Egy normális nap volt a UA-ben. A diákok az osztálytermeikben voltak. 

Az 1-A is így tett. Az osztályban vártak, ott töltötték a szünetet. 

A lányok összegyűltek a szokásos helyükön; Midoriya Todoroki-val beszélgetett; Sero és Kaminari együtt baromkodtak; Bakugo pedig a telefonján csüngött. Kirishima nem jött iskolába, mivel megbetegedett. 

Aznap eléggé fontos anyagokat vettek. Majdnem minden órán. Olyan anyagokat, amiket majd számon fognak kérni. Mivel a vörös és a szőke fiú egész jó barátságot ápolt, ezért a szőke elhatározta, hogy elviszi barátjának a házikat.

A délután viszont eléggé lassan jött el. Az unalmas órák és szünetek megnehezítették minden tanuló napját. 

Az utolsó óra után Bakugou bedobálta a cuccait a táskájába, feláltt és elment. 

A lágy szellő enyhén összeborzolta a haját, a szemébe lógott egy-két tincs. A nap a délutáni órákban a háta mögött volt, árnyéka előtte baktatott.

Hamar elérkezett ahoz a bizonyos házhoz. Becsöngetett, egy kedves arcú hölgy rögtön nyitotta. Kirishima anyukája megköszönte neki, hogy eljött, és hogy segít a fiának a tanulásban. 

Bakugo ledobta cipőit, majd felbaktatott a lépcsőn. A vörös hajú fiú ajtaja előtt viszont megtorpant. Vett egy mély levegőt, és bekopogott. Kirishima mondta, hogy nyugodtan nyisson be. Bakugo nem is habozott. 

Kirishima haja nem volt beállítva, vörös tincsei a hajába lógtak. Arca fehérebb volt a megszokottnál. Homlokára egy törülköző simult, amiből enyhén csöpögött a víz. Szegény sebesre fújta pisze orrocskáját. 

Az ablak bukóra volt nyitva, a srác derekán egy kis lepedő volt. Egy szürke rövidnadrágot és egy fekete trikót viselt. 

- Szervusz Fura hajú! - köszönt a szőke. 

- Cső Bakubro! - szólt Kirishima rekedt hangja. 

- Hogy vagy? 

- Hát, jobban mint reggel! Azóta nem hánytam. 

- Értem. Mit mondott a doki? 

- Valami náthával járó vírus... Elvileg három-négy nap után már kutya bajom lesz! 

- Szuper! Elhoztam az anyagot. Elmagyarázom, lemásolod a jegyzetet, majd meg írjuk a házit! 

- Kösz Bakubro, te vagy a legjobb! 

- Nehogy megölelj! Kezed-lábad törném! Tudod, hogy utálom! 

- Oh, tényleg! Bocsesz!

- Nem gond... 

A vöröshajú kicsit nehezen, de kikászálódott az ágyból és az íróasztalhoz ült. Bakugo odahúzott magának egy széket, és elővette a jegyzeteit. Elmagyarázta neki részletesen, majd hagyott neki időt, hogy lemásolja a jegyzetet. Ezután elővették a házi feladatokat, és elkezdték megoldogatni azokat. 

Egy két-három óra alatt meg is lettek. A két barát egy öklös kiséretében elbúcsuzott, majd a szőke elindult hazafelé. 

Így ment ez egész héten. Délután fél öttől este hétig együtt tanult a két fiatal. Ahogy teltek a napok, Kirishima egyre jobban lett. Egyre aktívabb lett, arca kezdte visszanyerni eredeti színét. 

A következő héten már az iskolapadban virított. Osztálytársai örömmel fogadták. Minden visszaállt a régi kerékvágásba. Azt eltekintve, hogy Bakugo még ezek után is átjárt hozzá. Maga Kirishima kérte meg, hogy segítsen nekk. Nem csak úgy néha-néha, hanem minden egyes nap együtt tanultak. Bakugo természetesen rengetegszer kapott idegösszeroppanást emiatt. Nem szó szerint! XD

Egy pénteki napon is így történt. A két fiú együtt sétáltak. Bakugo hátán kicsit több cucc volt, mivel megbeszélték, hogy tanulást mozi maratont tartanak, és a szőke a vörösnél fog aludni. 

Ahogy haladt az idő, Bakugo-nak feltűnt, hogy Kirishima egy kicsit furcsa. Miután megírták a házit, kérdőre is vonta. 

- Neked meg mi bajod van? - kérdezte a szőke kissé ingerülten.

- Ne-nekem semmi! - felelte dadogva, enyhe pirrel Kirishima. 

- De! Fura vagy! Idiótán viselkedsz! Miért kérted, hogy jöjjek át? 

- Talán segíteni? 

- Biztos, hogy nem többről van szó? - Bakugo arca is egy picurit piros lett - Ennyire szeretsz? 

- M-m-m-mi?! 

- Tetszem neked! Szexuálisan! A vak is látja! Nincs igazam? - Bakugo öntelt, mégis perverz mosolyát megvillantatta. Kirishima jó sokáig hallgatott. De aztán nehezen, dadogva belekezdett. 

- N-nos, kúrva jófej srác vagy, és ro-rohadt menő! Fe-felnézek rád! Rohadt jó a ke-képességed, és a ta-tanulmányi eredményeid is na-nagyon jók! E-eleinte csak ba-barátkoztunk, de aztán- - és ekkor valami szokatlan történt. Bakugo nevetett! De nem gonoszan, inkább aranyosan! És nem gúnyosan nevetett! Ez más volt... 

- Én is szeretlek, Fura hajú! - Bakugo nem várta meg barátja válaszát, magához rántotta és szenvedélyesen megcsókolta.  Az a csók tele volt érzelmekkel. Kirishima egy pici ideig le volt sokkolva, de aztán kivette a részét a csókban. Tudta, hogy Bakugo nem játszadozik vele. Mikor szétváltak, csak mosolyogtak.

- Úgy örülök Ba... Katsuki! 

- Én is! Ha már segíteni jöttem... 

- Hm? 

- Mit szólnál ahhoz, ha segítenék levenni a tök fölösleges ruhadarabokat? - perverz mosolya minden vágyát tükrözte. 

- Nekem oké~

Bakugo Kirishima-nak rontott, és együtt töltötték az éjszakát. 

Nagyon boldogok voltak, hogy már nem kellett a másik előtt titkolni az érzéseiket! 

---------------------------------------------------------

Chuu, Chuu, motherfckers!

Ma van az egyik BFF-emnek, DamnDemonShit nek a születésnapja! Innen is boldogat! 😂😊😘

Imádod a Kiribaku-t, ezért gondoltam, hogy írok neked egy kis ilyet! Tudom, hogy utálsz olvasni, ezért rövidre fogtam!

Ne feledjétek! Ha öngyilkosságot akartok elkövetni, csak szépen és tisztán!💜

További szép napot kívánok minden embernek, démonnak, illetve Arahabaki-nak!💜

Bye-bye!💜