Anakin dühösen járkált fel-alá Padmé irodájában, miután beszámolt neki Ahsoka és Emma tervéről. Nem tetszett neki, hogy a két lány megtagadta azt a parancsot, hogy ne kövessék Bane-t, csak juttassák el neki az adatokat, onnantól pedig majd a klónok és ő átveszik az irányítást. Ehelyett, azzal kellett szembesülnie, hogy a két küldött egyenesen arra a helyre tart, amerre a fejvadász szállítja a kívánt fájlokat. A beszélgetés után azonnal a könyvtárba rohant, hogy mindent megtudjon a Mygeeto nevű bolygóról, majd miután látta, hogy pár elengedhetetlen felszerelés szükséges, annak beszerzését feleségére bízta. Míg 3PO csomagolta kellékeket, a szenátor jónak látta lenyugtatni a férjét.

    - Ani, ne aggódj minden rendben lesz.

   - Nem szeretem, mikor megtagadják a parancsomat. – mérgelődött tovább Skywalker – Megmondtam nekik, hogy informálnak és utána visszajönnek, a többit meg mi elintézzük. Ehelyett fogták magukat és elmentek. Nagyon kíváncsi vagyok, melyikük fejéből pattant ki ez a remek ötlet. Nem is beszélve arról, hogy a szükséges felszerelés nélkül meg is fagyhatnak.

   - Ezért mész te, hogy ezt megakadályozd – mosolyodott el Padmé – Remekül kitanítottad mindkettőt. Emma olyan trükköket tud, amit még nem is láttam. Bízz benne, tudja, mit csinál.

   - Ez nem a bizalomról szól – csóválta a fejét a tábornok – hanem arról a személyről, aki az egész mögött áll. Nem bírnak el egy Sith-el.

   - Úgy gondolod, hogy Dooku áll az egész mögött?

   - Ő még a könnyebbik eset. – sóhajtott fel a Jedi Lovag – Vannak nála sokkal rosszabbak.

- Sidous, akiről Yoda mester mesélt?

   - Lehet ő is, vagy épp valaki, aki még nála is erősebb – hogy megakadályozza a további kérdezősködést egyenesen a pakoló protokoll droid felé pillantott, majd mikor látta, hogy nem igazán boldogul figyelmét inkább rá irányította – Kicsit tempósabban 3PO, ha kérhetlek.

   - Ani gazdám, olyan gyorsan pakolok, ahogy a programom és a végtagjaim engedik – tartott fel a kezeit a droid, mely olyan abszurdnak tűnt, hogy Padmé elnevette magát.

Jobbnak látták, ha átveszik a feladatot a folyton fecsegő droidtól. Pakolás közben Anakin egy újabb problémát vetett fel. Honnan szerez semleges hajót? Mivel a bolygó, ahova készül, szeparatista fennhatóság alá tartozik, nem lenne bölcs dolog egy köztársasági géppel menni. Egyetlen hajója, mely ilyen küldetésekre lett szánva pedig a két nő birtokában van. Padmé ezt a problémát is orvosolni tudta, még pedig úgy, hogy megkérte Satine hercegnőt, Mandalore vezetőjét, hogy járjon el az ügy érdekében. Mandalore, mint semleges bolygó szerezhetett járművet akárhonnan. Két üzenetváltás után, az egyik közeli helyről érkezett is egy megfelelő jármű egyenesen a Jedi Templom hangárába, Anakin kérésére. Artuval a nyomában épp a hajó felé indult, mikor egy ismerős állta az útját.

     - Nem is tudtam, hogy tartanak ilyen hajókat a templomba – vakarta meg az állát Yularen admirális miközben vizsgálta az említett járművet.

    - Nem igazán, ezt kölcsön kaptam, hogy elutazhassak a Mygeetora felelősségre vonni a padawanom és a nabooi szenátor helyettest.

    - Hallottam az esetről, ezért is bátorkodtam idejönni. Szeretném felajánlani szolgálataimat tábornok. Régen többször is jártam a bolygón tapasztalataim még hasznosak lehetnek.

    - Nocsak, admirális, a múltkori kaland után nem gondoltam volna, hogy valaha is ilyet mond. – mókázott Skywalker – Ez esetben csak ön után – mutatott a hajó felé.

Mikor a pilótafülkében elfoglalták helyüket, Artu azonnal programozásba kezdett, míg gazdája kimanőverezett a garázsból. Mikor már elhagyták a bolygót és az űrben lebegtek, a kis asztromech betáplálta az adatokat, majd, fordított kettőt a bemeneti részen, és a hajó már is a hiperűr messzeségébe találta magát.

Ahsoka már másodjára bosszankodott a nap folyamán a hosszú utakra. Még mindig messze volt a kitűzött úti cél, és a Twilight sebességével, már úgy érezte, sosem fognak odaérni. Emma is kivette a részét az említett folyamatban, és mikor eluralkodtak rajta az érzelmei, a műszerfalra csapott.

     - Anakin mégis hol szedte össze ezt a tragacsot? Mire odaérünk, a fejvadász megszökik.

    - A Teth-en találtuk, mikor megmentettük Jabba fiát. A mester is elég sokat szenvedett vele, de közben a szívéhez is nőt. Tudod, nekünk nem szabad bármit is birtokolnunk, ám a háborús helyzet miatt, megtarthatta ezt a hajót, ezért még jobban oda van érte. – magyarázta a gép történetét a padawan.

     - A mestered jól tudja kihasználni a kiskapukat, erre már Yoda is felhívta a figyelmem. Apropó, hol van Teth bolygó?

    - A Vadűrben – legyintett Ashoka, mire Emma szeme kikerekedett. A Vadűr a Galaxis egyik legveszélyesebb helyei közé tartozott, és csak a legbátrabb vagy legbolondabb lakók merészkedtek a közelébe. – Kíváncsi leszek a fogadóbizottságra, ha egyszer odaérünk – váltott témát a togruta.

     - Nem sok esély van arra, hogy észrevétlenül szálljunk le, igaz?

     - A mesterrel, kizárt – legyintett Ahsoka – Az is csoda lenne, ha nem lőnék le a gépét, míg oda nem érünk.

Ardan mélységesen egyetértett. Az eddigi kalandjaik során tapasztalta mind a két eshetőséget, a lezuhanást és a lövést is. Gondolkodva nézett ismét a navigációs komputerre, már nem járhattak messze Coruscant-tól, onnan pedig pár óra a Mygeeto.

Különös bolygó, tele kristályokkal, hóval és jéggel valamint veszedelmes teremtményekkel. A betelepülő muunok nem is sejthették micsoda gazdagság rejtőzik ebben a rendszerben, mikor először tették lábukat a felszínre. Azok a kevés városok, melyek megalakultak, az egyik leghatásosabb kompozíciót mutatták be a hatalommal kapcsolatban. A gazdagság befolyással jár, mely még több lehetőség fektet le, ám mikor az illető többet kap, nem elégszik meg, a vágya kiolthatatlan lesz, mely mély zord hideggel és elszigeteltséggel párosul. Akik tudtak olvasni a bolygók történetében és megértették a környezeti összefüggéseket, tudták milyen veszélyes is ez a hely. Nem is olyan rég, egy Sith Nagyúr otthonának mondhatta a bolygót, itt nevelkedett, tanult és képezte tanítványát, aki mára elérte a galaxis legmagasabb posztját. Ilyen földre fog lépni hát, a Jedi, aki a két oldal között jár, tanítványa és admirálisa valamint a lány, a jövőből. Furcsa csapat, egy zord helyen, produkált már ilyet a történelem, és még fog is.

Anakin ért először a helyszínre, vagyis inkább zuhant, mert a kölcsönkapott hajó egyik vezérlőpanele beadta a kulcsot. Dühösen morgott fel, mikor nagyjából földet értek, micsoda fejetlenség, manapság a csempészekben sem lehet megbízni? Yularen nyugodt arccal húzta összébb a kabátját, míg tábornoka hangosan káromkodott. Őt egyáltalán nem lepte meg a helyzet, amibe keveredtek, ám szóvá se akarta tenni eme nézetét. Megfogta a két nőnek szánt táskát, és inkább kisomfordált a még megmaradt tatból, hagyva hogy Skywalker tomboljon.

    - Még mindig barátságtalan ez a bolygó – borzongott meg Yularen, mikor ez erős szél átfújt a kabátján.

    - A Bankár Klán és a Szeparatisták területén vagyunk, ne várjon „meleg fogadtatást" – válaszolt a tábornok, mikor kilépett. Hangján lehetett érezni, hogy már megnyugodott, sőt még viccel is a Resolute irányítójával – Artu, mennyi ideig tart, amíg megérkezik a Twilight? – fordult droidjához, kinek felső kupolás fején egy adag hó telepedett le. A kis szerkezet fordult kettőt, majd a kupac lehullott. Panaszkodott egy sort, majd mikor gazdája összehúzta a szemöldökét, válaszolt. – Biztos vagy benne, két-három óra? – kérdezett vissza Anakin, mire Artu bólogatni kezdett. – Akkor azt javaslom, hogy húzódjunk be abba a barlangba és reménykedjünk abban, hogy nem erősödik meg a szél.

Szerencséjükre lakatlan volt a hely, így miután körülnéztek, tüzet raktak, majd megindították a holokapcsolatot a várt hajó felé:

     - Szájas, hol a fenébe vagytok? – érdeklődött Ahsoka mestere.

     - Az űrben. – tárta szét a kezét a padawan jelezvén, hogy a kérdés, amit kapott eléggé logikátlan – Ez a hajó, ennél gyorsabban nem tud menni.

    - Tisztában vagyok vele, de itt eléggé fagyos a hangulat. Ha a bolygó közelébe értek, szólj és elküldöm a koordinátákat.

    -  Rendben, mester.

Nem volt mit tenni, a barlangban a tűz köré ülve beszélgettek, miközben Anakin tisztította Artu egyes részeit, mely a hó miatt vizet kapott. Az admirális történeteket mesélt régi csatákról és stratégiákról, melyet a droid és gazdája élvezettel hallgatott. Yularen, vagyis keresztnevén Wulff már a kezdeti időszakban kitűnt többi társa bánatára. Az anexesi képzőiskola egyik legjobbja volt, ezért is kerülhetett abba a különítménybe, mely a rabszolgaság ellen harcolt még a klón háború előtt. Jeles helytállása miatt előléptették hírszerzővé. Feladatai közé tartozott a korrupció kikémlelése és leleplezése a Szenátusban, ám pár kilétét eltitkoló szenátor nyomására kénytelen volt lemondani posztjáról és visszamenni egykori akadémiájára. Ekkor figyelt fel rá a főkancellár és a háború kirobbanása után személyesen kérte fel, hogy vezessen egy flottát, mégpedig az egyik legfiatalabb tábornok oldalán. Így került ide, és vette át az admirális címet. Miközben mesélte tapasztalatait sokszor visszaemlékezett álmaira, melyben egy kis hajó kapitányaként körberepüli a galaxist, megnéz minden nevezetességet, és egyszerűen élve tölti napjait. Ehelyett egy háború kellős közepén felelős rengeteg ember életéért. Megváltozott a világ, és nem jó irányba.

     - Megkérdezhetem, miért nyomoznak a szeparatisták Emma kisasszony után? – sokat gondolkodott azon, hogy felmerje-e tenni ezt a kérdést Skywalkernek. Nem szívesen beszéltek a Jedik Ardanról, ami nyomán Yularen úgy gondolta fontos személy.

    - Természetesen admirális, kérdezni kérdezhet, ám a választ nem adhatom meg. A Tanács elevenen nyúzna meg, ha Emmáról mondanék dolgokat. Ő a templom védelme alatt áll.

    - Mégis gyakran keveredik bele a csatákba.

    - Nos, igen, - vakarta meg a fejét a lovag – a főkancellár szerint ki kell használnunk azt a tárgyalóképességet, mellyel rendelkezik, ezért szoktuk magunkkal vinni. Bár a legtöbb esetben, nincs idő az efféle luxusra, mint a politika.

Ezt a tény nem cáfolta a coruscant-i férfi. Mind a ketten elhallgattak, és egy ideig gondolataikba merültek. Anakin eltöprengett az előbb hallottakon. Ha a főkancellár tudná, hogy milyen fontos is Emma, akkor biztos nem engedné ki még a szenátusi épületből sem. Megtudná állni azt, hogy ne kényszerítsen ki válaszokat? Hisz, alkalom adtán maguk a béke őrei is kudarcot vallanak ezen a téren. Emlékezett Obi Wan intelmeire a politikusokkal kapcsolatban, és olykor mintha Palpatine viselkedésében is felfedezné őket. Nem, az nem lehet, hisz ő volt az egyetlen, aki mindig kedvesen fordult hozzá és biztosította támogatásáról. Dicsérte és elismerte képességeit, és ami még fontosabb, bízott benne, nem úgy, mint a Jedik. Utálta, hogy titkolóznia kell, hogy mikor rákérdezett Emma kilétére, nem mondhatott semmit.

Kommlinkje csipogása egy mosolyt csalt az arcára, végre megérkeztek. Gyorsan elmondta Ahsokának a koordinátákat, majd megparancsolta, hogy ne tegyék ki a lábukat a hajóból, ugyanis nagyon hideg van, és nem éppen a megfelelően vannak felöltözve egy havas sétához. Épp, mikor kiért a barlangból, látta leszállni hajóját. Yularennel együtt besietek mikor a rámpa leereszkedett és átadta a két lánynak a Padmé által csomagolt bőröndöt. Türelmesen vártak, míg a két nő elkészült, majd a megbeszélés kezdetét vette.

     - Apropó mester, hol van a hajótok? – jutott eszébe Ahsokának, hogy nem is látta még mivel érkezett tanítója.

    - Nos, az nem éppen élte túl az utat – jött zavarba a mindig magabiztos tábornok.

    - Úgy érted lezuhantál?

    - Inkább úgy fogalmaznék, hogy kényszerleszállást kellett végrehajtanom.

    - Rád lőttek? – kiáltott fel a padawan.

    - Nem, nem lőttek rám.

    - Pedig azt hittem, már egy csapat fog várni ránk, akikkel harcolhatunk. De az admirális jó hatással lehet rád, ha még mindig nem tudják, hogy itt vagyunk.

    - Nagyon vicces vagy Szájas, de most már visszatérhetnénk a tervezéshez. Kell egy fedő sztori, amiért ide ideutaztunk. Te végül is szenátornak számítasz, álcázhatnánk diplomáciai küldetésnek. – fordult a nabooihoz.

    - Két Jedivel az oldalamon, valamint egy admirálissal? Különben is, mit akarna itt a Naboo? A Bankár klánnal, nem épp baráti a viszonyunk. – válaszolt Emma.

    - Én azt javasolnám, hogy ne kapjanak el minket, – szólt közbe Yularen – az megoldaná ezt a problémát.

   - Nem feltétlenül kell álcázni magunkat. Ha a felbérlő látja, hogy az adatok, amiket megrendelt ennyire fontosak, hogy Bane után jövünk, jobban el fogja hinni. Én amondó vagyok, inkább vállaljuk fel magunkat. – javasolta végül Ardan

   - Mi van akkor, ha elijesztjük a megbízót? – akadékoskodott tovább Skywalker.

    - Elég, ha csak látjuk, nem kell elfognunk.

Elindultak hát a legközelebbi város felé. A szél egyre jobban erősödött, és kellemetlenül fújta a havat a szemükbe, sőt néha olyan intenzitással süvített, hogy a kabátjuk gyenge részeit kihasználva juttatta a hideget bőrükre. Fáztak, és mérgelődtek, mert a hótól a közlekedés nem volt épp álomszerű. Mivel nem szállhattak le a városban, vagy a járható utak mentén, nehogy lelepleződjenek idő előtt, kénytelenek a nehezebb úton járni. Artu hangosan és kényesen csipogva vezette a sort, alkatrészeibe a hó kegyetlenül betört, ami nem tett jót a kis szerkezetnek, és ezt meg is osztotta gazdájával elég panaszosan. Mellette Yularen haladt, aki emlékeire alapozva koordinálta a droidot. Mögöttük Ahsoka és Emma lépkedett, míg a tábornok zárta a sort. Anakin egy percre azt gondolta magában, hogy még a Tatooine is jobb ennél a helynél. Csak egy perc volt, majd megrázta a fejét, nem annál a helynél rosszabb nem létezik számára.

A városba érve Ahsoka eltátotta a száját, nem is gondolta, hogy ilyen modern látkép tárul majd szeme elé. Első útjuk a legközelebbi ivóba vezetett, ahol az információ, mint megvásárolandó cikk szerepelt a csaposok árlistáján. Anakin lépett a muun férfihez kérdezősködni, míg társai a tömeget pásztázták. Pár muun üldögélt csak és iszogatott, mondhatni már békésnek számított a hely. Mivel itt nem jártak sikerrel, a következő bár felé vették az irányt. Ezúttal Yularen érdeklődött, míg a többiek várakoztak. Nem jártak szerencsével azon a helyen sem, ezért tovább álltak. A következő kocsmát keresve, viszont Skywalker megállította őket. Az Erőn keresztül egy olyan érzés találta meg, amit semmivel sem téveszt össze, míg csak él. Annak az embernek a jelenléte, ki levágta a karját, és ezáltal legyőzve őt. Az egyik sikátor felé mutatott, majd szó nélkül elindult. A többiek utána eredtek, majd mikor lelassítottak, már megértették miért is volt olyan sürgős oda menniük. Nem csak Dooku gróf köpenyes alakja tárult a szemük elé, de maga Cad Bane is feltűnt a chippel. Megállíthatták volna a cserét, de Ardan kérésére nem tették, csak várták, mi lesz a végkifejlet, vagyis vártak volna, de váratlanul a gróf felszólalt.

     - Itt van Skywalker. – szavait látszólag a fejvadászhoz intézte, de sokkal inkább szólt az említettnek mintsem Bane-nek – Érzem a jelenlétét az Erőben, és elhozta a padawanját is. Gondolhattam volna, hogy nem fog ennyire egyszerűen menni.

     - Már ismerhetnél Dooku. – lépett elő az árnyékból a Jedi lovag és kis csapatja – Túlságosan élvezem a vendégszereteted, ezért csatlakozom mindig az akcióidhoz.

    - Legközelebb teszek róla, hogy ne legyek oly szívélyes veled, nehogy újra meglátogass. Lám, lám Ardan kisasszonyt is magaddal hoztad. Micsoda meglepetés.

    - Élt bennem a remény, hogy ha kíváncsi valamire gróf úr, akkor megkérdezi, nem pedig ellopatja az adataimat Theedből, de tévedtem.

    - Kedvesem, magát jobban őrzik, mint a főkancellárt, ez még az én érdeklődésemet is felkelti. Kíváncsi voltam, honnan került elő ilyen hirtelen. Eléggé nehéz volt hozzáférnie Bane-nek az eddigi életéhez, ugyanis sikeresen töröltette magát a legtöbb helyről.

    - Elég a játékból Dooku – vesztette el türelmét Anakin – add ide azt a chipet.

    - Gyere és vedd el, ha akarod – húzta ördögi mosolyra ajkait a gróf.

    - Örömmel. – Anakin fénykardjának gombját megnyomta, majd felvette a támadó pozíciót. A Dooku is hasonlóan cselekedett, míg Bane Ahsokára fogta fegyverét.

Megkezdődött a harc. Ahsoka eleinte nem volt sikeres Bane trükkjei ellen, de mivel a fejvadász nem számított arra, hogy Yularen és Emma csatlakozik a hadakozó padawanhoz, végül csúfos vereséget szenvedett. Dooku is egyre többet vicsorgott párbaja közben, egyre jobban nem bírt Skywalkerrel, ami idegesítette. Azt tudta, hogy rendkívüli módon tudja használni az erőt, ám párbajban nem vehette fel vele a versenyt, legalábbis eddig. Sokat javult a technikája, és meglátszott az a sok gyakorlás is, amit azért végzett, hogy egy napon legyőzhesse Serenno grófját, aki levágta a kezét. Talán vissza kellene vonulnia? Végül is, amiért jött azt megkapta, Sidous boldog lesz. Nem akarta azt a csúf véget, hogy a Jedi lovag legyőzze, ezért megnyomott egy gombot a karján, az Erő segítségével az égbe szökkent egyenesen hajójára. Intett pimaszul a morgó tábornok, aki egy darabig futott utána, majd eltűnt. Mikor a többiek odaértek, Anakin kifújta magát.

     - Most már biztosra fogja venni az adatok hitelességét. Eléggé megharcoltunk érte, úgy hogy mehetünk is haza.

     - Jaj, ne, mester megint sétálni kell a hóban a Twiligth-ig.

     - Nem érdekel Szájas, csak jussunk haza, elegem van ebből a helyből. – Persze a fő ok nem ez volt. Még volt pár napja, amit szerelmével akart tölteni. Minden perc számított, így szinte futva tette meg az utat a hajóig.

Emma már a hajóban ülve örömmel nyugtázta, hogy csak Dookut érdekelte személye és nem Vadert. Nem tudta volna, mit mondjon, ha újra meglátja azt a rémes alakot, de mi a bizonyíték arra, hogy már létezik? Lehet, hogy valahol teljesen normális életet él. Legalábbis gondolatai szerint. Nem is sejthette, hogy az a fekete alak közelebb van hozzá, mint gondolná.

Kedves Olvasók!

Szeretnélek titeket egy játékra invitálni ezekben a meleg napokban. A borítóképen szereplő négy karakterből, hárommal már "találkozhattatok", viszont egyenlőre a negyedik még nem tűnt fel. A kérdésem a következő, szerintetek, hogy fog belekerülni a történetbe Rey? Ha van kedvetek és időtök, akkor nyugodtan írjátok meg ötleteiteket, gondolataitokat. 

Mindenkinek kellemes időtöltést kívánok!

Üdvözlettel: 

                       Nicolette