Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

Részlet 2/4

Fel kell mennem a színpadra, és eljátszani azt a számot, amit már 6 éves korom óta tudok.
Egyszerűen nem ment. A színház igazgatója valahogy biztos felkomferált, de fogalmam sincs mit mondott. Csak a fülemben dübörgő vért hallottam, és hatalmasakat nyeltem. A gyöngyöző homlokomat törölgettem, és az ujjaimat morzsolgattam. Sosem izgultam még ennyire. Mondjuk ha eltöröm mindkét kezem, nem kell felmennem. Vagy de?
-Úgy, mint mindig Levente - veregetett vállon az igazgató.
-Nem okozok csalódást - biccentettem egy aprót. Jobban nem is mozgott a fejem.
-Te olyat nem tudsz - nevetett. -Most is minden rendben lesz.
-De ennyi ember előtt én... - Nem engedte, hogy végig mondjam.
-Nekem ne próbáld meg ezt beadni - ingatta a fejét. -Csak egy valakire figyelj a közönségből, senki másra. Itt van - lökött rajtam egyet óvatosan. A lépcsőn felévre, már most kaptam egy nagy tapsot, és sikolyt. Meg persze három kamerát nyomtak a pofánba. Akkor legalább szimmetrikus lett volna! Egy mosolyt varázsoltam az arcomra. Művésznőm féle hamis volt. A javából.
Amikor az emelvény közepére értem, egy ismerős vékony, csilingelő hang kitűnt a tömegből.
-Menni fog - suttogta Művészőm. Mégis eljött! Vagy csak képzelődök? Legyen inkább ez, mert a tegnap történtek után nem hiszem, hogy egy fikarcnyi esély is van erre. Kinézve csakis rá, elmosolyodtam. Rá figyeltem. De még mindig nem tudtam, hogy ő az!
Csak egyszerűen nem ment, ezt éreztem, ahogy leültem a zongora székre. Lehunytam a szemem, és mindenki meglepetésére egy másik számot kezdtem el játszani. Nem is komoly zenét. Shawn Mendes - Mercy.
Ki kellett, hogy jöjjön belőlem, mert csak annyit akartam, "minden ugyanolyan legyen." Majdnem minden.
-"You've got a hold of me" - kezdtem el halkan énekelni, és neki énekeltem, attól függetlenül, hogy nem voltam benne biztos. Csukott szemmel zongoráztam, csak egyszer néztem ki a közönségre. Csillogó mogyoróbarna szemével nézett rám az első sorból. Inkább folytattam a dalt. Vajon lehet minden olyan, mint ** *****, **** **************? És elmosolyodott. Csak nem tudtam, ez a műmosolya, vagy őszintén ezt gondolja? És csak muszájból jött el, vagy ő akart eljönni? Nagy szerencse kéne, hogy mindkettőből a második legyen...

Szemszög csere? 🤔
Remélem várjátok, a bónuszfejezeteket! Úgy döntöttem több is lesz... 😊 Ez az egyik kedvenc részem belőle! De nagyon nehéz választani, majd meglátjátok...
A kövi kis rész holnap érkezik! De az még IOV-os! 😘❤️

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro