Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

2.fejezet

Sziasztoook! Ne haragudjatok a hosszú kihagyás miatt🙏🏻🙏🏻 Ígérem ezentúl próbálok hetente hozni részeket.
Jó olvasást! 😘😉

-Jó reggelt Levi!- a szívem kihagyott egy ütemet. Nem birtam megmozdulni. Mit keres Ő itt?
-Lelle?

-Ti honnan ismeritek egymást?- teszi fel a kérdést anya. Hol rám hol Lellere pillantva.
-Tegnap este Levi mentett meg néhány fura embertől!
-Kisfiam... Olyan büszke vagyok rád!- pattan fel anya helyéről. Hozzám lépked és szorosan magához ölel.
-Miért?- nézek rá furcsán.
-Mivel megvédted a húgodat.- szólal meg Erwin a lányra mutatva. Hogy, mivan??
-Kincsem mi a baj? - kérdezi anya aggódva, s ezzel egyidejűleg megsimogatja arcomat.
-Persze... - adom a tömör választ. Kibontakozom az öleléséből, majd a konyhába veszem az irányt. Belépés a helyiségbe fájdalomcsillapítót kezdek keresni. Hogy a picsába nem fogtam fel tegnap este?! Pedig még a nevét is elmondta... Töltök magamnak egy kis vizet, majd azzal a lendülettel veszem be a gyógyszert is.
-Rivaille!- kiabál anya a nappaliból- Ki ez a lány!?
-Nem tudom- adom a tömör választ amikor vissza érek hozzájuk- Na ha össze szedted magad akkor mehetsz is!- sétálok el mellette.
-Levi... Megmutatod Lellenek, hogy hol tud majd aludni?- néz rám anya csillogó szemmel. Bolintok és megfogom a lány csuklóját. Óvatosan húztam magam után egészen a szobámig. Benyitok, s előre engedem őt.
-Egyenlőre aludthatsz itt... Én meg majd alszom a vendég szobában- ajánlom fel neki.
-Nem szükséges... Én is tudok a vendég szobában aludni... - néz le a kezeire.
-Akkor... Mi lenne ha mind a ketten itt aludnánk?- erre a mondtar felkapta a fejét és látszott arcán a meglepedteség. Enyhe pír jelent meg arcán amin csak mosolyogtam.
-Nekem mindegy!- vigyorog. Hogy lehet ennyire édes a nevetése?! Miket beszélek??- Levi lehet egy kérdésem?
-Persze mond csak.
-Nem lenne baj ha megölelnélek?- arcomat elönti a pír. A szívem hevesen kezd verni. Mi történik velem? Aprót bólintott, s erre az apró termetű lány szorosan a derekam köré fonja karjait. Fejét mellkasomba fürja. Nagy nehezen hátára teszem tenyerem. Fejem elfordítom az erkély irányába, ha esetleg félnék ne lássa paradicsom színű arcom.
-Annyira édes vagy... - suttogja. Rákapom a fejem, s látom, hogy engem néz. Hangos kacagásba kezd mikor meglátja meglepett tekintetem. Elenged, majd az ágyon folytatja a nevetést.
-Levi...-nyit be anya az ajtón- Menj át Lellevel Hanjihoz. Most hívott az anyukája, hogy nem ért valamit matekból .
-Megyek... Tch- sétálok el az íróasztalomhoz, s felveszem mellőle a táskámat- Te is jössz?
-Ha lehet!- kuncog fel aranyosan. Bólintok, s elinduluno lefelé a lépcsőn. Felvesszük a cipő két, majd szép lassan elindulunk az unokatestvéremhez. Csak 2 házra lakik tőlünk, így hamar odaértünk. Kopogás és minden nélkül nyitok be a lakásba. Nem nagy 3 embernek bőven elég. Mikor belépek a nappali krém színű falai néznek felém szembe. A falakon családi képek lógnak.
-Hanji!-kiáltok, majd benyitok a szobájába, s egyből megbánom, mert Hanji huga ül az ágyon. Hosszú barna haja lófarokba van fogva. Kivágott felsőt visel amiből kilátszódnak a mellei, alul csak egy rövid szoknya van rajta.
-Levi! - ugrik fel az ágyról és a nyakamba ugrik és szorosan magához ölel. Lelle kicsit furcsa tekintettel méri végig a lányt.
-Hol van a nővéred?-tolom el magamtól és elépva az ajtóból beengedem magam előtt Lellet.
-Épp most ment el a mosdóba. Miért?
-Mert dolgom van vele. -vágom oda neki félválról. Lerakom a táskám, majd a fürdő ajtót feltépve nyitok be hozzá. Azt hittem megvakulok a látványtól. Hajni a mosogép tetején fekszik és éppen Mike a közös ismerősünk dolgozik rajta.
-Mégis mi a kurva anyámat csináltok!?

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro