4. fejezet
Sziasztok! Most egy igazán különleges résszel jövök, ami bemutatja, hogy Lelle miként élte életét mielőtt megismerkedett Rivaille-al.❤️🤗
*Lelle szemszöge*
*3 hónappal ezelőtt*
Szokásomhoz híven, mikor kilépek a suli kapuján megvárom a barátnőmet és ketten elindulunk a plázában. Végig nevettük azt a 30 percet. Hihetetlen, hogy mennyire szeretem.
-Mi lenne ha elmennénk bulizni? - veti fel az ötletet.
-Sajnálom de nem lehet... Anya valami fontos rendezvényt szervezett amin részt kell vennem... De majd a hétvégén elmehetünk ha gondolod.- mosolygok rá kedvesen. Megrázza a fejét, majd belém karolva indulunk el a kajáldák felé. Mikor kikértük mind ketten a kedvencünk, leültünk az asztalunkhoz, majd nekiláttunk az ebédnek. Hirtelen a telefonom megrezdült. Üzenetem jött apától.
"APUCI- Kincsem 1,5 óra múlva indulunk a rendezvényre. A ruhád a szobádban lesz. Szeretlek Apu!"
-Nekem mennem kell...- kidobom a maradékot, s elköszöntem a barátnőmtől és futva indultam haza. Még az szerencse, hogy csak 3 utcára lakunk a bevásárló központtól. Cipőmet lerugva szaladok fel a fürdőbe, egy gyors zuhany, aztán egy kis smink a hajam laza loknikban csikizi a vállam. Ahogy apa írta az ágyamra volt kikészítve egy barack színű comb középig érő szoknya, egy hozzá íllő felső aminek a vállainál hosszú szatén anyag simul végig a karomon. A lábamra egy fekete teli talpú magassarkú került. Az órára pillanatok, mi szerint még van 20 percem. Lesétálok a konyhába és töltök magamnak egy kis narancslevet. A tévé elé ülve szürcsölgetem az ízletes italom és várom, hogy apa befusson és kapkodva vegye fel öltönyét. Nem sokkal később be is igazolódik a gyanúm és apa rohan be a házba. Kapkoda dobálja le magáról a cipőit és az egyenruhályát, majd szalad a mosdóba. 3 perc múlva ahogy meztelen talpa csattog a padlón miközben a szobályukba siet, hogy felvegye az előre kikészített és élére vasalt ruhadarabokat. Zilálva lépked le a lépcsőn miközben a nyakkendőével szórakozik.
-Az Isteni!- engedi el a nyakkendő két végét és nagyot fújtatva huppan le mellém.
-Segítsek?- nézek rá fél szemmel.
-Előfordulhat- kacag fel vidáman; felál, majd néhány mozdulattal megkötötem a nyakkendőjét. Puszit nyom a homlokomra és ekkor fut be anya is.
-Mi lenne ha indulnánk?- kérdezi mosolyogva, s csókot nyom apa ajkaira. Ujjaikat összekulcsolják, majd úgy indulunk el az autóhoz. Beülünk, majd elindulunk a kültéri rendezvény helyszínére. Ahogy oda értünk nem telik el 2 perc és anyát helyesebbnél helyesebb férfiak hívják félre. Apának és nekem ez nem tetszik, s mikor anya újra a társaságunkban van, meg is említi neki.
-Nagyon nem tetszik ez nekem Életem! - jelenti ki határozottan.
-Nem kell féltékenynek lenned!- kuncog fel anya. Mindegyikel ivott valamennyit. Apára nézek akit, majd szét vet az ideg. A kis szóváltás után megjelenik anya főnöke, Robert.
-Eweline!- köszönti anyámat, majd minden szó nélkül tudomást nem véve rólunk sétálnak arrébb nevetgélve.
-Minden rendben?- nézek aggódva Apa felé aki egy hamis mosollyal az ránk bólint egyet. Apa nagyon szeretni anyát, de lehet, hogy ez fordítva már kevésbé igaz. Apa állítsa szerint szerelem volt első látásra... De anya... Ő mindig elfelejtette az évfordulókat, apa szülinapját, de ami a legrosszabb, hogy sokszor az enyémet is. A mindig apával szoktunk ketten ünnepelni.
-Megyek megkereslek anyádat... - hagy ott egyedül. Kisétalok az autónkhoz és beülök hátra. Semmi kedvem ehhez az egészhez. Talán egy fél óra elteltével egy dühöngő Apa és egy ki sírt szemű Anya ül be a kocsi. Érezhető a feszültség köztük. Jobbnak láttam nem szólni, mert félő, hogy én húzom a rövidebbet. Mikor leparkoltunk a ház előtt. Kiszáltunk, apa az emeletre rohant. Csapkodott és ha jól hallottam néhány dolog össze is tört. Anya nappaliban elhelyezkedő kanapén kezdett zokogni.
-Lelle! - hallom tompán apa hangját az emeletről. A szobájukban van. Bemegyek és leülök mellé- Kicsim... Apa most elmegy... Ha szeretnél velem jöhetsz... De megértem ha anyáddal maradsz.- gördül le egy könnycsepp az arcán. Letörlöm a sós cseppet az arcáról és csak utánna szólalok meg.
-Egy kis ideig itthon maradok, de utánna ígérem hogy utánna megyek. - ölelem meg szorosan, mert tudtam, hogy ez mit jelent. Elválnak. Ezek szerint anya megcsalta apát és lebukott.
-Szeretlek Lelle! - puszilja meg a homlokom. Feláll, kezébe veszi a bőröndjét és ki sétál a szobából, néhány perccel később hallom ahogy a bejárati ajtó kinyílik, majd halk puffanással csukódik be.
[Time skip]
1,5 hónap telt el amióta apa elhagyott minket. Rászoktam a cigire, bulizni járok hétvégén és sokszor úgy jutok haza, hogy nem tudok magamról. Anya teljesen kifordult magából. Minden másnap másik pasival állít haza. Egy csomószor volt olyan mikor mostam a ruháit, egy csomó pénzt találtam bennük... Egyszerűen egy ribanc lett a tulajdon anyám. Elegem van. Amikor elment itthonról írtam neki egy levelet, a cuccaimat összeszedtem és kiléptem a lakásból. Elindulok a vonat állomásra és vettem egy jegyet Párizsba. Apa ott kapott új munkát. A vonaton ülve felhívtam apát, aki azt mondta hogy ott fog várni. Amikor 2 óra utazás után leszáltam a vonatról elkezdem keresni a szemeimmel apa magas alakját a tömegben. Hamar felismertem szőke felnyírt hajáról. Elindulok felé, s amikor közelebb értem egy fekete hajú nőt pillantottam meg mellette. Alacsony alakja miatt apa teljesen óriásnak tűnik mellette. Boldognak látszanak.
-Erwin Smith- szólalok meg nevetve, mire mind a ketten felém fordulnak.
-Kicsim! - nevetve futok felé, s felkap a karjaiba és megpörget.
-Annyira hiányoztál!
-Te is nekem! Kicsim ő itt a barátnőm Kuchel Ackerman!
-Nagyon örvendek! Lelle Smith vagyok! - rázok kezet a nővel.
-Sokat hallottam már rólad! Sokkal szebb vagy mint ahogy apukád mesélte. Pontosan mennyi idős is vagy?- kérdezi kedvesen, majd lassan elindulunk.
-Lassan 18!- jelentem ki büszkén.
-Akkor csak 1 év van közted és a fiam közt. - gondolkozik el. Belekarol apába és úgy indulunk el a hotelhez. Apa monda, hogy külön lakosztályban fogok aludni. 1 óra gyaloglás után még is érkezünk. Apa elköszön Kucheltől, aki mosolyogva int, majd sarkon fordul és elmegy. Liftel megyünk fel a 20. emeletre. Az én szobám 209, apáé közvetlen az enyémmel szemben van.
[Time skip]
Ismét eltel 1,5 hónap. Apa alig van velem. Vagy dolgozik vagy pedig Kuchellel megy valahova. Délután 3. Teljes két napja nem láttam őt. Lefekszem a kanapéra és tárcsázom a számát.
-Szia apa..
-Kicsim... Miért kerestél?
-Beszélünk kell. Nagyon fontos és szeretném ha meghalgatnál!
-Aha... Sajnálom... Figyelj most nem érek rá,majd később megbeszéljük.- szól bele és hallom a háttérben Kuchel hangját.
-Folyamatosan csak ezt hajtogatod! Inkább anyával kellett volna maradnom!- nyomom ki a telefont és neki állok zokogni. Ezt nem hiszem el... Annyit sem foglalkozik velem, mint anya. Csak fekszem a heverőn és gondolkozom. Este elmegyek és megkerem a legközelebbi plázában. Még szerencse, nálam van apa hitelkátyája. Elmentem letusolni, a hajam megigazítottam. Egy leheletnyi sminket tettem az arcomra. Felvettem a kedvenc fehér rövidnadrágom egy hozzá illő spagetti pántos felsővel és egy Convers csukát. Kilépés az ajtón és még sem állok a recepcióig. Egy kedves hölgy útbaigazított, hogy mit merre kell mennem. Kilépés a szállodából. Az utcát a lámpák gyenge fénye világítja meg. Magabiztosan indulok, de ez a magabiztosság 5 sarok után elszáll, ugyanis 2 alak követni kezdett engem. Gyorsító a tempómon és hallom ahogy ők is gyorsabban kezdenek utánnam lépkedni. Egyre közelebb érnek hozzám. Futásnak eredem és néhány méter után egy sarkon befordulva neki ütköztem egy srácnak.
-Köszi, hogy elkaptad nekünk ezt a szépséget!- veszi újjai közé a hajam. Óvatosan megfogja az arcom és megcsókol. Mi a f*sz!? Elkerekedett szemekkel meredtem acél kék szemeibe amik szikrát szórták a két férfi felé- Bocsi haver... Nem tudtuk, hogy foglalt ez a kiscsaj... De a melleted álló lány sem semmi.
-Lezbikus vagyok!- jelenti ki a lány, s erre a két srác megyötört arcal sétál el. mellettünk.
[... ]
Levi tekintete folyamatosan cikázott szemem és ajkam közt. A szívem hevesen ver. Egyik tenyerét derekára helyezi, másikkal a hajamba tűr és szenvedélyesen megcsókol. Néhány másodperc kellet, hogy felfogjam mégis mi történt. Karjaimat nyaka köré főnök szorosan magamhoz hűzva ezzel. Zilálva, levegőért kapkodva válok el vékony ajkaitól. Szemeibe nézve szólalok meg.
-Levi...
-Ez jó volt... - huncut mosolyra húzza ajkait és kábultan dől el az ágyán. A plafont bámulja. Arca piros, szemei csillognak. Elkapom róla a tekintetem. Miért van itt ilyen meleg? Az arcom ég és a színe vetekszik egy paradicsommal.
-Lemegyek... Iszom egy kis vizet...- kimegyek a szobából, s neki dőlők az ajtónak. Kifújom a bent tartott levegőt. Lebattyogom a konyhába töltök egy kis vizet. Egy húzós megiszom, majd úgy döntök elmegyek fürdeni. Összeszedem a vendégszobában a cuccaimat és elindulok a fürdő felé. Benyitok, s egy kis sikítás keretében csukom is be.
-Mi történt? - rohan hozzám apa a szobájukból egy szál melegítő nadrágban.
-Mehetsz... - lép ki vörös fejjel Levi elhaló hangon mozyog valamit. Asszem ezután egy kicsit kínos lesz kettőnknek...
Nooos! Itt is van a 4. réész! 😃😄😄
Rendhagyóan hosszú(1401 szó) rész lett. Kicsit sokáig volt ihlet hiány, de itt van. 😀
Ha tetszett akkor ne felejtsétek el a ⭐ és a kommentet!
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro