Kazuki látta már nem egy féltékeny ember qíjét küldetései során, így nem ismeretlen számára az aurájának sárga színe.
Ezt a meccset, most az öntelt Uchiha nyerte, de a háború még nincs elveszve. A Hiroshi elleni küzdelemben el fogja ismerni Himéje és rájön melyikük is a dominánsabb a csapatban. Feldúltan hátára dobta a cuccát és indulásra készen állt.

A többiek is összeszedték magukat negyed órán belül és már sivatagi kelméket viseltek. Sakura a lenge ruhája fölé felvett egy zárt kapucnis köpenyt, mely szintén fehér színű volt, oldalán a Samehada lógott. Mindenki más állig be volt bugyolálva homokszínű köpennyel.

A nap lebukott a horizonton és lépteiket a homok nem őrizte meg. Mindenki a talpába koncentrálta a chakrát, hogy ne süppedjenek bele a könnyű talajba, míg Kazuki a qí energiát hívta segítségül, így ő sem maradt alul a ninjákkal szemben. Pár száz méterre Itachi feloldotta a karaván tagjaira bocsátott genjutsut.

A Pein-féle terv szerint nekik hármuknak kellene az őröket kiiktatva az Ichibi hordozóját elkapniuk és az Akatsuki rejtekhelyhez szolgáltatniuk. Azonban nekik eszük ágában sem volt kiiktatni senkit. Sakura el akarta érni, hogy a Kazekage segítséget nyújtson Naruto kiszabadításában.
Lehetetlennek tűnő kihívás elé néztek, de tudták Sakura bármilyen áron képes lesz ezt az akadályt megugrani.

Ha kell keményebb módszereket fog bevetni, de nem fog üres kézzel távozni.

A sivatag amennyire halott nappal épp annyira élő éjszaka. Hiénák vonyítása, sivatagi rókák ugatása kísérte útjukat, de legalább a homokférgek messziről elkerülték a csapatot. Egész éjszaka haladtak, míg hajnalra el nem érték a következő megállóhelyüket. Egy kihalt város romjainak árnyéka messzire húzódott a felkelő nap fényében. Régen gazdag kereskedő város volt a folyó mentén, viszont a folyónak már csak a kiszáradt medre emlékeztetett rá, hogy itt valaha volt is víz. Az emberek elvándoroltak, legtöbbjük a szomszédos Hanako városába költözött, míg mások maguk mögött hagyták a kontinenst is és barátságosabb környezetet kerestek maguknak.

Ma már csak a kísértetek járják a romokat és persze a banditák.

A céljuk már csak egy köpésre volt, így Sakura kiváló lehetőséget látott, hogy a napot edzéssel töltse el.  A csapat szétvált. Suigetsu és Karin olyan kunyhót kerestek, ahol nem tűzött be a gyilkos nap és kényelmesen meg lehet pihenni. Juugo és Kazuki felvállalták a délelőtti őrjáratot, míg Sakura negédes tekintettel közeledett Itachi felé.

Tudta mit akart tőle a lány.

Sasuke egy tapodtat nem mozdult a lány mellől, és kivételesen Sakurát sem zavarta már a jelenléte. Itachi megtanította az alapkézjeleket a tűzjutsukhoz, az elméleti részt szerencsére gyorsan átvették.

A gyakorlati kivitelezéssel viszont lesznek problémák, ezt mindhárman tudták. 

Kezdésnek rögtön egy tűzgolyó jutsut kellett teljesítenie a lánynak. Itachi kezdésnek azt a tanácsot tudta adni, hogy ne az összes chakráját adja bele a jutsuba, hanem csak keveset. Sakura megformálta a kézjeleket és kevés chakrát vitt bele a jutsuba, túlságosan keveset is, ezért a tüdejében csak a füst ízét érezte.

Hangosan köhécselni kezdett. A fulladó roham után a lány újra próbálkozott, most már több chakrát használt és érezte a szikrát kigyulladni a tüdejében.
A trauma emlékei vízözönként lepték el az elméjét, így a jutsu a kritikus pillanatban félbeszakadt.

Nem siette magát a lány, tudta, hogy időt kell adnia magának. Ráadásul a legjobb kezekben volt, az edzése nem sülhetett el balul, hisz a legjobbaktól tanul. Csak gyakorlás kérdése és sikerül áttörnie magában a gátat.

Harmadik, negyedik, ötödik próbálkozás... és még mindig semmi.

- Te irányítod a tüzet, nem az téged! - szólalt meg hirtelen Itachi - A tűz éget, de véd is. A tűz egyszerre jelenti a halált és az életet.  A félelem és a gyűlölet táplálta tűz elemészt, az akaratból és állhatatosságból táplálkozó viszont életben tart. Miért akarsz tűzelemű jutsut használni? Először ezt a kérdést kell tisztáznod magadban.

Sakurát elgondolkodtatták a fiatal férfi szavai.

Mert le kell győznie a legnagyobb gyengeségét. Jobb esélyekkel akar indulni a harcban, hogy Hiroshi ne szerelje le őt semmilyen tűz elemű támadással.

De tényleg csak ennyi lenne mögötte?

A félelem, hogy a tűz iránti iszonyát kihasználják ellene?

Nem... meg akart változni és ettől sokkal nyomósabb okot talált. Meg akarta menteni Narutot és az erejét mások megvédésére tette fel. Nem elég legendásan jól forgatnia a kardot, ő minden potenciált ki akar használni. A sors fintora, hogy affinitása van a tűzjutsuk iránt, így meg kell szelídítenie a vad lángokat.

Csak így gyógyulhat meg és vezekelhet a múltjáért.

Sakura aurája megváltozott. Itachi elfojtott egy mosolyt, hisz tudta a lány rálelt a válaszokra. A lány ösztönösen hajtotta végre a jutsu jeleit, tenyerével tölcsért formált és egy nagy levegővétel után egy lángörvény hagyta el a torkát. A szomszédos épületet érte a támadás, a kőfalat beborította a futótűz.

Sakura megbabonázva nézte a lángokat, amelyet ő idézett meg.

Az épület fala néhány másodperc után ledőlt és a tűz elillant. Az Uchiha fivérek szótlanul figyelték a pusztítás mértékét, a lány reakciójára vártak. Szinte eksztázis hangulatba került, olyan földöntúli boldogsággal fordult a fivérek felé.

- Láttátok?! Sikerült! - karolta át mindkettejük nyakát hálásan Sakura.

Úgy érezte a múlt súlyos béklyóját végre levetheti, de ekkor még nem volt tudatában, hogy egy világ súlya fog a vállaira nehezedni. Nem tudta, hogy pontosan ötszáz év után ő az első tűzjutsu használója a klánnak. Nem tudta, mit jelent a klán szimbóluma, az üres karika.
Nem tudta, hogy a hátán levő kör az élet körforgását jelenti.

Az emberek felfogása szerint a körforgás a halállal záródik be, de a Haruno klán tagjai teljesen másképp vélekedtek efelől. A halál a kezdet, egy új korszaknak a kezdete, mely ötszáz évnyi szunnyadás után új lángra pattant. A Harunok védőszelleme az a titokzatos madár, mely a mennyekből lángra borulva a földjükre szállt. A szent madár Főnixnek nevezte magát és erejével megáldotta a klán legnemesebb szívű női tagját, hogy a megromlott világot dicső fényével megtisztítsa. Haruno Aishi a rábízott feladatot teljesítette és a világ soha nem látott virágzásnak indult.
Azonban egy élet sem tart örökké. Aishi halálával a tűz kialudt és ötszáz év elteltével újra feltámadt a remény tüze egy újabb Haruno lánygyermekben, amikor a világnak a legnagyobb szüksége volt a csodára. A körforgás új kezdetét vette, a világ felépült a háborúk okozta veszteségekből és béke köszöntött a kontinensre. Azonban a béke olyan mint az élet. Élet nincs halál nélkül, így béke sincs háború nélkül. A háború és a halál az a szükséges rossz, ami miatt értékelni tudjuk az életet és a nyugodalmas éveket.
A Főnix elhamvadása után újabb veszedelmes idők köszöntöttek a világra. Holdistennő alászállása a Földre, a chakra megjelenése a világban, véres harcok testvér testvér ellen, embertelen háborúk a hatalomért folytatva. Az emberek várták a csodát, várták, hogy vége legyen.
Azonban a csoda nem jött el.
A legnagyobb szükségben nem született meg a kiválasztott gyermek. Hiába nem telt le az ötszáz év, az emberek a Haruno klán tagjait kezdték okolni a kialakult helyzetért. Felkeltek a klán tagjai ellen és megtizedelték őket.

Akik túl is élték, inkább titkolni kezdték a származásukat és mélyen hallgattak a Főnix csodájáról. Az egykoron dicső történetük és a Főnix legendája is, így vált a feledés homályává...

- Nem egy tűzgolyó, de úgysem Uchihát kell belőlem faragni - engedte el Sakura végre őket. A szellemes megjegyzést Itachi nem tudta magában tartani.

- Előbb vagy utóbb úgy is az leszel - felelte Itachi ártatlanul, amire Sakura megbukott egy láthatatlan kőben és Sasuke arca is lángba borult.

- ITACHIII! - ordították le egyszerre a fejét az illetőnek, majd a zavart páros egymásra nézett.

Tekintetük egy pillanat erejéig összefonódott, aztán gyorsan ellenkező irányba néztek. Sakura már nem tiltakozott a fiú vonzódása ellen, mi több szívesen megosztaná vele az életét.

Azonban Itachi szájából ezeket hallani... több mint zavarba ejtő.

- Nii-san ne tereld el Sakura figyelmét! Most az edzésre kell koncentrálnia! - torkolta le Sasuke a bátyját.

"Yare, yare" - gondolta magában Itachi. Nehezebb dolga lesz ezt a kettőt összeboronálnia, mint hitte. Habár azt már haladásnak tartotta, hogy Sakura nemcsak megtűri öccse közelségét, de igényli is.

Vajon mi történhetett a sátorban, míg mindenki más odakint volt?

Erről majd alaposan kifaggatja Sasukét egy alkalmas pillanatban.

Sakura leküzdötte a zavarát és gondolatait visszaterelte az edzésre. Sikeresen megtette az első lépést a félelme leküzdéshez, illetve a kezdőlökést a rejtett potenciáljának kiaknázásához. Tökéletesre kell fejlesztenie a tűzjutsuit, hogy meg tudja védeni szeretteit és szembeszállhasson Hiroshival.

Megszelídíti a fékezhetetlen lángokat.

Hisz erre született.

Jaj, milyen gyors voltam XD