Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

9.rész

Csak engem nézett aggódó tekintettel én meg őt. A könnyes szememen keresztül néztem bele ménnyen iriszeibe. Mindha megbabonázott volna nem tudtam félre nézni, csabdába ejtett szemeivel.

-Valami baj van?-kérdezte meg másodszor is, de még most se jött ki hang a torkomon. Gin meg csak nézett tovább.

-A-

-A?

-A fiúm ... megcsalt..-amindt kimondtam a könycsatornám ujra átengedte apró sós könnyeim. A másik percbe meg csak azt vettem észre, hogy Gin ajkai az enyémre tapadnak. A fejem megint vörösebb színt vett fel, a szívem pedig mand kiugrott.

-Haza kisérjelek?-mire csak aprót bólintottam a földet kémlelve.

Aznap nem mentünk Callistoba, amint Gin haza kisért elment. Én egyenesen a szobámba mentem és bele dőltem az ágyamba. Becsuktam a szemeim és nem is kellett több egyből elaludtam.

Másnap átaludtam az ébresztőt és 12-kor keltem fel. Felöltöztem majd "B" tervnek bepakoltam a sulis táskám. Amint végeztem felkaptam kabátom és a táskám magamra azzal megintultam szeretett orvosomhoz.

-Jó napot!-köszöntem a dokinak.

-Jó napot kis hölgy. Mi a panasza?

-Átaludtam az ébresztőm.

-És ezzel mit csináljak?

-Kéne igazolás.

-És mit írjak be [T/N] a nagy fáradságtól átaludta az ébresztő óráját kérem nézzék el neki?!

-Mondjuk.

-Értem én, hogy unoka tesod vagyok de attól még orvos vagyok és nem írhatok mindenre igazolást!

Valahogy sejtettem, hogy nem fog írni igazolást. Pedig mindig kapott a nutellámb is... ekkora megtisztelés mellett se ír... cchh nem lehet megvesztegetni.

-Nem kell írnia... csak itt írja alá.-mutattam a lapra amire még otthon írtam igazolást. Csak egy nagyot sóhajtott majd aláírta.

Pont beértem az 5.órámra. Mikor oda értem a termem elé sóhajtottam egyet majd kopogtam, benyitottam és beléptem a terembe. Drága ofőm volt bent helyettesíteni a matek tanárt.

-Hát te?-kérdezte. Leraktam az asztalára az igazolást és a helyemre sétáltam.

-Miért nem az ellenőrzőbe van?!

-Mert itt hagytam.-válaszoltam flegmán.

Mikor végetért az ötödik, hatodik, hetedik órám megindultam hazafelé. Ahogy a szép őszi napon sétáltam a színes levelek között a járdán füllhalgatóval a fülembe mikőzbe a kedvenc zeném megy benne valaki megfogta a vállam, mire én csak kivettem a füllhalgatom egyik felét és az illető felé fordultam.

-Kou?

-Szia. Haza fele mész?

-Igen.

-Ma kerestelek úgy harmadik óra után de azt mondták nem jöttél ma.

-Ötödik órára értem be.

-Történt valami?

-Átaludtam az ébresztőt. Amúgy miért kerestél?

-Semmi különös csak meg akartam kérdezni nem e akarsz velem Callistoba menni.

-Oké.-ezzel Kou nyitott egy portált amin átsétáltunk.

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro