Pein abban a pillanatban tudta, hogy elbukott, amikor megjelent a gömb felszínén az első repedés. Az Uzumakit nemhogy elnyelte a róka ereje, hanem elnyerte azt.
Már késő.
Érezte a chakrájának gyengülését, ami azt jelentette, hogy Itachi elérte Nagatoékat. Látta klónjainak küzdelmes gyötrődését a harcmezőn és tudta percek vannak hátra a teljes bukásig. Egész életük a küzdésről szólt és most mégis a cél előtt kell elbukniuk. A reményvesztettség és tragédiák sora lengte be életüket, de ők mégis küzdöttek.

Aztán mi végre?

Hogy a világ elé tárják a falujuk tragédiájának fájdalmát. Elismertetni, hogy hibáztak és bosszút állni azokon, akik miatt Esőrejtek mára nem több mint kihalt lelkek ötvözte utcák és rozsdás égbetörő tornyok sokasága.

Még látta darabjaira hullani a jutsuját és a zuhanó törmelékek közül az aranyló chakrát felvillanni. Mert az egész csak egy villanás volt.
Aztán vége lett. 

Uzumaki Naruto játszi könnyedséggel klón segítsége nélkül megidézett egy Rasenshurikent és a képességgel a kezében suhant Pein felé. Elhajította a legerősebb chakrafegyverét és amilyen sebességgel haladt a férfi felé a köd feloszlott nyomában. A képessége becsapódott és a fiú a lendülete miatt szintén becsapódott a földbe. Azonban érezte, hogy mielőtt technikája célt érhetett volna, Pein illetve a többi klón holtan rogytak össze a csatamezőn. Döbbent csend ereszkedett a csatatérre, majd a helyzet megbizonyosodása után üdvrivalgásban törtek ki a shinobik és hősként skandálták Naruto nevét.

Naruto azonban tudta, hogy Pein halála nem az ő műve volt. Nem ő vetett véget a csatának, hanem az idősebb Uchiha. 

- Ez lehetetlen! - hallotta meg idősebb mestere hangját a kráter széléről.

- Naruto tényleg te vagy? - nézett le rá Kakashi-sensei Jiraya mellől.

Naruto most először nézett végig magán, nem értette miért vannak úgy a többiek ledöbbenve. Persze, hogy ő Naruto... Aztán meglátta a ragyogó arany chakrát, mely palástként simult rá és a testén levő furcsa pecséteket. Ez idáig fel sem tűnt neki.
Megrázta a fejét, most ennél fontosabb dolga is van! Utol akarja érni az idegeneket.

- Gomen, mindjárt jövök! - kiáltotta az Uzumaki, majd elrugaszkodott a földtől és sebesen cikázott az őt ünneplő shinobik között.

Naruto pillanatok alatt utolérte őket az új képességének köszönhetően.

- Várjatok! - csapódott be eléjük.

- Jóságos ég! - nyelt félre meglepettségében Utakata.

- Miért nem maradtok? Az igazi hősök ti vagytok! A bátyád volt az aki véget vetett az egésznek, nem igaz? - fordult most már Sasuke felé.

- Nem idevalósiak vagyunk és fontosabb küldetésünk is van - felelte a szokásos rideg hangnemében Sasuke - Ha megbocsátasz... - és kikerülte Narutot.

- Miért érzem azt... mintha kerülnél engem? - Naruto kérdésére Sasuke megállt. Lehunyta a szemeit, Utakata pedig mozdulatlanul várt.

- Naruto - nézett vissza a válla felett Sasuke és elkapta Naruto tekintetét - Vannak barátaid, akik tűzön-vízen keresztül gázolnak érted? - Az Uzumakit meglepte a kérdés, de habozás nélkül igennel válaszolt.

Sasuke Chino halála óta most először mosolyodott el.

- Akkor másra nincs is szükséged - válaszolta és búcsúzóul intett egyet.

Naruto nem sokat tudott erről a titokzatos Uchiháról, de ő mégis érezte a zsigereiben, hogy ez a búcsú nem végleges. 

Még találkozni fognak. 

...

Uchiha Itachi kijött a barlangból, pár perccel később Konan követte őt.  Ellenállásra készült, de Nagatoval inkább csak világnézeti eltéréseiket vitatták meg percekkel ezelőtt. Mindhárman tudták, hogy nem húzza sokáig. Így Nagato számára inkább megváltás volt az Itachi kínálta kíméletes halál.

- Mihez fogsz most kezdeni? - kérdezte Itachi a nőtől.

- A barátaim halottak. - Konan üres tekintettel nézett Itachira - Az én dolgom itt bevégeztetett - Egy virágcsokrot formált papírból és letette a barlang szája elé.

Konan felegyenesedett, a gyász nyomai eltűntek az arcáról.

- Tudod, hol van Tobi - közölte Itachi rezzenéstelenül az ösztönös megérzését.

Valahogy túl könnyen véget vetettek ennek az egésznek. Pein akciója és a Konohába csalásuk átverés volt, hogy Tobi könnyedén tudjon mozogni.

Konan gúnyosan elmosolyodott.

- Sakura megmentésével elkéstetek. Tobi mostanra már megszerezte a Főnix hatalmát és az általatok keresett technikával pedig átírja a múltat. A barátaim újra élni fognak.

- Ő is egy Uchiha, nem bíznék meg olyan könnyedén benne. Konan nem tudom mivel hiteget, de Sakurának nincsenek holtakat feltámasztó képessége. Valószínűleg az egész világra egy genjutsut akar bocsátani és mindenki a maga kis álomvilágában élhetné az életét. Tényleg ezt akarod? - próbált rá Itachi észérvekkel hatni, de süket fülekre talált.

- Van élő bizonyíték az állításod megcáfolására. Még találkozunk! - Konan teste papírdarabokra hullott.

Itachi tudta, hogy csak egy klónnal van dolga, így nem akadályozta meg a nő távozását.

Aggasztotta, amit Konan mondott, jobban, minthogy Sakura fogságba esett. Ha tényleg van Sakurának ilyen képessége, akkor a háború hamarabb fog kitörni, mint gondolná az ember. Talán hetek sem kellenek hozzá, mire minden falu végébe eljut a hír.

Nem tudta merre kezdjék a keresést.

Csak abban bízott, hogy a keleti kontinensről kap híreket. Kézjelet formált és a varjú szemén keresztül látta már a fővárost. A varjú nem tud qít olvasni, csak chakrát tud beazonosítani. Mivel Kazuki chakrája nem túl jelentős, így Itachinak kell folyamatosan kontroll alatt tartani a küldöttjét. A város hatalmas volt és több ezer embernyi ember qíje keveredett a másikéval. Itachi jobb ötlet híján a legnagyobb központi épület felé vette az irányt, majd a varjú egy nyitott ablakon keresztül berepült.

A varjú épp csak ki tudta kerülni a halálos qípengét.

Itachi felismerte az ajtó árnyékában álló női alakot. Hisae.

A varjú felröppent és a lábára rögzített zsákot leoldotta a csőrével. Hisae óvatosan közelebb sétált és arca eltorzult, ahogy meglátott egy elszáradt cseresznyevirágot benne.  A lány alaposan szemügyre vette a varjút, felismerte az Uchihák jellegzetes szemtechnikáját a varjú szemeiben.

- Hallasz most engem? - kérdezte kertelés nélkül. A varjú bólintott a fejével.

- Sakura több mint egy hete eltűnt, Temari összetörte a talizmánját és Sakura rögtön  Homokrejtekbe sietett, viszont azóta nincs hír felőle. Én magam is odakészülök, viszont Kazuki nem tud jönni, neki kell kézben tartani itt a dolgokat.

Itachi megfontoltan bólintott egyet és köszönetét fejezte ki a lánynak az információ miatt.

Legalább ennyivel előrébb vannak.

Feloldotta a jutsut és szemeit felnyitva már Sasukéék látványa fogadta.

- Homokrejtekbe megyünk! A részleteket majd útközben elmondom!  - indult meg sebesen Itachi és a többiek követték őt.

Soon!🍅🌸