Mélyen szemembe nèz és látom, hogy ondolkozik. Elbillenti a fejét és megszólal.
-Nem kerüllek. Egyébként nem értelek. Elraboltalak és nem örülsz, hogy nem vagyok folyton veled?-néz rám összehúzott szemekkel. Lehajtott fejemet. Tiszta hülye vagyok...
-Csak érdekel...
-Ezesetben csak annyit tudok mondani, nem kerüllek. Sok a dolgom.-mondja, de én làtom rajta, hogy ez hazugság. Újra neki indul, de megint elè állok.
-Mondd el!-kérem, mire ő közeledni kezd. Én hátra fele lépkedek mígnem a falnak ütközöm. Ijedten nézek ördögi szemeibe, mellyel engem teljesen rabul ejt.
-Na most mivan?-lehajol hozzám és tekint szemeimbe. Lelkemben hatol nèzésével. Mintha olvasna bennem.
-Babygirl most miért nem beszélsz?-valami erő felülkerekedik rajtam, és két kezem közé veszem fejét, majd egy gyors mozdulattal magamhoz húzom és megcsókolom. Lepődötten, de visszacsókol. A falnak szorít és így falja ajkaimat. Felugrok és làbaimat csípője köré tekerem. És ebben a pillanatban törtènik egy olyan dolog amire sosem gondoltam volna...

Sziasztok! Kicsit rövid rész lett... Lehet este még rakok ki egyet, de ez attól függ mennyi időm lesz. Azért remélem tetszett! Kérlek komizz és vote-olj!♥♥