Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

20. fejezet - Egy következő szint

Filip ötlete jónak tűnt, de sajnos nem jött be. Legalábbis nem úgy, ahogy ő számított rá.

-Ez a kő hatalmas! - aggodalmaskodott Sarah. - Ez nem is kő, hanem szikla. És ez csak az a része, ami a föld felett van. Kizárt, hogy ez alatt lenne a zár, amit keresünk.

Lara elgondolkodott. Sarah mond valamit, ráadásul túlságosan is kézen fekvőnek tűnt a megoldás. Biztos volt benne, hogy nem ússzák meg ennyivel. - Rendben, egyelőre hanyagoljuk ezt a "követ", de maradjon itt két-három ember, aki körbenéz a környéken. Filip, te már jól kiigazódsz itt, nem? Adam, még te maradj itt velünk harmadiknak, Sarah pedig visszamegy a táborba és a többiekkel keresi ott a zárat. Ha sötétedésig nem találunk semmit, este összeülünk és megbeszéljük, hogyan tovább.

Sarah csak bólintott, majd Estella és Dexter társaságában visszaindultak, Lara pedig mély levegőt véve nekiállt a keresésnek. Meg sem kellett szólalnia, a fiúk rögtön tudták, mit csináljanak: Filip a szikla körül kezdett nézelődni, Adam pedig a vízben.

A lány már elég messze jutott a parttól, mikor csobbanást, szitkozódást, majd hangos nevetést hallott. Visszasietett a patakpartra, ahol Adam a vízben ült, tetőtől talpig ázottan, Filip pedig a hasát fogta, úgy kacagott. Lara mosolyogva indult a fiú segítségére, már térdig gázolt a vízben és a kezét nyújtotta, de észrevett valamit.

A két srác csodálkozva nézett rá, Adam volt az első, aki észrevette, aztán Filip is odasietett.

-Egy még lehet véletlen. De kettő? - mutatott a lány a parton álló sziklára. A vízben, a kövön, amiben Adam elesett egy teljesen ugyanolyan X-alakú bemélyedés éltelenkedett, mint a parton. - Srácok, szerintem ez lesz az! A parton az csak figyelemfelkeltés volt. Emeljük ki!

Adam és Lara megfogták a követ két oldalról, és megemelték, de nem találtak alatta semmi. Egy átlagos kő volt, nehéz és vízes. Visszadobták a helyére.

-Én nem értem! - szólalt meg Filip. - Mi ez a sok X? Az X az azt jelenti, hogy ott kell keresni vagy ásni - olyan arcot vágott, mintha hirtelen remek ötlete támadt volna. - Mi van, ha ásni kell?

-Nem hinném, hogy itt, a vízben sokra megyünk az ásással. De ha nem találunk semmit, megpróbálhatjuk. Valahogy majd körbekerítjük.

-Mi van, ha a kettő között lesz félúton? - gondolkozott Lara hangosan. - Vagy mi van, ha van itt még több, és azok határozzák meg azt a helyet, ahol ásnunk kell?

-Egy próbát ez is megér. Akkor most keressünk kifejezetten X-eket - kezdte Adam. - Én vagyok a legvizesebb, maradok én itt, ti pedig nézzetek körbe itt, a part közvetlen közelében!

Nem is kellett túl sok idő, Filip talált egy követ, amin a változatosság kedvéért ugyanaz a bemélyedés virított, de néhány perccel később Lara is csatlakozott a sorhoz.

-A vízben viszont nincs több kő a környéken - lépett ki Adam a partra.

-Eddig van négy kövünk vagy sziklánk X-szekkel. Az enyém volt vagy 3 cm átmérőjű, és nem volt alatta semmi. Ha minden kötél szakad, elkezdhetünk alatta ásni, de nem tartom valószínűnek, hogy ilyen egyszerű lenne.

-Mi van, ha az igazi X-et ez a négy kő határozza meg? - kezdett ismét lelkesedni Filip. - Szerintem az általuk bezárt négyszög középpontjában kell ásnunk, és ott lesz. Ez elég logikus lenne, nem?

-Nem tudom, engem bosszant a helyzetük... - tanakodott a lány. - Egy szabályos trapézt zárnak be. Miért lenne ez egy trapéz? Ez is kell, hogy jelentsen valamit!

-Engem már az sem érdekel, ha az egész környéket felássuk. Csak essünk túl végre rajta.

-Hát ez elég nagy környék lenne, tekintve, hogy a kövek körülbelül öt-hat méterre vannak egymástól - nevetett fel Adam. Lara szeme felcsillant.

-Ez egy szabályos sokszög! Öt vagy hat szöge lesz! Csak meg kell néznünk a köveknek egy bizonyos körzetét!

Elindult két kő között, 6 lépést mért, majd megfigyelte, három kő nagyjából mekkora szöget zár be egymással és elindult, és igaza is lett: talált egy újabb követ. Vagy inkább kavicsot, annyita pöttöm volt, de X ott éktelenkedett rajta. Ez újra megismételte, megint sikerrel járt, majd végül visszatalált egy olyan kőhöz, amit már korábban észrevettek. Tehát egy szabályos hatszöget találtak.

-Keressük meg a központját! - szólt Lara.

-Van ott valami? - kérdezte Adam Filiptől.

-Igen, egy kis kavics. De ezen nincsen X - szomorodott el.

-Lehet, hogy ez lesz benne a csavar. Végig igazat mondott! Nem a tábor területén van... - kezdte a lány, de Adam befejezte helyette.

-És minden követ meg kell hozzá mozgatni. Még azt is, amin nincs jelzés.

-Ha tényleg ott lesz, soha többet nem megyek kincsvadászatra. Ehhez a szigethez képest már minden csak egy kis hülye találós kérdésnek tűnik - nevetett fel kínosan Filip. Lara úgy döntött, erre inkább nem válaszol, tekintve, hogy a fiúnak igaza volt. Ehelyett visszasiettek a táborba, és közölték a többiekkel, hogy találtak valamit.

Sarah el volt ragadtatva, mert ők 14-en sem jutottak semmire egész nap. Már szinte vidáman indultak ki a patakhoz, Adam és Filip kezdtek ásni a megjelöletlen kis kavics helyén, és nem is telt bele öt percnél többe, hogy találjanak egy kis ladikót. Carter izgatottan kapta elő a kulcsot a zsebéből, ami pontosan beleillett a kis dobozka kulcslyukába, mindenki lélegzetvisszafojtva várta, hogy mit rejt e kis faragott ládika.

Lara felnyitotta a fedelét, és kiemelt belőle egy plüssmackót.

-Ez mi? - csodálkozott Sarah, de Dexter hamar megválaszolta a feltett kérdést.

-Nyilvánvalóan a következő nyom, ami minden valószínűséggel visszavezet minket barátainkhoz az erdőbe.

-Van még benne valami? - kíváncsiskodtak a többiek.

-Igen, egy levél - nyúlt bele ismét a dobozba a lány, miután a medvét átadta Adam-nek. - Egy levél. Sakura-nak.


Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro