a rész is. 🤗
Remélem várjátok a folytatást, ugyanis hamarosan jön.😌
Vigyázzatok magatokra ebben az utolsó hétben! 🙃
Puszi! 😘

U.I.: Szeretek mindenkit!!!❤👌