Hinata:

Sakura öt perce tűnt el, a tenger is kezdett visszahűlni normális hőmérsékletűre. A fejem zúgott, az égési sérüléseim gyorsan begyógyultak.

- Ha holnap reggelig nem kerítjük elő Sakurát, Sasuke tényleg meg fog ölni - szinte rettegtem, hisz ez a múltban már megismétlődött.

Sasuke a gondjaimra bízta Sakurát, és amíg én vadászni voltam, addig Ikuma sikeresen elrabolta őt a nyaralónkból.

- Aztán Sasuke soha többet nem fogja kiengedni a palota falai közül - aggodalmaskodott Ino.

- Ez az egész nem történt volna meg, ha nem bőszítem fel a sárkányt - Temari valódi megbánást tükrözött.

Az egész csapatra letargia ült ki.

- Elviszem én a balhét - ajánlotta fel Temari.

- Nekem sem kellett volna ezzel az ötlettel előhozakodnom - vallottam be.

- Mindannyian tehetünk róla, de ha összefogunk, akkor elő tudjuk keríteni Sakurát! - csodáltam Ino optimizmusát, Temari pedig hangot adott a naív elképzeléséről.

- És hogy akarod azt csinálni, mikor azt sem tudjuk a világ melyik pontjára teleportált el? - tette csípőre a kezét.

- Csak olyan helyekre tud teleportálni, ahol már járt, vagy amit éppen látott - magyarázta Ino.

- Abból pedig nem olyan sok van - kapcsolódtam be én is.

- Vagy otthon vagy a mi palotánkban van - Kivételen örültem, hogy Sasuke nem vitte olyan sok helyre Sakurát különben még nagyobb bajban lennénk.

- Azért remélem az emberek világába nem tudott visszamenni ilyen egyszerűen - Ino és én is egyszerre borzongtunk bele Temari lehetőségébe.

- Tema ne is mondj ilyet! - torkolta le Ino.

- Ha Sakura lennék, biztos nem teleportáltam volna hozzánk. Meg van ijedve a saját erejétől és fél, hogy bánt másokat.

- Biztos olyan helyre ment ahol egyedül lehet - Ino gondolkodóba esett - Váljunk szét, úgy gyorsabb lesz a keresés. Én elmegyek Adethba.

Próbáltam felidézni milyen helyeken voltunk együtt Sakurával így arra jutottam, hogy megpróbálom a Hyuuga nyaralónál. Temari pedig az Akatsukinál próbál szerencsét.

- Itt találkozunk egy óra múlva - mindhárman egyszerre tűntünk el a szigetről és bíztam benne, hogy a három hely egyikén tényleg ott van Sakura.

Ha nem akkor Sasuke tényleg kicsinál...

...

Elég lengén érkeztem meg a hó és jég birodalmába, első dolgom volt egy bundát előkotornom a szekrény mélyéről. Amint a téli időjárásnak megfelelően öltöztem fel, átkutattam a környéket, de nem jártam sikerrel. Nem éreztem Sakura chakráját sehol sem, de még egyetlen nyomot sem találtam, ami azt jelentette volna, hogy itt járt.
Bejártam azt az utat, amin keresztül Ikuma ki akarta volna csempészni Sakurát, de érintetlen volt a táj. A szakadéknál és a fjordnál sem fordult meg.

- Hol lehetsz Sakura? - leheltem magamnak a kérdést, a levegő fehér páraként gomolygott előttem.

Egy fa törzse mentén lecsúsztam és halkan zokogni kezdtem. Már megint elbaltáztam mindent. Annyira hideg volt, hogy a könnyeim az arcomra fagytak. Megtöröltem az arcomat, próbáltam összekaparni a reményemet és hitem Inoékba fektettem.

Talán ők sikerrel jártak.

...

Ahogy visszatértem a szigetre ledobtam magamról a bundát, azt hittem, hogy meggyulladok benne. Inoék már a kunyhóban vártak engem és elég volt a lányok arcára néznem, hogy tudjam ők sem jártak sikerrel.

- Hamarosan lemegy a nap - nézett ki Ino bágyadtan az ablakon. Mindannyian fáradtak voltak, hisz elképesztő távolságot kellett áthidalni teleportálással, ami rengeteg chakrát felemésztett.

- Nem lehet, hogy a te erőddel látott valamit a sárkány emlékeiben? - kérdezte Temari.

- Elviekben képes lehet rá, de mivel az egyetlen kiindulópontunk felrobbant, így nem tudom visszanézni az emlékeit - dőlt hisztérikusan hátra Ino - Végünk van - Ha már Ino is feladta a reményt, akkor tényleg vége.

Idegességemben fel-alá járkáltam, léptem nyomán mindig reccsent a padló.

- Higgadj le! - Temarit zavarta a ricsaj, meg talán elszédült a járkálásomtól.

Képtelen voltam. Próbáltam minél több helyet összeszedni, ahol még nem próbáltuk a keresést.

- Szólnunk kell Sasukééknak - Ino megfogta a vállamat. Igaza volt neki, de pont ezt akartam elkerülni. - Az idegeskedés nem tesz jót sem neked, sem a babának.

Az elkerülhetetlen hamarabb utolért mint gondoltam volna.

Az így sem oldott hangulat még fagyosabbá vált, ahogy megéreztem Naruto és Sasuke chakráját a szigeten. Temari káromkodott egyet, mielőtt a két legerősebb férfi démon csatlakozott volna köreinkhez...

Sakura kérlek gyere haza!

...

Sasuke:

A nap iszogatással és politizálással telt el, a gyerekek pedig az udvaron játszottak. Hinata szigorúan csajos estét kért születésnapja alkalmából, de jó lenne Sakurát látni, csakhogy meggyőződjek róla, hogy jól érzi magát. Amikor szétszéledt az asztaltársaság kettesben sétáltam Narutoval, hogy felszedjük a fiainkat. Ágyba fektettük őket, majd ahogy kiléptünk a szobájukból egy vörös hajú démon jelent meg Naruto előtt.

A vörös színről egyből Karin jutott eszembe és a tortúra, amiben részesített minket.

De Karin halott, Sakura megölte őt.

- Naruto-sama - térdelt le egyből a lány, fejét lehajtotta.

- Akane-chan - Naruto zavarában fejét vakarászta - Hányszor kell még elmondanom ,hogy hagyd el a samát? - Szőke barátom nem szerette ha a barátai formálisan beszéltek vele. Akane és Suzume kezdetektől fogva az Uzumaki klán szolgálatában álltak, a leghűségesebb szolgálólányai Narutonak. Habár inkább gondol rájuk húgaiként, mintsem szolgákra.

- Gomen, Naruto-sama, de fontos jelentenivalóm van. - Akane rám nézett, várt Naruto parancsára.

- Menjünk le a nagy terembe - pillantott háta mögé, nem akarta, hogy a gyerekek is meghallják, amit mondani készül. Nekem is intett.

Leteleportáltunk a helyiségbe, majd Akane továbbra is a földön térdelve jelentett.

- A déli oldalról főtt haltetemeket sodort partra a víz - Mindkettőnk homloka ráncba szaladt - Mi több sárkányvértől bűzlik a tenger - Naruto gondolkodóba esett.

- Arra van Ruthos szigete ... - hevesen törte a fejét - Most van a vízi sárkányok rajzása nem? Biztos a hormonoktól túlfűtött sárkányok keveredtek heves vitába.

- De Naruto-sama, a vízi sárkányok nem okádnak tüzet - jegyezte meg halkan Akane - Az egész olyan mintha felforrt volna a tenger - Egy rossz érzés kerített hatalmába, csak reménykedni mertem, hogy nem az történt amire gondolok.

- Naruto, tudod hol vannak Hinatáék? - felháborodott a kérdésen.

- Persze, hogy tudom! - jelentette ki magabiztosan, aztán arca elsápadt - Nem is említette pontosan, hogy hova mennek - szaladt ki az összes vér az arcából.

Azt hittem megfojtom a tökkelütött barátomat.

- Délután a kertben voltak, sütiztek és teadélutánt tartottak, majd Hinata csak annyit mondott, hogy itt lesznek a közelben - vallotta be Naruto.

Még szerencse, hogy már nincs rajtam a harag pecsétje, különben a palota már romokban heverne.

- Szóval fogalmad sincs, hogy az állapotos feleségeink merre vannak - vontam le vérfagyasztóan a következtetésem.

- De feleségeink erősek és meg tudják magukat védeni, ráadásul Ino és Temari is velük vannak - próbált valami mentséget felhozni.

- Két igazi bajkeverő. Most igazán megnyugtattál - morogtam az orrom alatt - Sakura nem tudja az erejét irányítani - Most Narutot sokkoltam ezzel a ténnyel.

- Próbáltad egyáltalán edzeni az elmúlt hetekben? - förmedt rám az Uzumaki. Még ő van felháborodva?!

- Ha elfelejtetted volna éppenséggel terhes! - válaszoltam hűvösen.

Naruto erre nem tudott mit mondani, a halántékát masszírozta, hogy lenyugodjon.

- Nézzük meg a partot, aztán a szigetet - egyetértettem a tervével.

Néhány perc alatt elértük a déli partot, ami bűzlött a tucatnyi haltetemtől.

- Mintha felfordult volna a tenger - fogta össze az orrát Naruto.

- Nézzük meg a szigetet! - Mivel még nem jártam ott, Naruto teleportált el oda.

Jól sejtettük, hogy a lányoknak köze lesz az esethez. Naruto félig megnyugodott mikor megérezte Hinata chakráját a kunyhóból, én viszont Sakuráét nem.

Ahogy beléptünk megcsapott a gyászos légkör, ami a lányokból áradt.

Hinata háttal állt nekem.

- Hol van? - kérdeztem jegesen, mire Hinata szép lassan megfordult és kimondta azt, amitől a legjobban tartottam.

- Nem tudjuk.

Egy pár napig el lesztek kényeztetve részekkel 🤣