Sakura:

Teljesen komolyan gondoltam az összecsapást kettőnk között, Sasuke átvette a lehetőségeit és nem igen talált több kifogást a terhességemen kívül.
Őszintén szólva rosszabbat is átéltem már előző terhességem során. Egy kis testmozgás már meg sem kottyan nekem.

- Ha eltalálsz nyertél - ismertette Sasuke a szabályokat.

- Alábecsülöd a képességeit - fintorgott Ikuma.

- Nem becsülöm le, komolyan veszem - állt be alapállásba.

- Már nem te vagy a legerősebb - figyelmeztette Ikuma a férjemet, de ő figyelmen kívül hagyta ezt a csípős megjegyzését.

- Ez csak kettőnkre tartozik - vettem fel a szemkontaktust Sasukéval és megértette az elhatározásomat.

Az erejét, mit a hétköznapokban vissza szokott fojtani, most teljes töménységgel arcon vágott. A kedves arc mögött pusztító és hideg aura rejtőzött, de ez nem tévesztett meg.
Nem félek tőle.

Sasuke azt figyelte, hogy mennyire tudom elviselni az auráját, de rezzenéstelenül álltam a sarat. Ikumánál is gyorsabban mozdult, nem is láttam azt a pillanatot mikor elindult. Hirtelen előttem termett és öklét ütésre emelte. Gyorsan be akarta fejezni ezt az értelmetlennek tűnő küzdelmet. A Sharingan ösztönösen aktiválódott és gyorsan elhajoltam a támadás elől. Sasuke megfagyott a mozdulatában, míg én kihasználva a döbbenetét és némi elégedettséggel hátrább ugrottam. Sikerült meglepnem a különleges képességemmel és nemcsak ez az egyetlen mit a tarsolyomban rejtegetek.

Kakashi és Ikuma alaposan kiképeztek.

Az idő mintha megállt volna abban a pillanatban. Sasuke szemeiben szintén fellobbantak a családi örökségének vörös lángjai. A két jellegzetes szempár a másikéban kutatta a hangosan ki nem mondott kérdésekre a válaszokat. Láttam az övéiben az értetlenséget tükröződni és szinte hallottam a hangján, amint felteszi magának a kérdést. Mégis hogyan lehetséges, hogy az ő erejéből ilyen szintű képességet örököltem?
A kérdésre észszerű magyarázat nem létezett. Csoda vagy inkább átok? Az ok eredete lényegtelen, hisz ez egy dolgon nem változtatott. Olyan erők birtokába jutottam, mellyel képesek vagyunk megmenteni a világainkat.

Bebizonyítom alkalmasságom és Sasuke végre egyenlő félként fog elismerni. Nem uralkodni akarok az örökösök felett, sem a világok felett. Én csak meg akarom védeni a számomra fontos személyeket és azt amiben hiszek.
Össze kell fognunk pont úgy mint Kaguya ellen. Csak így van esélyünk az angyalok és maga Kami ellen is.

A tócsában felgyülemlett csapadék mennyisége kevésnek ítéltetett, hogy bármi hasznosat formáljak belőle. A jól bevált tűznyilaimhoz kell nyúlnom, habár férjem szintén tűz típusú technikákban jártas. A vérem felpezsdült ahogy körbevettem magam tüzes nyilakkal. Jelen pillanatban nem éreztem félelmet, ami eszméletlen mennyiségű hőgeneráláshoz és kontrollálatlan hőleadáshoz vezetne hisz megtanultam uralni az érzelmeimet.

Sasuke észrevette, hogy másfajta technikát használok mint ő. Kézjelek nélkül idéztem és egy pillanat alatt megértette, hogy mi - pontosabban ki - is áll ennek hátterében. Arca eltorzult az elárulás érzésétől, de nem hagyta, hogy ez megtörje a koncentrációját, míg elugrált a száguldó nyilaim elől. Az árulás onnan érte őt ahonnan legkevésbé várta.
A klán leghűségesebb embere elárulta őt, hogy engem védelmezzen és segítse az edzésemet.

- Kakashi felügyelte az edzéseimet és segített megértetni azt az erőt mi bennem van. Hasonló vér folyik ereinkben - emlékeztettem rá.

Bíztam Sasuke megítélőképességében és reméltem, nem szab ki Kakashira komoly büntetést, hisz végül is a testőrömként nem vallott kudarcot.

Harminc méternél szándékosan hagytam kipukkanni a nyilaimat. El akartam hitetni Sasukéval, hogy ez a maximális hatótávolság, amit produkálni tudok. A valóságban ötven méteres hatósugárban tudom irányítani a természet elemeit. 

Egy mosolyféle bújt meg a szája szegletében.

- Már nem tévesztesz meg olyan könnyen, Sakura - A kísérletem kudarca okán én is mosolyra fakadtam.

Megfogadtuk, hogy nem titkolózunk többé.

Egy tüzes nyílvessző kilövésével prezentáltam, hogy milyen messzire ér el a koncentrációm. Ötven méternél a nyíl leesett és kihunyt egy sáros tócsában.

- Remélem ellenségeidnek nem feded fel ilyen könnyen a lapjaid - felelte szórakozottan és körözni kezdett egy húsz méteres kör mentén.

- Nem tartalak ellenségemnek, Anata - A Sharingannal követtem minden egyes mozdulatát. - Gondoltam jobb lesz a csapatmunkánk a jövőben, ha tudod mire vagyok képes.

Sasuke megállt és elég intenzíven figyelt az arcomat.

- És mire vagy képes? - Semmi lenéző nem volt a kérdésében inkább egy felhívás volt keringőre.

- Nemcsak ültem a fenekemen és olvasgattam távollétemben - feleltem pimaszul.

- Nem is olyannak ismertelek meg - sóhajtotta és abban a sóhajban benne volt minden.

Néha el tudta volna viselni, ha nem rontok fejjel a falnak, hanem nyugton maradok és nem tűnök el hirtelen szőrén szálán.

A válasza után sebesen kézjeleket formált és egy sokkal nagyobb tűzgolyó hagyta el a torkát, mint az enyémet az edzésem elején. Lett volna a kitéréshez időm, viszont én nem a menekülést választottam. A köves talajból falat emeltem magam elé, a szelet pedig örvénylésre kényszerítettem magam körül. A tűzgolyó becsapódott a falba és két kézzel kellett tartanom. Éreztem ahogy a külső réteg lávaként bomlik szét, és a levegő is felforrósodott a légburok ellenére. Kitartottam a támadás végéig, viszont annak lecsillapodásával Sasuke eltűnt a látóteremből. Chakráját visszafojtotta és körülöttem áramló forró levegő akadályozta hogy az illata alapján azonosítsam be a helyzetét.

Résen kellett lennem, hisz akár mögém is teleportálhatna és akkor azonnal vége lenne a küzdelemnek. Nem lepődtem meg, amikor a holtteremből próbált rám csapást mérni, szerencsére számítottam rá, hogy valami ilyesmivel fog előrukkolni. Dobbantottam a földre, hogy egy újabb falat emeljek magam mögé és a szél segítségével a földön heverő fegyveremet magamhoz ragadtam. Kitörtem falak biztonságából és a naginatával igyekeztem rá csapást mérni. Sasuke katanát rántott, hogy blokkolja a halálos hosszú élű pengémet. Egymásnak feszültünk, de egyikünk sem tudott a másik fölé kerekedni.
Csellel kell kitörnöm ebből a helyzetből, hisz a végtelenségig én sem tudom fenntartani a Sharingant. Emlékeztem első földalkotási próbálkozásaimra, amikor a földből nem pajzsot formáltam hanem szétmállasztottam. Aprót dobbantottam újra a talpammal és egy sávban porhanyóssá vált a talaj. Sasuke talpa a földbe süllyedt és pont annyira kibillent, hogy hátra tudtam ugrani. Még a levegőben voltam, a talpam még közel sem érintette a talajt, amikor ő előre rugaszkodott és még a levegőből próbált leszedni egy újabb tűzgolyó jutsuval. Most nem tudom földdel blokkolni a támadást, más megoldáshoz kell nyúlnom. A dupla élű naginatát középen markoltam meg mindkét kézzel és hevesen forgatni kezdtem magam előtt. 
A jutsu beszipolyozott, a tűz körülöttem örvénylett, de nem égetett meg a heves fegyverforgatási technikámnak hála. A tűzörvényből tíz másodperc múlva sértetlenül kikeveredtem és Sasuke megint eltűnt a látókörömből. Ahogy a talpam a földet súrolta, abban a pillanatban a hátam mögött éreztem meg Sasuke jelenlétét. A hátam mögé teleportált, hogy katanájával sújtson le rám. Sikerült megpördülve kitérnem a kard éle elől, a naginatán előrébb csúsztattam a tenyerem és döfésre készültem, amit a férfi könnyedén hárított.
A szememben erős szúrást éreztem, a Sharingan pillanatokon belül ki fog hunyni. Az utóbbi napokban túl sokat hagyatkoztam a Sharingan képességeire, a megerőltetésnek pedig ára van. Még mielőtt ez bekövetkezne be kell vinnem egy csapást és Sasuke elismeri az erőmet illetve az alkalmasságomat. Talpam alatt besüppedt a talaj, ahogy hárítottam a katanáját. A két fém találkozása szikrákat vetett kettőnk között. Ekkor belém hasított a felismerés, a villám elemet nemcsak az idézett vízfegyvereimbe tudom stabilizálni, hanem a fegyveremen keresztül is. A villám megidézése még pontosabb koncentrációt és fókuszálást igényel, mint a többi ősi elem.

A Sharingan fekete pettyei eltűntek a smaragdokban, tekintetem igyekeztem a férfi állára összpontosítani. Nem nézhetek a szemeibe, különben genjutsu alá küld és akkor vesztettem.
A látásomra kizárólag nem hagyatkozhatok, a zsigereimben kell éreznem az ő következő lépését, hisz a mozzanatait nem fogom tudni szemmel láthatólag követni.

A fegyvereink tánca intenzíven folytatódott tovább. A Sharingan nélkül is képes voltam hárítani a csapásait, és egy alkalmas pillanatban sikerült a villám elemet a naginata pengéjébe koncentrálnom.  A koncentrálás lelassított és a katana pengéje az arcom mellett húzott el. Egy pár hajszálam bánta ezt a mozdulatsort, sokkal óvatosabbnak kell lennem. Hátra ugrottam, Sasuke egyből üldözőbe vett.
A háta mögé koncentráltam és sikeresen holtterébe teleportáltam. Lendítettem a naginatát és elégedettséggel töltött el, hogy elkaptam Sasukét. Azonban örömöm korai volt, Sasuke szintén teleportált és a fegyverem a talajnak csaptam. A támadás pusztító erejét kiválóan reprezentálta az a több száz méternyi hosszú hasadék, amit a köves talajban keletkezett. A fegyverem beszorult, így nem tudtam időben hárítani Sasuke támadását. Félig tudtam csak kivenni a földből, de egyetlen szerencsém volt, hogy a naginata másik végén is ugyanolyan penge volt.

A küzdelemnek vége lett.

Egyszerre szegeztük egymás torkának a pengéinket és magamban átkoztam mindenféle létező istenséget. A csalódottságom kiült arcomra, hisz nem sikerült bevinnem egyetlen csapást sem ahogy az elején lefektette a feltételeket.
Hevesen kapkodtam a levegőt, ő elrakta a katanáját a hüvelyébe. Kirántottam a naginatám és megtámasztottam rajta magam. 

Magamon éreztem Sasuke fürkésző tekintetét, de én makacsul nem szólaltam meg. Dühös voltam magamra, amiért nem sikerült megnyernem a küzdelmet.

- Tényleg ezt akarod? - lépett közelebb hozzám és tenyerét a naginatán levő kézfejemre simította.

Zavartan pillantottam fel rá.

- De nem nyertem meg a küzdelmet - akadékoskodtam, mire ő felhorkantott.

- Csak a vak nem látja, hogy mennyi potenciál rejtőzik benned. Csak a tapasztalat hiányzik belőled, de ezen változtathatunk.

- Akkor ezek szerint...? - elnyíltak az ajkaim a döbbenettől. Sikerült elérnem a férjem elismerését és nem fog több akadályt gördíteni, hogy kivonjon egy olyan háborúból, aminek központi alakja megint én vagyok.

- Együtt fogunk harcolni. Egymás oldalán.

Volt egy kis kihagyás, amiért elnézéseseteket kérem, most már igyekszem erre a sztorira is figyelni, hisz elkerülhetetlenül haladunk a nagy összecsapás felé. 😆