Teljesen lefagytam. A nővére rabolta el a gyermekünket???? Kimmel sokáig jóban voltunk, de nyilván ő is eltűnt drága látos öccsével... Soha ki nem néztem volna ezt belőle, de ezekszerint nagyon nagyot tévedtem.
-Megkeresem én a gyerekünket. - bátorodtam fel, hiszen láttam milyen állapotba került Jack.
-Mi?? Biztos, hogy nem! - kapta rám a fejét egykori elrablóm. Közelebb léptem hozzá és egy érzéki csókot adtam neki.
-Nyugodj meg. Minden rendben lesz.-próbáltam megnyugtatni, de nem nagyon sikerült. Csak a fejét rázta, majd kinyitotta a szekrényt, amiben egy csomó fegyver volt. Elővett egy nagy táskát és elkezdett pakolgatni bele a gyűjteményéből. Oda mentem és segíteni kezdtem neki. Pakoltunk és csak pakoltunk. Amikor már ténylegesen benne volt minden a táskában, Jack rámnézett és elmosolyodott.
-Szeretlek.-megpuszilta homlokom, aztán már fel is tapaszkodott a földről. Szerettem volna én is mondani neki, de túl gyorsan elhagyta a szobát. Túl gyorsan magamra hagyott. Persze azért azt ő sem gondolhatta, hogy tényleg elengedem őt így egyedül. Nem hagyhattam, hogy bármi baja is essen. Fontosabb volt ő nekem mint a saját életem. Szeretném vele leélni a hátra lévő életemet. És remélem, hogy ő is ugyanezt szeretné. Remélem velem szeretne lenni...
-Matthew. Megbízok benned. Segítesz nekem? - fordultam kissé hamiskasan a srác felé. Kicsit gondolkozott, de természetesen rabólintott a dologra. Elmosolyodtam, majd elkezdtem mondani a tervemet...

Tudoooom... Nagyon rövid részt hoztam már megint... Sajnálom! 😭
És még csak nem is izgalmas... Igyekszem a következőt hosszabbra írni! Kérlek komizzatok és voteoljatok!! ❤️❤️❤️😍😋😢