Nem is lehet kifejezeni mennyire boldog az ember azzal akit igazán szeret.
Most teljesen átérzem ezt.Ameddig én anyunak segítettem a konyhába Harry végig figyelt amitől teljesen zavarba jöttem.
Anyu persze nem vette észre...csak az kellett volna,leültetett volna minket,hogy akkor Harry meg én?
Bár én se tudnék anyámnak mit válaszolni.
Miután végeztem a konyhában a besegítéssel Harryvel kimentünk hátra a kertbe.Furcsa,hogy tél van és mégis süt a nap.
-Olyan szép idő van.-jegyezte meg Harry.
-Igen szerintem is.-értettem egyet vele.
-Lassan mennem kell.-motyogta.
-De muszáj megvárnod anyám főztjét mert igazából nagyon fel van dobva tőled.-néztem rá mosolyogva.
-Jól van.-mosolygott ő is majd megcsókolta a számat aztán meg az orromat.-Azért hiányzik az Egyetem.-kezdett kuncogni.
-Ilyenkor nekem is.Megszoktuk.
-Igen.
-Gyertek.-nyitotta ki anyu az ajtót.Sejtelmesen vigyorgott így biztosra veszem,hogy látta azt,hogy Harry megcsókolt.
Mindketten bementünk és asztalhoz ültünk.
-Na és Harry te is ugyanazt tanulod mint Em?-kérdezte apu érdeklődve.
-Igen.-bólintott.-Csak a történelmet is felvettem plusz órákba.
-Már értem hol vagy amikor nem francián.-kezdtem kuncogni.
-Mert?-kérdezte anyu mosolyogva.
-Mert az egyik héten a francia akkor van mikor az emelt töri.-válaszoltam.-Nem tudtam,hogy ilyen jó vagy belőle.-néztem Harryre mire ő elmosolyodott.
-Na és az órán találkoztatok?
-Nem mert Emilia leöntött kávéval meg rám esett.-mondta el Harry.
-Mi?-kezdtek anyuék röhögni.
-Igen...de azért mert megbotlottam.-motyogtam összeszűkítve a szemem.
-Kicsim ezt elintézted.-vigyorgott anyu tovább.-De ez aranyos.Hasonlóan találkoztam apáddal,azonnal megkedveltem.-mosolygott apura és megfogta a kezét.
-Ja bár én utáltam Harryt.
-Most is utállak.-motyogta Harry mire megcsaptam a vállát.
-Nem igazából tudom,hogy szeretsz.-néztem rá.
-Talán.-vigyorgott rám.
-Aha...ismerlek mint a rossz pénzt.
-Én jobban téged.-kacsintott.Hirtelen fel sem tűnt,hogy anyuék itt vannak mert Harry szemeiben teljesen elvesztem.
Aztán anyura néztem aki eszelősen vigyorgott ami megijesztett.
-Találtatok ki új baba nevet?-kérdeztem.Igazából szerintem ez az első ilyen normális családi vacsora,senki nem veszekszik.Nálunk folyton ez volt,de nagyon boldoggá tesz,hogy anyuék újra kibékültek és minden rendben van.
-Celeste vagy William lesz.-mosolygott közben.
-Az tetszik.-bólogattam.
A vacsora után még gyorsan segítettem elmosogatni.
-Apu elkérhetem a kocsid?
-De tanuló vezető vagy.
-Nem lesz baj,Harrynek van kettő is.Na?Csak haza viszem.
-Legyen.Óvatosan.-puszilta meg a homlokom majd odaadta a kulcsot.
Harry nem lakik innen messze és kis utcákban erre felé nem járnak rendőrök.
Harry elköszönt aztán beültünk a kocsiba és elindultunk.
De Harry túl csendes lett.
-Baj van?-kérdeztem.
-Nem.
-Rendben.-válaszoltam.-Olyan jól éreztem magam.
-Én is,a szüleid nagyon barátságosak.
-Köszi.-mosolyodtam el.-Kedvelnek téged.
-Az jó,nem?
-De,szerintem tökéletes.-válaszoltam.Aztán megérkeztünk Harryék házához.Kiszálltunk,kivette a csomagját majd megállt előttem.
-Hiányozni fogsz.-motyogta majd átölelt.
-Nem laksz messze.-mosolyogtam és viszonoztam az ölelését.Ez az ölelés nagyon hosszúra sikeredett.-Minden rendben?-toltam el,hogy az arcára nézhessek.
-Igen.-motyogta.Megcsókoltam amit azonnal elmélyített.Legszívesebben kimondanám neki itt és most,hogy mennyire szeretem de nem akarom elijeszteni.Még egy csók után én beültem az autóba és szépen lassan elhajtottam.De ahogy szépen lassan hajtottam ki a visszapillantó tükörből észre vettem,hogy Harry irányt vált és nem megy be a házba.
Miért nem megy be?Egyáltalán hova megy?
De akkor hazudott?Nem is az anyukájához jött?Most megint mi van?Annyi minden gondolat jutott hirtelen eszembe,hogy az eszméletlen,ha Harry nem ment be a házba és más irányba megy akkor igazából kihez megy?Ki miatt jött haza?Egyáltalán nem tudom mit tegyek,ha utána megyek akkor észre fog venni mert egy autóval nem könnyű a másikat észre venni és szinte kihalt az utca.Nem akarom,hogy eltűnjön mert akkor megint baj lesz...nem akarok megint ott kikötni vele ahol voltunk.
Utána kell mennem mert nem keveredhet bajba...de lehet,hogy már bajba is keveredett.
Visszatolattam majd leállítottam az autót és elindultam utána.Azért ez nehéz mert a hosszú lábai segítségével gyorsan lépdelt.
Gyerünk Emi.....
-Harry!-kiáltottam és megálltam.Ijedt arccal fordult felém.-Hova mész?
-Öm...-kezdte.-Egy haveromhoz.
-De minek?Anyukád már vár.-motyogtam miközben oda sétáltam elé.
-Anyukám már nem vár.-válaszolta.
-Badarság,miért ne várna?
-Azért Emi mert anyám meghalt.
Remélem tetszett és,hogy örültök a dupla résznek ma.❤️