|Reader|

-...A katonai csapatok ma újabb rejtekhelyet találtak, ahol egy tucatnyi Szörnyeteggel találkoztak. Először információkat próbáltak kicsalni belőlük, majd miután belátták, hogy ez nem fog működni, megölték őket. Így Tokyióban már csak egyetlen egy banda van, akik a sötétségben bujdosnak. De biztosíthatjuk önöket, hogy hamarosan megtaláljuk őket, és a rendes emberek békében, nyugalomban hajthatják utána álomra a fejüket!-Hallottam a tvből a férfi hangját, feje mellett pedig képek jöttek fel, az emberekről, akiket képességgel 'áldott meg' a sors. Elfintorodtam, és kikapcsoltam a készüléket. Megérdemlik! Miért kellett másnak születniük? Hm?

Morgolódva vettem át a ruhámat, mivel eddig az utcai gönceimben üldögéltem, s mivel már 10 óra is elmúlt, úgy döntöttem jobb lesz ha átöltözök pizsamába, és lefekszem aludni.

-Kincsem! Holnap mentek valahova?-Nyitott be anyukám a szobámba, kérdésére pedig bólintottam egyet, mire lehajtotta a fejét.-Tudod,még mindig nem igazán szeretem, hogy a Pusztító Egység tagja vagy.

-Tudom. De mondd meg, te nem ölnéd meg mindegyiket, egytől egyig?-Fintorodtam el amint eszembe jutottak azok az emberek, azok a korombeliek, akiket mi itthon csak démonoknak nevezünk, a házunk négy fala között. Anyukám egy sutát bólintott, mire én nem tudtam mit reagálni, ezért inkább csak befeküdtem az ágyamba.

-Jó éjszakát, Kincsem.-Mosolyodott el halványan, amire én is hasonlóképpen cselekedtem.-Szeretlek.

-Én is szeretlek anyu.-Motyogtam, egyre halkabban, ugyanis a szemhéjaim kezdtek nehezebbek lenni, és a légzésem is egyre lassabb lett, legalábbis úgy éreztem.

Hogy mióta tart ez az egész? Nos, kereken 16 éve. Mikor én megszülettem, a velem született generáció 80%-a valamiféle furcsa képességet kapott, és az emberek ettől félni kezdtek. Természetes, úgy gondolom, hiszen egy teljesen új és félelemkeltő szituációval kellett szembe szállniuk mint az államnak, mint a szülőknek. De 'sajnos' mindenki úgy gondolta, hogy vesszniük kell. Az ilyen természetellenes dolgokkal született gyermekeket vadászni kezdték öt éves koruktól, ugyanis kb akkor bújt elő számukra ez az egész. Engem azóta arra nevelnek a szüleim s a tanáraim, hogyha bárhol is meglátunk egy ilyet, azonnal öljük meg, és ne tétovázzunk. Én pedig pontosan ezt fogom tenni holnap, mikor terepre lépünk a Pusztító Egységgel.

Ez a csoport akkor jött létre, mikor három éves voltam. Kiváló bérgyilkosokból és katonákból áll, akiket arra képeztek ki, hogy démonokat öljenek, mindenféle érzelmek nélkül. Én négy éve csatlakoztam ide, és ez lesz az első, hogy terepre lépek néhány felsőbb évessel, és nagyobb rangú katonákkal. Remélem nem fogok csalódást okozni a feletteseimnek, és ha kell, szemrebbenés nélkül fogom kioltani egy szörnyeteg életét!

•••

-Katonák! A mai napon Tokyió keleti részét fogjuk átkutatni. A bevetésre összesen tíz embert küldünk, akikre képesség-védő páncélt adunk rá. Ez a vastag darab az egész testeteket védeni fogja az esetleges támadásoktól, amelyeket azoktól származhatnak. Pontban nyolc óra nulla nullakor engednek ki titeket a kapun, és All Might vezetésével, az ő keze alatt az lesz az egyetlen célotok, hogy megtaláljátok a keleti banda búvóhelyét! Sok sikert nektek, egy ország reménye vagytok!-S azzal ki is kapcsolt a főképernyőn látható felvétel, amiken következtében síri csend telepedett a csarnokban, ahol rajtam kívül még tíz ember volt jelen. Néhány arcot felismertem, viszont csak látásból, kivéve egyet, s ő is All Might volt, az én edzőm és a jelenlegi kapitányom.

-Rendben, nyolc óráig még tíz percünk van. Most egyetek és igyatok, mert a bevetésen nem lesz rá lehetőségetek.-Mondta viszonylag nyugodt hangon Csupaizomvagyok -aka All Might- majd neki támaszkodott az egyik falnak.

Hosszasan kifújtam a bent tartott levegőmet, majd a jelenleg csukott ajtó felé néztem, amely a kijárat volt.

A kezem remegett az adrenalintól és a vágytól, hogy igazságot, és békét teremtsek.

De azt hiszem, kettőnk közül ekkor még csak én nem tudtam, hogy milyen áron küzdök a "békénkért", igaz?

•••

Nos, sziasztok!:3 Újból egy új, bnha-s könyv, ezúttal egy Todoroki x Reader. Van ehhez ötletem, viszont nem tudom érdekelne-e titeket a folytatás. Mit gondoltok? Folytassam?^^