- Meglepetés! - ordította Deidara, ahogy Sakura bizonytalanul belépett az ajtón. A szőke eldurrantott egy trombitát, ami szalagokat és konfettit lövellt ki magából egyenesen rá. Sakura tudta, hogy ketten várják őt a bejárat mögött, de erre igazán nem számított.

A lampionokkal feldíszített szoba valósággal sokkolta őt.

- Mit ünneplünk? - kérdezte a lány, de addigra már Deidara átkarolta Sakura nyakát és befele húzta az ajtón, mielőtt meggondolhatta volna magát.

- Hidan tölts! - nyújtotta felé az üres szakés poharakat. Az ezüst hajú megtöltötte a kellemes nedűvel azokat, Deidara pedig egyet a lány kezébe nyomott.

- Az újoncok csatlakozását. Beavatási buli - kacsintott rá Hidan.

- Akkor feltétlenül szólok a savanyú arcúnak is, nehogy kimaradjon belőle - Sakura nem akart egyedül szenvedni. Egyetlen szórakozása, ha Sasuke is éppúgy átszenvedi ezt, mint ő.

- Nem-nem! - intett megállj Sakurának - Az Uchihák mind partirombolók. Nem éppen társasági lények - hárította el Deidara az ő ötletét.

Ebben egyetértett Sakura. Mind magának való.

- Akkor a Shunsei extagjára, Sakurára, aki mától az Akatsuki köreit színesíti! - emelte fel poharát a magasba, Hidan ugyanilyen lelkesedéssel így tett.

Sakura az áttetsző rizspálinka tükrén vizslatta saját arckifejezését. Életkedve valahol a béka feneke alatt volt, de ha ez kell, hogy befogadják őket, akkor az Uchiha helyett is lesz partiarc.

- Jó piára sosem mondok nemet - emelte fel lelkesen poharát Sakura.

Ekkor még Deidaráék nem tudhatták, hogy micsoda ivótársra tettek szert. A lányok köztudottan nem bírták az alkoholt és Deidara pontosan erre a tévhitre alapozta a tökéletesnek hitt tervét. Hidannal teljesen leitatják a lányt és a magatehetetlen Sakurát, majd szépen a szobájába viszi és elégtételt vesz sérelmeiért.
A terv ott bukott el, hogy Haruno Sakurát kiképezték a mértéktelen alkohol tolerálására is.

A poharak folyamatosan ürültek, Hidan pedig lelkesen töltött újra. A hangulat egyre oldottabb lett, Sakura beszólásai egyre csípősebbek lettek, a férfiak pedig hangosan röhögtek rajta. Hidan kifejezetten élvezte a szőkére tett találó megjegyzéseket, azt pedig még jobban, hogy Deidara terve összedőlni látszik.
Csak azért segített feldíszíteni a szobát, mert töménytelen piálást ígért neki és jó szórakozást.

Részéről ez teljesült is.

Azonban tettestársak révén próbálta menteni a menthetőt és elhatározta, hogy tesz egy próbálkozást összehozni Deidara estjét.

- Mondd, Szépségem mi az eseted? Férfiak terén - pontosított Hidan. A smaragdok huncut fénnyel csillantak felé.

Deidara agyáról felszállt félig a részegség köde, így akcióba lépett. Átkarolta a lány nyakát, másik kezével a combját kezdte simogatni. Feje Sakura vállán pihent, arcára az alkohol piros pozsgás rózsákat vetett. Lehelete tömény volt a szakétól.
Sakura az érintésre a mellette ülő szőkére pillantott.

- Még mindig a férfiakat szeretem - búgta Sakura a szőke fülébe. Hidan szinte ordított a röhögéstől, imádta az új lány stílusát. Kisame volt a háromfős társaságuk lelke, de Sakura is megállta a helyét. Már nem is sajnálta a kék bőrű társát.

Sakura lehámozta magáról Deidara karjait és kihívóan szemügyre vette az ezüst hajút.

- Te már inkább az esetem vagy. Azonban Jashin hívőként nem akarok veled összegabalyodni - magyarázta, szemében ugyanaz a lenéző pillantás volt felfedezhető, amivel Peint felbosszantotta. Hidan nem dühödött fel a lesajnáló tekinteten, inkább valami izgatottság lett rajta úrrá.

Elképzelte hogyan csonkítaná és szabdalná fel a lányt, a levágott részeit pedig Jashin-samának ajánlaná. Imádott istene biztos elégedett lenne egy ilyen erős lány áldozatával.

- Jashin-sama - sóhajtotta, a férfi arcára furcsa arckifejezés ült ki. Az imádata minden vonását eltorzította, és tekintetére homály vetült. Lelki szemei előtt már az idéző kört rajzolta.

- Nem akarom tudni mire gondolsz - kapta el a tekintetét róla Sakura, majd a szakéra esett a pillantása. A szőke már javában hortyogott mellette, míg Hidan istene nevét kántálta szüntelenül.

A világ legveszélyesebb bűnözői - gondolta cinikusan Sakura magában.

- Puhányok - krákogta a lány. Kezét az üveg nyakára szorította, és húzóra megitta a maradék alkoholt - Kár, hogy már vége a bulinak - sopánkodott Sakura tettetett sajnálattal.

- Sakura-sannak ki az esete? - tette fel a kérdést egy gyerekes hang.
Sakura megmerevedett. Észre sem vette, hogy egy negyedik személy megjelent a helyiségben.
A maszkos hirtelen a lány előtt termett. Sakura még sohasem látta a narancssárga álarcot viselő férfit.

- Ki vagy? - kérdezte fagyosan. Ugyanazt a köpenyt viselték mindketten, de róla egy szót sem szóltak.

- To-bi - tagolta nevetséges hangsúllyal a férfi, miközben természetellenes láb- és karmozdulatokat tett, aminek következtében elesett.

Sakura nem dőlt be a színjátéknak, a bolondos férfit fenyegetőbbnek találta, mint Peint. Már csak azért is mert nem érezte a qí energiáját.

Minden ami élő bocsájt ki qí energiát. A maszkosból viszont nem érzett ilyet.

Sakura hihetetlen gyorsasággal előkapott oldaltáskájából egy tűt és Tobi felé hajította.

Épphogy csak felocsúdott ülő helyzetbe a férfi, kitérni nem lett volna lehetősége.
A tű a testén áthatolt mindenféle sérülés nélkül.

- Sakura-san! - siránkozott - Tobi jó fiú volt!

- Mi vagy te? - rivallt rá Sakura, már nem is tudta palástolni döbbenetét. A férfi bárgyú mozdulatokkal vakarászni kezdte a fejét - Gondolati kivetülés? - elmélkedett hangosan - Vagy ez nem a valódi tested... - folytatta tovább.

- Tobi nem érti Sakura-sant, túl nehéz szavakat használ. Tobi jó fiú volt! - majd teste köddé vált.

Sakura körbekémlelt Tobi auráját kutatva, de qí energiát továbbra sem érzett áradni belőle. Roppant különösnek és nyugtalanítónak is találta ezt az esetet. A qí áramlás érzékelését abszolútnak gondolta, azonban most Tobi rácáfolt erre.

Ez volt a második eset, amikor nem tudott hagyatkozni a qí energiára. Először Uchiha Sasuke húzta őt csőbe a genjutsujával, most pedig ez a Tobi...

Sakura előtt a kép lassan kezdett összemosódni, az alkohol már éreztette szervezetével a hatását. Kiballagott csendesen a szobából, a két jómadár a szófán aludt tovább. Sakura azt is furcsállta, hogy Hidan mikor aludhatott el, hisz elég éberen kántált.
Nem tulajdonított neki nagy jelentőséget, most már a saját ágyában akart lenni és kipihenni az elmúlt napok fáradalmait, illetve kiverni fejéből a kétségeket.
Naruto élete az ő színjátékán múlik, így egy percre sem inoghatott meg.

Ha Hiroshi rájön a trükkre, akkor a fiúnak lőttek.

Szédült, minden lépésre koncentrálnia kellett. Senkivel sem akart találkozni, de az ismerős chakra hirtelen jelent meg a közelében. Nem tudott elég gyorsan haladni, hogy kikerülje őt.

- Sakura! - szólította meg Sasuke, majd orrát befogta, amint az alkohol szaga előbb csapta meg, mint a becsiccsentett lány látványa - Azt hittem fürödni mentél - szólt be neki.

Sakura csak a középső ujját mutatta fel válaszul.

- Halálvágyad van? - aranyosan csuklott egyet, testét a falnak támasztotta. Sasuke nem tudta komolyan venni a fenyegetést - Az utolsó kortyot már nem kellett volna lehúznom - döntötte fejét a hűvös kőfalnak - Az a két barom... - masszírozta meg a halántékát.

Sasuke érdeklődve fülelt tovább, a lány most nem fukarkodott a szavakkal. Talán az alkohol hatása vagy tényleg meg akarta osztani a vele történteket.
De inkább az előbbi.

- Deidara és Hidan - Sasuke új társa neve hallatán megmerevedett, hisz nagyon ügyelt rá, hogy amíg a lány fürdeni volt a szőke ne hagyja el a szobáját. Még egy csepp érdeklődést is tanúsított Deidara művészete iránt, mindezt Sakura kedvéért.
Az ifjú Uchiha a sólymával folyamatosan a környéket pásztázta, majd amikor látta, hogy kilépett a lány a tó partjára, akkor dobatta csak le a törülközőt. A madár csak messziről tartotta őt szemmel, így semmit sem látott bájaiból - Beavatási bulit tartottak nekem. Sajnos téged nem szívesen láttak volna ott - vonta meg a vállát - Pedig én nagyon szerettem volna, ha ott lettél volna... Szerintem nem kedvelnek - tette hozzá lebiggyesztett ajkakkal - Ami még szomorúbb, hogy még rendesen lerészegedni sem tudtam - sóhajtotta. Sakura ekkor eszmélt fel, hogy feleslegesen fecseg az Uchihával.

Elrugaszkodott a faltól, és el akart Sasuke mellett menni, de a fiú az útját állta. Sakura kihívóan nézett fel rá.

- Állj el az utamból! - mordult fel rá.

- Túl sokat képzelsz magadról! Vegyél vissza az arcodból! - figyelmeztette Sasuke. Aggódott a lányért, Peinnél nem érdemes kihúzni a gyufát és csak a csodának köszönhető, hogy nem lett nagyobb baj. A hebrencs viselkedésével két végén égeti a gyertyát.

- Azt hiszed, hogy meggondolatlan vagyok. Meg tudom magam védeni! - pillantott dacosan rá - Mindenféle szempontból - utalt fintorral az arcán a két jómadárra.

Sakura nem volt naív már, tudta mire ment ki az aljas játékuk. Sasukét ez viszont nem győzte meg.

- Valóban? - kihasználta a lány instabil állapotát és kirúgta a lábát, majd testét a falnak szorította.

Sakura tüdejébe szorult a levegő, és azt hitte menten visszaköszön a gyomrából a szaké.

- Ha az ellenségem lennél már rég lehánytalak volna - szűrte halkan a fogai között.

- Még szerencse, hogy nem vagyok az - suttogta Sakura fülébe, majd elengedte őt.

Sasuke ellépett tőle, és magára hagyta a lányt. Sakurát valami ismeretlen eredetű bizsergés járta át, végül csak az alkoholra fogta az émelyítő érzést.

A Haruno elcsoszogott a szobáig, szerencséjére nem botlott bele a többiekbe. Még Itachi sem volt a helyén, így legalább nyugodt szívvel foglalta el a mosdót, hogy megszabadítsa szervezetét a méregtől.
Kissé tisztább fejjel és szétmart torokkal ment lefeküdni. Már arra sem volt ereje, hogy egy pohár vizet készítsen maga mellé. Az ébredésnél nagyon fogja hanyagságát szidni, de most a puha paplan jobban érdekelte. Sakura kényelmesen befeküdt, majd mielőtt elaludt volna elhatározta, hogy beszélni fog Itachival. 

Meg kell győznie őt, hogy eddzen vele.

Csak akkor van Hiroshi ellen esélye, ha legyőzi a tűz elleni félelmét. Erre pedig csak Itachit kérheti meg...

Remélem tetszett :D Hamarosan kezdődnek a komolyabb részek is :D