Besorolási Osztály: Euclid

Különleges Elzárási Eljárársok: SCP-026 biztosan elzárva és bedeszkázva kell maradjon minden esetben amikor nincs folyamatban lévő kutatás. Riasztók vannak felszerelve az Alapítvány figyelmeztetésére a civilek vagy más ügynökségek belépése esetén.

Leírás: SCP-026 egy háromszintes állami iskolaépület ami ████████ lett építve. Kettő (2) szárnya van, melyek összekötődnek egy központi előcsarnokkal. ████████ el lett ítélve miután úgy lett véve, hogy az alaprajz nem egyezik meg az épület tervrajzaival. Az Alapítvány figyelmébe került miután számos eltűnések a területen az elhagyatott épület meglátogatásához voltak fűzve.

 ̶A̶z̶ ̶é̶p̶ü̶l̶e̶t̶ ̶t̶é̶r̶b̶e̶l̶i̶ ̶a̶n̶o̶m̶á̶l̶i̶á̶k̶a̶t̶ ̶d̶e̶m̶o̶n̶s̶t̶r̶á̶l̶.̶ ̶A̶ ̶b̶e̶l̶s̶ő̶ ̶t̶e̶r̶e̶ ̶s̶o̶k̶k̶a̶l̶ ̶n̶a̶g̶y̶o̶b̶b̶ ̶m̶i̶n̶t̶ ̶a̶m̶i̶t̶ ̶a̶z̶ ̶é̶p̶ü̶l̶e̶t̶ ̶k̶ü̶l̶s̶ő̶ ̶f̶e̶l̶ü̶l̶e̶t̶e̶ ̶e̶n̶g̶e̶d̶n̶e̶.̶ ̶A̶ ̶f̶o̶l̶y̶o̶s̶ó̶k̶ ̶v̶á̶l̶t̶o̶z̶ó̶ ̶h̶o̶s̶s̶z̶u̶s̶á̶g̶ú̶a̶k̶,̶ ̶a̶m̶í̶g̶ ̶a̶ ̶l̶é̶p̶c̶s̶ő̶k̶ ̶k̶ü̶l̶ö̶b̶ö̶z̶ő̶ ̶s̶z̶á̶m̶ú̶ ̶f̶o̶k̶o̶k̶k̶a̶l̶ ̶r̶e̶n̶d̶e̶l̶k̶e̶z̶n̶e̶k̶,̶ ̶a̶m̶i̶k̶ ̶m̶e̶n̶n̶e̶k̶ ̶l̶e̶ ̶é̶s̶ ̶f̶e̶l̶.̶ ̶A̶ ̶f̶o̶l̶y̶o̶s̶ó̶k̶o̶n̶ ̶l̶e̶v̶ő̶ ̶t̶e̶r̶m̶e̶k̶ ̶s̶z̶á̶m̶a̶i̶ ̶v̶á̶l̶t̶o̶z̶n̶a̶k̶ ̶m̶i̶n̶d̶e̶n̶ ̶e̶g̶y̶e̶s̶ ̶e̶s̶e̶t̶b̶e̶n̶ ̶m̶i̶k̶o̶r̶ ̶m̶e̶g̶ ̶v̶a̶n̶n̶a̶k̶ ̶s̶z̶á̶m̶o̶l̶v̶a̶.̶ ̶A̶ ̶f̶o̶l̶y̶o̶s̶ó̶k̶ ̶v̶é̶g̶é̶r̶e̶ ̶v̶a̶l̶ó̶ ̶j̶u̶t̶á̶s̶o̶k̶n̶a̶k̶ ̶p̶r̶ó̶b̶á̶l̶k̶o̶z̶á̶s̶a̶ ̶e̶d̶d̶i̶g̶ ̶e̶l̶b̶u̶k̶o̶t̶t̶.̶ ̶A̶ ̶f̶o̶l̶y̶o̶s̶ó̶k̶ ̶v̶é̶g̶é̶n̶ ̶e̶l̶h̶e̶l̶y̶e̶z̶k̶e̶d̶ő̶ ̶v̶é̶s̶z̶k̶i̶j̶á̶r̶a̶t̶o̶k̶ ̶o̶l̶y̶a̶n̶ ̶a̶j̶t̶ó̶k̶h̶o̶z̶ ̶v̶e̶z̶e̶t̶n̶e̶k̶,̶ ̶m̶e̶l̶y̶e̶k̶ ̶m̶e̶g̶k̶ö̶z̶e̶l̶í̶t̶ő̶l̶e̶g̶ ̶a̶ ̶f̶o̶l̶y̶o̶s̶ó̶k̶ ̶k̶ö̶z̶p̶o̶n̶t̶j̶á̶h̶o̶z̶ ̶v̶e̶z̶e̶t̶n̶e̶k̶.̶

Az iskola belső falain kimondottan sok grafiti látható. A legtöbbjük tipikusnak tűnik, beleértve a banda jeleket, neveket, és az utcai művészetet. Azonban, a grafitik eltűnnek és újra megjelennek, változtatva a helyzetüket. A táblákra és hirdetőtáblákon való írás hasonlóan változik. Az általában megtalált tantárgyak a közönséges tantárgyaktól (matematika, irodalom, biológia) az ezoterikusabbakig terjednek, mint a kvantumösszefonódás, ████████, és az eugenika. Egy kutató kijelentette, hogy az egyik hirdetőtáblán részletezett információt talált SCP-████████, azonban fotografikus bizonyítékok üres lapot mutattak. "A gyermekek régebben daloltak" kifejezés számos alkalommal jelent meg különböző helyen az épületben, de a jelentőségére jelenleg nincs magyarázat.

Számos öntudatlan alany lett találva az épületben, legtöbbjük középiskolás korú, tizenkettőtől tizennyolcig terjedően. Megközelítőleg a ████████ évekből való öltözetben vannak, ami az akkori iskolák kötelező viseletével egyezik meg. Jópár alany az iskola egykori diákjaiként vagy személyzeteként lett azonosítva akik eltűntek az iskola bezárása után (legalább egy esetben, több mint tíz évvel a bezárás után). Jelenleg nem tudható, hogyan lettek visszaszállítva SCP-026-ba. 

Az épületben lévő összes alany felkeltésének próbálkozása elbukott. SCP-026 területéről eltávolítva, az alanyok hirtelen felébrednek. Összezavartan viselkednek mielőtt rendkívül gyors kiszáradás okaiból meghalnak előrehaladott testi bomlás előtt. Eddig semmilyen hasznos tudás nem lett kihozva az alanyokból.

Az SCP-026 területén levő alanyok felébresztésének képtelensége kihat azokra akik elaludnak ott, habár a sebes kiszáradás láthatóan csak azokra hat akik az iskola területén lettek találva. 

Jegyzet 026-A: Robotikus felderítés és videó közvetítés azt mutatta hogy a látszólagos térbeli anomáliák a megfigyelők észlelései miatt történnek, és nem valódi térbeli anomáliák. Ezért, SCP-026 jelenleg nem igényli MK Rho-8 "Országúti Piknikelők" használatát.

FRISSÍTÉS: További felderítés azt mutatta hogy térbeli jelenségek igenis történnek.

Jegyzet 026-B: Jegyzettömbök, könyvek és papírlapok tartalmai látszólagosan eltűnnek, illetve SCP-026 belsején levő felületeken újra megjelennek. Újabb írások jelentek meg, legtöbbjük grafitiként vagy tankönyvekbe írva. Kölüntekintéssel való eljárással ajánlatos a dokumentumok behozatala SCP-026-ba.

Jegyzet 026-C: Számos D osztályú személyzet lett kitéve SCP-026, akik eltűntek az Alapítvány vezérlése alól, majd újra megjelentek a rendellenes épületen belül. A kérdésben levő alanyok korábban olyan álmokra panaszkodtak, melyek ugyanolyanok voltak mint Malek Ügynöké.

Incidens Jelentés 026-12
Egy SCP-026 rutinos biztonsági ellenőrzése alatt, Malek Ügynököt öntudatlanul találta társa, Jones Ügynök, az fő-előcsarnokban. Malek Ügynök felkeltésével való próbálkozások hatástalanok voltak, ezért át lett szállítva Telephely █████. SCP-026 területének elhagyásakor hirtelen felébredt izgatott állapotban. Kikérdezéskor, kifejtette hogy egy osztálytermi állításról álmodott. Ez az álom mindegyik alany esetében következetes volt, akik SCP-026 területén aludtak el.

Interjúnapló 026-08

Dr. █████: "Nyugodtan üljön le."

Walker Ügynök: "Köszönöm."

Dr. █████: "Lássunk akkor munkához. Értem hogy ön átutalást kér a terepszemélyzettagságból. Szeretne beszélni erről?"

Walker Ügynök: "Inkább nem szeretnék."

Dr. █████: "Ez az ön döntése. Azonban, nem tudom jóváhagyni az átutalást ok nélkül."

Walker Ügynök: "Nézze, én..." Az ügynök itt szünetelt. "Látták a rekordomat. Tudják hogy én huszonhaton dolgoztam, ugye?"

Dr. █████: "Elolvastam a jelentést."

Walker Ügynök: "Én ott voltam az első alkalommal mikor kivettünk egy alvót. Sokuk felnőttek voltak mikor eltűntek, de újra gyerekek mikor megtaláljuk őket. Szóval, látom ezt a tizenhat éves fiút csak úgy elsorvadni. Rémálmaim voltak aznap."

Dr. █████: "Maga fel kellene jelentsen akármilyen rendellenes álmot egy meglehetősen tudatmódosító jelenség kapcsolatba lépése után."

Walker Ügynök: "Akkor még nem lett kijelentve annak. Csak azt hittük hogy valamilyen fura térbeli izé. Csak néztük amíg oda nem értek a Piknikezők. És sokkoló volt, érti? Nem vártunk semmi olyasmire. Mindegy, elég gyorsan túlléptem rajta. Rosszabbat is láttam. Egyszer láttam egy srácot elolvadni miközben tartottam."

Dr. █████: "Értem. Mi történt utána?"

Walker Ügynök: "Egy ideig semmi. Így ment pár alkalommal, de nem láttunk semmi túl furát. De... Nézze, én tudom hogy fel kellett volna jelentsem. De az egyik jó haverom akkor tűnt el miután egy fura SCP megfogta, és nem akarom hogy az történjen velem."

Dr. █████: "Ön befolyásolva lett egy SCP által?"

Walker Ügynök: "Én... Ja. Egy héttel azután volt. Elbóbiskoltam a furgon hátuljában, és elkezdtem álmodni."

Dr. █████: "Le tudja írni ezt az álmot?"

Walker Ügynök: "Ugyanolyan mint a többié. Elolvasta a jelentéseket, ugye?"

Dr. █████: "Tegyen úgy mintha nem olvastam volna. A rekord kedvéért, Walker Ügynök."

Walker Ügynök: "Rendben. Egy osztályteremben ülök. Ugyanolyan mint az egyik amelyik 026-ban van, de új. Nem összeesve. Tudtam a tanár nevét. Tudtam hogy ki ült mellettem, akkor is ha nem láttam a legtöbbjüket ezelőtt. A csengő elkezdett szólni, de senki se mozdult meg. Én feltartottam a kezem, de a tanár nem vette észre. Utoljára, megpróbáltam kimenni, de az ajtó nem nyitódott. Azután észrevettem valami furát a kezemmel. Volt színe. Minden más fekete-fehér volt. De úgy éreztem hogy én voltam az aki... hibás volt? Rendellenes? Akkor ébredtem fel. A furgon éppen távozott. Senki sem vette észre hogy aludtam."

Dr. █████: "És nem gondolt arra hogy ezt feljelenti?"

Walker Ügynök: "Ahogy mondtam, meg voltam ijedve. És ez azelőtt volt mielőtt megtalálták volna Malekot. Úgy véltem hogy ez csak egy újabb rémálom. Semmi fura. És miután Malek álmodott, hát, nem csináltak semmit vele, szóval úgy gondoltam hogy nem nagy dolog."

Dr. █████: "Ő megfigyelésre volt téve. Magával is ezt kellett volna tenni, a saját biztonságáért és másokéért."

Walker Ügynök: "Ti papírmozgatók úgy gondoljátok hogy ez mind annyira könnyű, ugye? Egy asztal mögött ülve egész nap, nem tudjátok hogy ez milyen. Hát, a dolgok nem annyira tiszták itt kint. Nem amikor te vagy az aki beszélő macskákra vadászik egy szennyvízcsatornában, vagy aki arra vár hogy lásd, te vagy-e az aki ezalkalommal nem tud visszajönni."

Walker Ügynök láthatóan szorongatott állapotban volt. Jópár perc elteltével nyugodott le annyira hogy képes legyen folytatni az interjút.

Walker Ügynök: "Tehát, utána volt mikor összekötöttük az álmokat az alvókkal. Nem amíg megtalálták azokat a D Osztályúkat a második emeleten. Mégis, úgy hittem hogy rendben leszek. Nem voltam igazából bent huszonhatban amikor álmodtam. Nem voltam biztos amíg nem kezdődöttek az álmok."

Dr. █████: "Maga ismétlődéseket tapasztal?"

Walker Ügynök: "Ja. Hat hónappal ezelőtt kezdődtek. Ugyanaz az álom. De minden alkalommal, tovább tart nekem észre venni hogy nem igaz. És amikor ránézek a kezeimre, egy kicsit szürkébbek."

Interjú 026-08 vége

Jegyzet: Walker Ügynöknek azóta A Osztályú Amnesztika lett beadva és vissza lett térítve terepszemélyzettagságra.

Felderítőnapló 026-4
Felderítést ███████ Ügynök végezte

"Rendben, most sétálok be az előcsarnokba. A falak nagyobb része csupasz beton, egy kis festék itt-ott. Grafiti mindenhol. Néhány sörösüveg, más szemét. Úgy néz ki mint minden más elhagyatott épület."

"Oké, most sétálok fel a lépcsőkön. Még több grafiti a falon. Most megyek a folyosóra. A lekopó festék egy kicsit para. Úgy látszik ez valami ágynemű gomba. Emlékeztet a [KITAKARVA]. Az ajtók egy kicsit furcsák. Valamelyikük nagyon közel vannak, mások távol. Nagyon rendellenes az elhelyezés. Nem egyezik meg a tervrajzokkal amit mutattál nekem. Oké, itt van egy osztályterem. Elég üres. Pár öreg asztal. Nagyon régiek, mint a harmincas évekbeliek. A táblán van pár matek feladat. Trigonometriának tűnik. Oké, be fogok nézni egy másik terembe."

"Megint a folyosón. Megyek a következő terembe. Az asztalok modernebbeknek néznik ki itt. Forgácslapból vannak. Itt több poszter van. Nyolcvanas évekből vannak, arra tippelnék. Felismerek párat a gyerekkoromból. Úgy néz ki mint latin a táblán. Igen, készítek képeket."

"Oké, megint a folyosón. Megyek a következő terembe."

[Néhány perces csend]

"Valami nagyon furcsa van ezzel a hellyel. Meg mernék esküdni hogy a terem csak egy pár lábnyira volt, de úgy érzem mintha már órák hosszája sétálnék. Mindegy, itt vagyok."

"Itt vannak alvók. Hármójuk, két lány és egy fiú. Tizennégy, tizenöt év körüliknek tűnnek. Mindannyian ugyanazt a ruhát viselik. Ja, olyat mint amit mutattál. Egy perc, miközben képeket készítek. Legalább megtudhatjuk hogy kik ők."

"A bútorzat elég öregnek tűnik, ami maradt belőle. Sok törött szék meg asztal. Semmi a falakon. A tábla... Mi a szar?"

"Ezt nem fogod elhinni, ████. Ezen fent vannak █████████ Ügynök jegyzetei. Még az ő írásával is. Nagyon kell majd vigyáznunk hogy mit hozunk be ide."

"Ja, vannak képek, ne aggódj. Oké, be fogok nézni még egy terembe, aztán pucolok."

"Megint a folyosón. Megyek a következőbe."

"Újabb anomália. Egész végig ugyanabba az irányba sétáltam, de visszaértem a lépcsőkhöz. Ja, csak le fogok menni. Elég volt ez a hely egy napra. Az ajtónál foglak látni."

A kidolgozott képek kimutatták [KITAKARVA]

Felderítőnapló 026-12
Távolról lett végrehajtva robotikus drón használatával, videófelvételen keresztül. Első emelet folyosójának felderítése.

A folyosó látszólagosan rossz állapotban volt, grafitival a falakon. Korábbi videókkal való összehasonlítás azt mutatta hogy a grafiti változott. Sok ugyanolyan jel jelen volt, habár más helyeken. Valamelyikek újnak tűntek.

Az ajtók egységesen voltak elhelyezve a falon. Valamelyikek ép állapotban, mások pedig repedtek voltak vagy teljesen hiányoztak.

A folyosón levő első terem a női mosdó volt. Még több grafiti a falakon. Számos törött tükör. Egy WC teljesen le lett véve a falról, illetve a terem közepére lett helyezve. Nagy tömérdekű porcelán és üveg volt a padlón.

A mellette levő terem a férfi mosdó volt. Ki lett hagyva az osztálytermek felderítésének érdekében.

Az első osztályterem nem rendelkezett bútorzattal. A tábla ketté volt törve. A tábla oldalán néhány sor volt, amin a következő állt: "Nem fogok cetliket cserélgetni óra köz (sic)." A másik oldalon [KITAKARVA] leckének a töredékei álltak. Egy poszter volt a falon, ami Helen Kellert ábrázolta.

A második osztályterem bútorozva volt, eddig a legtöbb mennyiségű ép tanulói asztallal rendelkezve, melyek nagy része fából és acélból lett készítve ami az 1950-es évekbeli stílusra utal. Kettő alvó lett találva melyek nem lettek bejelentve előző felderítések során. Az első egy férfi tinédzser volt egy tanulói asztalnál. A 026-04-es fájllal való összehasonlítás kimutatta, hogy ő ██████ ███, az iskola egy korábbi diákja. Huszonnyolc évesen, tíz évvel az iskola bezárása után lett eltűntnek jelentve. A másik egy közép-harmincas éveiben lévő nő volt egy tanulói asztalnál. Az identitása még mindig ismeretlen. A tábla a második világháború idővonalát mutatta be, egy bonyolultan kinéző grafitivel lefedve.

A harmadik osztályterem tizenöt forgácslapból készült tanulói asztallal rendelkezett, melyek különböző szintű elhanyagoltságban voltak. A hátulsó falra tett térkép megyezett az 1974-beli szociopolitikai állásokkal. Egy könyvespolc össze volt esve, illetve számos enciklopédia volt leejtve a földre.

A robot ezután át lett irányítva a folyosó végére és vissza a bejárathoz. Nem volt semmilyen jele a térbeli anomáliáknak.

Felderítőnapló 026-15
Felderítést █████ Ügynök végezte, egy robotikus drón társaságában.

"Oké, bent vagyok. Előcsarnok úgy néz ki mint mindig. Valószínűleg egy kis grafiti változás. Itt jön a robot."

Az előcsarnok össze lett hasonlítva korábbi videókkal. Néhány változás a grafitiben meg lett jegyezve. Nem volt egyéb különbség.

"Most megyek fel. Baszd ki, a robot de nehéz. Mennyi szart tettetek rá? Tudtatok volna figyelmeztetni. Egy kicsit pihenni fogok a második emeleten. Jól jön be a videó, ugye? Jó, jó."

Az első lépcsősor gond nélkül lett navigálva. A második folyosó hasonlónak tűnt az első folyosóhoz, habár kevesebb törmelékkel.

"Megpihentem. Megyek a harmadik emeletre. Bárcsak lenne korlát... Máskor, egyszerűbb lenne a robotot meg a felszerelést külön vinni, és letenni mikor minden fent van. A felszerelés elég idióta-szigetelt. Gondolom hogy fel tudnám találni magam. Ez biztos több mint ötven kiló. Itt vagyok a harmadikon. Számolok... tizenkét ajtót. Fura az elosztás. Az legvégső ajtó legalább száz yardra van innen. Ez a hely elég elcseszett."

Távolságmérő a folyosót megközelítőleg negyvenöt méter hosszúnak mutatta. Öt ajtó mindkét oldalon, egyenletesen elhelyezve, még egy ajtóval a folyosó végén. Összesen tizenegy.

"Most megyek be. Nincs annyira sok grafiti itt fent. Egy kis törmelék. Kinyitom az egyik ajtót. Portás szekrény, meg, na, van egy portásunk. Állva alszik. Ez új. Férfi, ötven körülinek néz ki. Névtáblán az áll, hogy '███████.' Pár öreg seprűnyél, ami maradt egy felmosóból... Úgy látszik patkányok fészkeltek ide. Szétszakították az egyik nadrágszárát, de úgy látszik nem bántották magát az alvót. Hogy? Mintákat akartok? Eh, jó. Nem lenne a legfurább dolog amit felvettem ezért a munkáért. Oké, azt hiszem ennyi."

A 026-4-el való összehasonlítás azt derítette ki, hogy az alvó ████ ████████, az SCP-026-ban levő korábbi portás. A későbbi patkányürülék megfigyelése azt derítette ki, hogy [KITAKARVA]. Jövőbeli felderítések során ajánlatos az osztagoknak biológia veszély felszerelést hordani.

"Itt van egy osztályterem. Nem, nincsenek alvók. Pár ép asztal, a többi elég rosszul néz ki. Úgy néz ki mintha valaki üllőkalapáccsal verte volna szét a helyt. Nem, várj, nincs igazam. Baseball ütő. A sarokba volt téve. Itt van egy fél doboz sör, teli konzervdobozok. Mintha siettükben távoztak volna. Halljátok, a robotot fordítsátok a tábla felé. Van valami amit akarom hogy lássatok. Latinnak tűnik. Fontos lehet. Valaki fordítsa már le, lehet hogy egy nyom arra hogy mi hiányzik innen."

A latin egy sornyi mondatra lett lefordítva ami a Vendere, eladni, ige különböző ragozását mutatta be. Mind ███████ latin ábécéskönyvében lett találva, egy korábbi jegyzetkönyvben amit az iskola használt. A baseball ütő alumíniumból volt, és az ujjlenyomatok azonosítatlanok voltak.

"Oké, következő osztályterem. Az asztalok elég moderneknek tűnnek. Nyolcvanas évek, azt hiszem. A táblán egy idézet van Nicholas Nickelby-től. Igen, biztosan. Ott írja a táblán. 'A nap nem ragyog erre a szép földre, hogy mogorva szemekkel találkozzon, számíts rá.' Nicholas Nickelby, Charles Dickens-től. Van egy alma az asztalon. Frissnek látszik. Bedobom a drónba. Oké, most kinézek az ablakon. Ti még mindig kint vagytok? Mert gyerekeket látok az iskolaudvaron. Nem látom a furgont, se titeket. Ja, második osztályterem jobb oldalt. Láttok engem? Fura."

Az alma látszólagosan friss volt a videófelvételen. Azonban, amikor el lett távolítva a mintatartóból, előrehaladott bomlási állapotban volt. A drón felvétele az ablakon keresztül mutatta az Alapítvány kisteherautóját a földön, illetve a kutatószemélyzetet felnézve az ablakra. Gyerekek nem voltak láthatóak az iskolaudvarban.

"Oké, azt akarjátok hogy lemenjek a folyosón? Rendben. Lássuk hogy most tényleg meg tudom-e csinálni. Nincs reményem benne. Megyek előre. Tíz lábnyira tűnik a következő ajtó, ami igazából a végső terembe tenné, de ki számolja?"

"Még mindig itt vagyok. Csak messzebbre van mint aminek tűnik. Úgy érzem mintha legalább pár órája sétálnék. Mindjárt ott vagyok. Most csak megállok pihenni egyet. Én— Oké, ez rossz. Megálltam, de most visszafelé megyek. A folyosó mellettem megy el. Baszd ki, most láttam az ajtót elmenni mellettem. Most megint előre megyek. Így már jobb."

"Oké, mindjárt ott vagyok. Még egy nekilódítás és oda kéne érjek. És visszaértem a robottal. Tudtam hogy nem fog működni. Mondom, nem lehet sehogy odaérni."

A videófelvétel azt mutatta, hogy a következő ajtó harminc lábra volt. Az összesen eltelt idő az egyik ajtótól a másikig öt perc volt, amelyben █████ Ügynök a folyosó vége felé kanyarogva sétált. Semmilyen rendellenes aktivitás nem lett megfigyelve amíg egy helyben állt. Amikor majdnem a folyosó végére ért, █████ Ügynök megfordult és gyorsan visszatért a folyosó elejére.

"Oké, hallak titeket. Be van csukva a szemem. Előre sétálok. Balra, értem. Megyek előre. Megint balra. Most jobbra. Oké, ez sokkal gyorsabban megy. Oké, jobbra. Igen, hallottalak. De, jobbra megyek! Oké, balra. Nem, ez nem ugyanaz az irány! Nézd, ha úgy gondoljátok hogy ez olyan egyszerű, csak küldjétek be a robotot."

A robot képes volta elérni a folyosó végét gond nélkül. █████ Ügynök megpróbálta követni, azonban nem volt képes egyenes vonalat tartani a folyosó végéig.

"Nyugodtan csak küldjétek be a robotot. Megint megpróbálom amíg nincs jobb ötletünk arra hogy mi van ott bent. Valami kívül tart engem. Mindenek előtt ki kéne derítenünk hogy mi az. Nézd, ha annyira akarjátok tudni, menjetek ti vagy kérjetek pár D Osztályút. Én nem megyek be. Kész."

Ennél a pontnál a robot kinyitotta az ajtót és átlépte a küszöböt egy másik folyosóra, merőlegesen haladva az első harminc méternyi távolságra. Semmilyen ajtó nem volt látható. Egyetlen ablak volt látható, azonban túl magasan volt elhelyezkedve ahhoz hogy ki lehessen látni. A falakon nem volt grafiti. A bal oldal egy zsákutca volt, amíg a jobb egy bal kanyarban végződött. A robot jobbra fordult az új folyosóba. Tíz méter után az egység GPS-se azt mutatta hogy az épületen kívül volt, habár a videófelvétel még mindig a folyosót mutatta. A folyosó végéhez folytatja haladt, és balra fordult. █████ Ügynök előrébb volt, az eredeti folyosó elején. A kamera visszafordítva a robot mögé csak a lépcsőzetet mutatta, illetve nem volt semmilyen jele a második folyosónak. Az egység GPS-se a █████ Ügynök melletti helyzetet mutatta.

"Látok még egy osztálytermet. De, nem látom a robotot. Nyomát vesztettem miután átment az ajtón. Mi az hogy kint van? Kiment az ablakon? Nézd, lehet hogy a GPS-sel van valami baj. Nyugodj meg. Mi az hogy forduljak hátra? Mi a szart kellene— Na baszd ki! Oké, ennyi elég volt erre a napra. Vissza tudunk jönni mikor behozunk pár D Osztályút ide."

Interjúnapló 026-01

Intrejú ████ █████████, SCP-026 korábbi igazgatójával.

██████ Ügynök: Köszönjük hogy itt van, █████ Úr.

█████: Nincs mit megköszönni. Ha egyetlen dolgom is van manapság, az az idő.

██████ Ügynök: Tehát, kezdjük is el. Maga volt [KITAKARVA] igazgatója [KITAKARVA], igaz?

█████: Így van.

██████ Ügynök: Mit tud erről elmondani nekünk?

█████: Hát, maguk hallották a mondákat, az biztos. Azt mondják hogy el volt átkozva. Én nem vagyok annyira biztos benne, de a végénél elég fura lett az egész.

██████ Ügynök: Hallgatom.

█████: Lássuk, vannak a lépcsők. Hallott már arról, ugye? Az emberek felsétálva tizenötöt, vissza lefelé pedig tizenhatot számoltak. Nem vagyok biztos benne hogy valami trükk volt benne, mint egy optikai illúzió, de én sose tudtam azt megérteni. És volt egyszer egy történelem tankönyvünk ami teljesen üres volt. [Szünet] Gondolom, ezek eléggé kis dolgok. De tudja hogy megy az ilyesmi. A kis dolgok összeadódnak. Az emberek meg történeteket mondanak.

██████ Ügynök: Meséljen azokról az álmokról.

█████: Az álmok? Áh, persze. Páran rémálmokra panaszkodtak. Legtöbbjük diákok, de néhány személyzettag is. Mindig arról szólnak, hogy az iskola a végtelenségig tart. Előszőr nevettünk rajta, de több és több ember hozta ezt fel. Nem gondoltam sokat bele, de, hát, amikor megtudtuk hogy a tervrajzok nem egyeztek meg az iskolával, egyszerűbbnek tűnt átmenni egy új épületbe. Az iskola úgy is öreg volt, meg akartunk is egy friss kezdetet. Azután csak úgy, a dolgok visszavergődtek normális állapotba.

██████ Ügynök: Értem. Van akármi más amit akarna hozzáadni?

█████: Hmm. [Szünet] Nem annyira fontos, de lehet hogy jó lábjegyzet lesz abban a könyvben amibe írogat. Én még mindig néha olyan dolgokról álmodok, hogy az irodámban vagyok, a régi iskolában. Valamikor papírmunkán dolgozom, valamikor beszélek valakivel, de mindig csak az asztal mögött, csak úgy mint rég. De egy idő után észreveszem hogy valami nincs rendben. A csengő szól, de nem hallok senkit a folyosón. Nincsenek diákok akik ki-be sietnek az osztályterembe, semmi beszéd, semmilyen léptek, csak a csengő. És nem áll le. A fura dolog az, hogy addig egyáltalán nem veszem észre hogy álmodom. Már tíz éve nyugdíjas vagyok, de amíg észre nem veszem a csengőt, úgy gondolom hogy minden normális. Fura, nem?

██████ Ügynök: Én úgy gondolom hogy nagyon is érdekes. Köszönjük szépen. Ha rágondol akármi másra, nyugodtan hívjon fel engem.

█████: Bármikor.