Sasuke fejében csak egy mondat visszhangzott.

„Kazuki-san jegyese vagyok és valóban nincsenek iránta érzéseim"

Sasuke képtelen volt elfogadni ezt a tényt. Megkönnyebbültnek kellene lennie, hisz végre nem üldözi őt a lány a szeretetével, illetve az egyoldalú rajongásával. Megszabadult egy tehertől.

Akkor miért nem tudott őszintén örülni neki? Miért érez keserű szájízt, ahogy felfogta a szavak jelentését?

Észre sem vette Naruto pásztázó tekintetét az arcán, a szőke pedig nyitott könyvként olvasott Sasuke mimikájából. Megbizonyosodást nyert az elméletéről, Sasukénak valóban fontos volt a lány, annak ellenére, hogy viselkedésével pont ennek az ellentetjét sugallta.

Ha ketten összefognak, biztos meg tudják menteni a régi Sakura-chanjukat. Naruto fejében egy terv kezdett érlelődni. El fogja érni, hogy Sakurának eszébe jussanak a rég elfeledett érzései, melyet az Uchiha iránt táplált és Sasuke szemét is felnyitja a lánnyal kapcsolatosan. Össze fogja őket hozni, az ő rajongása a lány iránt az most mellékes. Naruto csak annyit akart, hogy Sakura boldog legyen és ezt csak az Uchiha segítségével tudja elérni.

Meg fogja menteni Sakura-chant és Sasukét is egyaránt.

- Elfeledted az első leckét Hisae-san? – kérdezte gúnyosan Sakura – Az érzések csak akadályozó tényezők az erőssé váláshoz. Ezért tudtalak legyőzni Hisae-san – vigyorgott kíméletlenül Sakura, Hisae arca pedig elsötétült.

A többiek megérezték Hisae fojtogató, gyilkos auráját és készen álltak a támadáshoz Sakura parancsának ellenére is. Egyedül Naruto érezte tehetetlennek magát, megbilincselve nem igazán tudja majd megvédeni az életét. Nem akar Sakurának sem terhet jelenteni az állandó megóvásával. Feszegette a csuklóján a bilincset, de csak annyit ért el vele, hogy véresre dörzsölte a fém a bőrét. Legalább egy kunai lehetne a kezében, már az is többet érne a semminél.

A harc kezdetét vette. A fekete hajú szépség gyors és precíz támadások sorozatával kényszerítette Sakurát pár lépéssel hátrább. Sakura elegánsan hárított minden csapást, majd meglátta a rést ellenfele védelmén. Villámléptékkel előtte termett, katanáját suhintásra tartotta, amire csak Hisae hideg mosolyával találta szembe magát.

„Csapda" – villant át Sakura fejében.

Hisae hárította a csapást.

- Akik csak önmagukra gondolnak, hamar el fognak hullani egy küzdelem során – Sakura ekkor megérezte, hogy a két szőke lány foglya felé vette az irányt.

Nem tudja időben hárítani a támadást. Ostoba volt, amiért könnyen rászedte Hisae, teljesen megfeledkezett a harc hevében Narutoról.

Hány ostorcsapást kapna a vétke miatt?

Sakura fejében elég élénken hangzott mestere utasítása.

„Védd meg akár az életed árán is"

A rózsaszín hajú mozdult, Naruto ki tudott térni az első pár kardcsapás elől, de elvesztette az egyensúlyát a bokáját szorító bilincsek miatt. Zuhanni kezdett a föld felé, majd a látóterében megjelent Sakura. Ellökte őt.

Fém csattant fémen, majd anyag hasadt. Sakura az egyik lány támadását tudta hárítani, míg aki hátulról támadt rá, azét nem. Elég mélyen megvágta Sakura hátát, a fekete anyag magába szívta a vért.

A lányok elugrottak Hisae parancsára tisztes távolságba.

- Szóval életed árán kell megvédened azt a szerencsétlent – húzódott ravasz mosolyra a szája. Sakura fogát összeszorítva nyelte el fájdalmas kiáltásait.

Még nem. Nem szabad kimutatnia a fájdalmát.

- Csak egy báb vagy, kívülálló! Mesterünk úgy rángatja a fonalaidat, ahogy a kénye-kedve tartja! – nevette el magát Hisae, vele együtt a társai is felkuncogtak.

Sakura nagy levegőt vett.

- Ostoba vagy Hisae, ha azt hiszed, hogy egyedül csak én vagyok báb. Mindannyian azok vagyunk – Sakura felállt, a seb húzódott a hátán, amitől fel tudott volna kiáltani, de nem tette.

Az évek alatt tökéletesen megtanulta, hogyan fojtsa el a fájdalmas sikolyait. Gyenge volt, amit ostorral büntettek. Ha ellenszegült tűzbe vetették őt. Összeszabdalták, megégették és összetörték őt.

De mindig képes volt felállni.

„Ne felejtsd el őt! Védd meg!" – hangzott a fejében az utasítás a saját hangján.

Ez tartotta őt életben. Kereste mit kell megvédenie és mit nem szabad elfelejtenie. Ez volt az egyetlen személyes indíttatása az élethez. Nem voltak saját céljai, ő mindig tette azt, amit parancsoltak, csak az ösztöne diktálta a számára továbbra is rejtélyes utasítást.

Ő csak egy érzelmek nélküli üres marionett bábu. Kitörni ebből egyenesen lehetetlen, öngyilkosság otthagyni a szervezetet.

A mestere elől nem menekülhet, ő mindent lát a szemével, melynek jelét a karján viselte. Sosem lehet szabad. Tudta nagyon jól mi lesz az erejének az ára. Eladta lelkét, hogy erőssé válhasson.

Ennek pedig így kellett történnie.

Hisae arcára fagyott a mosoly. Gyilkos tekintettel méregette Sakurát, legszívesebben itt helyben lemészárolta volna. Eljátszott a kellemes gondolattal, miért is ne tehetné meg? Bosszút áll a megaláztatásért, amit ő érte. Ő volt a legerősebb női bérgyilkos, egészen addig, amíg ezt a pökhendi kívülállót be nem hozta a mestere pár évvel ezelőtt. Hiroshi-sama személyesen edzette a lányt, ami a legnagyobb megtiszteltetés lehet egy bérgyilkos életében. Ő a világ legképzettebb kardforgató mestere, titkos technikákkal és a gyilkolás művészetével ajándékozta meg a lányt. Hisae volt addig Hiroshi kedvence, de Sakura kidúrta őt a helyéről. Neki volt ígérve Kazuki-kun, aki Hiroshi-sama unokája, de ehelyett Sakura fogja megkapni őt és a Hime címet is, csak azért, mert legyőzetett egy idióta mérkőzésen.

Kazuki-kun fogja megörököli a vezetői pozíciót, és a hagyományok szerint a legerősebb női bérgyilkost fogja feleségül venni, amit egy párbaj sorozaton döntenek el. Hisae veretlen volt a saját ágában, Sakura szintén. A döntőt pedig Sakura nyerte.

A Hime cím nemcsak egy hangzatos rang volt, hanem teljhatalmat is adott a női bérgyilkosok felett. Az előző Hime, aki Kazuki anyja is volt, ő évekkel ezelőtt meghalt, apjával együtt. Így Hiroshi rendelkezett a női tagok felett is. Kazukit a legkeményebb kiképzésnek vetette alá, de hamar a legerősebbé nőtte ki magát. A lányoknál Hisae mutatott páratlan tehetséget a kardforgatás művészetében, ezért Hiroshi hamar a szárnyai alá vette őt. Kazukival rengetet időt töltött együtt, és edzései alatt titokban beleszeretett a fiúba.

Hisae nem törődik bele a vereségbe könnyen.

Hisae megindult fegyverével a kezében, Sakura szintén. A mozdulattól még jobban szétnyílt a seb a hátán, de nem foglalkozott a fájdalommal. El kell intéznie Hisaét egy életre. Sakura nem érkezte a csapást hárítani, mivel egy fehér-piros legyező került a látóterébe.

Sasuke ugrott a lányok közé és hárította a Hisae támadását.

- Milyen jóképű védelmeződ van, Sa-ku-ra – gúnytól csöpögött a hangja – Nem tudsz megvédeni semmit, de te védelemre szorulsz – Sasuke megérezte maga mögött a fagyos chakrát.

- Állj félre! – suttogta fojtogató dühvel Sakura az előtte állónak – Nem kértem a segítséged! – a jeget vágni lehetett volna a hangjával.

Hisae intett két társának, akik vigyorogva kerítették körbe Sakuráékat. Sakura a táskájába nyúlt, és kipattintotta egy fiola tetejét, majd tartalmát lehúzta.

Hisae és társai elsápadtak.

Sakura kirúgta Sasuke lábát, így az Uchiha elbotlott. Szitkozódva nézett fel, a látvány pedig letaglózta. A két lány sikítani sem érkezett, holtan rogytak a földre. Egyenes döfés a szívükbe. Hisaera nézett, aki félelemmel a szemeiben tekintett a mögötte levő lányra.

- Meg...megkaptad az engedélyt?! – megremegett a hangja.

Sasuke hátranézett a lányra, de nem számított arra a látványra, mely fogadta őt. Fekete írásjelek kígyóztak a lány testén, ahhoz hasonló, mint amivel az ő átokpecsétje is bírt. Rózsaszín hajába fekete tincsek vegyültek, arcán fekete és vörös csíkok jelentek meg, smaragdjai szürkén villantak fel. A hátán levő vágás összehúzódott, de egy csontos, éjsötét hártyás szárny állt ki belőle. A fél pár szárnyát azonnal kifeszítette és rögtön Hisae előtt termett. A lányt felrúgta a magasba, majd olyan gyorsan termett mögötte, hogy Sasuke még a Sharingannal sem volt képes követni Sakura mozdulatait. A lábával eltalálta a gerincén, Hisae azonnal a földre zuhant, aki csak hangosan nyekkent egyet.

Ahogy Sakura is földet ért, megragadta a magatehetetlen lányt a torkánál fogva. Másik kezével letépett onnan egy nyakláncot, és a szemei előtt morzsolta szét a medált.

- Hadd súgjak neked valamit. Kazuki sosem tekintett rád úgy, ahogy azt te gondolod. Kegyvesztetté váltál, és ő sem látta már benned a hasznodat. Eldobott téged – Sakura elengedte a fuldokló Hisaét, aki a földre rogyva köhögött.

- Eltörted – sírta Hisae, és tenyerébe vette a szilánkokat, melyek megvágták a kezét. Kazukitól kapta az értékes nyakláncot a születésnapjára, és úgy őrizte mint a világ legféltettebb kincsét.

- Ne izgulj, én is pontosan ugyanilyet kaptam – húzta Sakura a zsebéből elő a nyakláncot, mely pontos másolata volt a lányénak.

Hisae szája megremegett, üres tekintettel bámult hol a nyakláncra, hol a szörnyeteg Sakurára.

Remegett.

Nem a félelemtől, hanem a dühtől és a felismeréstől. Sakurának teljesen igaza volt.

Valójában csak bábok ők, akiket kihasználnak és ha nem látják hasznukat, akkor eldobják őket.

Azt hiszem gyors voltam xD