4.rész
-Már vagy 2perce meg se szólalsz... amúgy meg láttalak ott...
Erre most mit kéne mondanom?
-Én Eto Kou vagyok a 3-3 osztályból.
-Honnan ismered Callistot?-úgy láttam nem volt ínyére ez a kérdés. Nem tudtam eldönteni, hogy azok a szemek amik most a padlot nézik dühösek -e vagy pedig szomorúak. Csak vártam az üres, csendes folyoson a fiú válaszára, de ő nem mondott semmit. Ez a beszélgetég fogjuk rá jól kezdődött erre most átment egy rossz hangulatú beszélgetésbe. A csengő idővel megszólalt majd az üres, csendes folyosót egyre több hangós gyerek lepte be.
-Szerintem hadjuk ezt a témát.-mosolyogtam rá- nekem most fizikára kell mennem szia.-erre a fiú felnézett rám majd egy "sziával"-elköszönt tőlem.
Vissza mentem a lehangoló osztálytermembe ahol már 2 jó barát várt.
-Nah mivan liba hány napra függesztettek fel?
-[Név] ne is foglalkozz ezzel az idiotával gyere menjünk és mondj el mindent.-ragadta meg Alice a karomat majd az ajtó felé vezetett.
-Most hova megyünk?-tettem fel egy egyszerű kérdést amire nem kaptam meg rögtön a választ.
-A STH-ba.
Ez a rövidítése a "Sulis törzs helyünknek". Ami nem is lehet más mindt a régi tesitermünk szertárja. Mivel oda nem szokott senki sem oda menni amilyóta megvan a csarnokunk, így lehet ott telefonozni garangált lebukás nélkül, aludni, enni és amiért mi is itt vagyunk most beszélgetni anélkül, hogy a fél iskola tudjon a magánéletedről.
Mikor oda értünk csak a szokásos poros szertárajtó fogadott minket.
-Nem volt semmi hiába jöttünk ide...
-De valami biztos nem?
-Annyi, hogy a diri azt mondta ha mégegyszer előfordul felfüggeszt...
-De nem csak ezért vagyunk itt. Azt beszélik, hogy Bakugou, Handa Akirával megcsal téged.
-Ez biztos valami vicc.. ő nem olyan.
-Hát te tudod.. amúgy van egy gyerek a 3-3 -as osztályból... aki... ne.. hogy is mondjam..
-Bejön neked?
-Honnan tudtad? Még csak végig se tudtam mondani..
-Az arcodra van írva.
Várjunk csak! 3-3? Nem abba jár Eto-kun is?
-Alice mond csak mi a neve annak a gyereknek?-kérdeztem kicsit erőteljesebben.
Mi van akkor ha Eto-kunba szerelmes? Nem mintha érdekelne csak... jah.
-Aoki-kun! Aoki Aki!-nézett rám a lány csillogó tekintetével.
Ezt a beszélgetést befejezve egyből a termünket vettük célba. Amint beléptünk a csengő megszólalt, majd a tanár lépett be az ajtón. Nem nagyon tudtam az órával foglalkozni.. csak Callesto járt a fejembe. Azt vártam mikor csöngetnek ki, hogy mehessek haza.
Amikor végetvetett leghűségesebb barátom a csengő az órának mindenki felállt, össze szedte a cucait mikőzbe azt beszélgette a barátaival ma hol szórják el a pénzüket. Alice idővel odajött a padomhoz és a szokásos "akarok valamit" mosolyával állt előtte. Én csak sóhajtottam egyet majd megkérdeztem:
-Mit szeretnél?
-Hát tudos arra gondoltam ma elmehetnénk valahova.
-Nem.
-Jaj nemár [Név] menjünk!
-Majd máskor.
-Jó...-ezzel otthagyta a padomat és ő is a kijárat felé vette az irányt.
Mikor betettem a lábam a házunkba a szokásos "Megjöttem"-mel köszöntem majd a szobám felé vettem az utam. Ott ledobtam a táskám és kaja után keresve betévedtem a konyhába. Ott csak egy cetli volt.
"Szia [Név] ha ezt olvasod már otthon vagy. Behívtak túlórázni majd megyek. Egyébként Suzuki szólt, hogy ma az egyik barátjánál alszik. Vigyázz magadra, ja és a hűtőben találsz kaját"
Dejó... ezek szerint ma enyém a ház. Mit kéne csinálnom? Gin. Gin azt mondta mehetek még oda.. de mégis, hogy jutok el oda?
A sok töprengésbe megint kijukadtam oda ahonnan elkezdtem. Ami pedig nem más, mindt a korgó hasam. Odaléptem a konyha ajtóhoz majd kivettem az első dolgot amit megláttam.
Úgy 10-körül lehetett amikor is megpróbáltam elaludni. Megint megszólalt az ismerős hang.
-Hát elfelejtetted volna amit igértél?
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro