◇Levi◇

Amikor megjött az értesítő levél arról, hogy felvették őt nagy örömben törtünk ki.Majd realizálodott bennünk az, mivel párosul.Mivel a mérnöki egyetem nem éppen a szomszédban van,ezért kollégiumba megy.Már néhány napja csomagol és készülödik az inulásra.A vonat jegyet is megvettük.Holnap délelőtt tízre kell az állomásra mennie.Én pedig elkisérem őt.
-Hogy állsz?Már egy ideje szedelöszködsz,és már vacsorázni se ártana.-lépek be közös szobánba.
-Nem vagyok kész.De a vacsorát ki nem hagyom.Hisz mindig olyan finom ha te főzöl.-mosolyodik el rám pillantva miközben abbamarad keze járása.
-Ezt örömmel hallom.-nézek ellágyulva szemeibe.

Reggel:

Az ébresztő csörömpölő hangjára kelltünk föl.Egyből le is ütve azt.Eren még akkor szedte össze az apróságokat,fogkefe,egy közös képünk,és egyebek.Amint ezekkel meglettünk taxiba ülve haladtunk egyenesen a vonathoz.Csak két böröndöt és egy hátizsákot fog magávan vinni (XD).Az út gyors volt és így maradt időnk bőven a búcsúra.
-Akkor hát,-kezdet bele ő elsőként- vigyázz magadra a következő találkozásunkig.Nem szeretném ha érettségi után egyből bűnbeesnél*.
-Nyugi.Tudok vigyázni a testi éppségemre,én a tiéd miatt aggodnék. Az a nagy szád nehogy eljárjon és végül bajba keverd magadat!Remélem  gyakran jösz látogatóra haza.
-Hogyne.Azok nélkül nem élném túl.És megnyugodhatsz mivel sokat foglak telefonon zaklatni.-vigyorog szemtelenül,de beszélgetésünk a hangosbemondó szakítja meg egy ilyen bejelentéssel:Az 4. peronról induló vonat kettő perc múlt hagyja el az állomást.Megkérjük kedves utasaink addigra szálljanak fel.Köszönjük kedves megértésüket!
-Szeretlek,kölyök!Jó utat!
-Én is téged,törpém!Ég veled!-csókol meg,aztán sietös léptekkel felszáll a szerelvényre.

*Levi bűnügyi szakot hallgató éppen az utolsó félévében járó egyetemista,ez miatt mondta azokat a szavak Erenkénk. ;)