-Honnan a francból tudod a nevem?-Néztem dühösen a sárkányra.

-Emlékszem...-Mondta. Ekkor eszembe jutott hogy amikor először találkoztam ezzel a sárkánnyal.-Mi történt a kis szőke lánnyal? Mert most csak egy páncél mögé bújsz...-Mondta mindentudóan Drako.

-Erősebb lettem. Épp ezért most elmegyek!-Ekkor megéreztem. Mondhatjuk 6. érzéknek de megérzem hogy egy kard tart felém egyből előhúztam a kardjaim. És x formában hárítottam. Egy szamuráj kard...-Nem szép dolog hátba támadni valakit miközben egy gyíkkal veszekszik!-Fordultam meg és az árnyékban álló alakra néztem.

-Sárkány...-Javított ki Drako.

-Nekem gyík vagy!-Néztem dühösen a sárkányra aki csak sóhajtott.

-Nem talált...-Mondta szomorúan a srác.

Én meg a kardokkal a kezemben elindultam a kijárat felé.

-Meg se hallgatod, hogy miért hozott ide Drako?-Kérdezte a nő.

-Nem igazán érdekel...-Vontam vállat.-Én csak visszamegyek oda ahonnan jöttem.-És elindultam. Ekkor még egy penge felém repült. Megint kivédtem. És egy kérdő pillantást vetettem az "árnyék srácra" mivel nem tudom a nevét. Ezt a becenevet kapja...-Befejezted?-Néztem a srácra aki csak röhögött. Tettem pár lépés...és még egy penge...megint kivédtem. -Tudod nagy idegesítő vagy...-Fújtam ki a levegőt.

-Akkor mehetsz el ha legyőzöl.-Állt fel a srác a padról ahol eddig ült és kijött a napfényre így tökéletesen végigtudtam mérni.

Idősebb volt nálam de nem annyira. Haja világos zöld és fel volt zselézve. Tudjátok...olyan "menő" módra. De neki jól állt. Természetesen kidolgozott felsőtest és karok...és egy kendő a fején olyan kalózos. És nagyon idegesítő...

-Legyen...-Mondtam unottan.

ÉS egyből nekem rontott. Csak úgy csattogtak a kardjaink. Ő is két kezes. Erős és gyors is. Nem tartott sokáig és az egyik ütésével földre kerültem.

-Nyertem.-Jelentette ki. Én meg felálltam.

-Még élek, nem?-Mosolyogtam de a maszkomtól biztos nem láthatja.

-Oh? Ilyen bevállalós vagy?-Mosolygott ördögien. -Akkor komolyan veszem.-Elővett egy harmadik kardot aminek a markolatát a szájába tette.

Mi?? 3 karddal? Nem baj...gyerünk Luna menni fog!

Így folytattuk a harcot. De megint földre kerültem de felálltam. Aztán egyre többen lettek körülöttünk. Sokan összesúgtak nem értem miért. Aztán a srác bevitt egy elég kemény ütést de a páncélomat találta el de a nagy lendülettől neki repültem az egyik falnak. A hátam csakúgy csapódott a kőnek. Fel is köhögtem egy kis vért. De nem érdekelt. Úgy sem látják. Aztán megéreztem hogy kifolyik a maszkom alól. Úgy látszik többet köhögtem fel mint amire számítottam.

-Hé? Jól vagy?-Aggódott a srác...ő csak ne aggódjon hisz itt akarnak tartani.

Én csak neki rontottam. Gyorsítottam a kardforgatásomon így egy nagyon kicsit megtudtam vágni a vállát. A tömeg hirtelen csöndbe maradt.

-Szép volt...-Mosolygott a srác. Hát oké...

De aztán sikerült kiütnie a bal kezemből a kardot. Majd a földre kerültem és a kardja pengéjét felém tartotta.

-Nyertem.-Mondta de nem fogom feladni. A bal kezemmel amin a karom volt kiütöttem a kezéből a kardot amivel lent tartott. Így felállta.-Lányhoz képest szívós vagy.

-El se tudod képzelni mennyire.-De ekkor jött a sok penge és egy kézzel nem bírtam nagyon kivédeni őket így sok eltalált. A végén már a földön feküdtem. Meg se bírtam mozdulni. Elfáradtam. És egy kicsit fájnak a sebek.

-Most már tényleg nyertem...-Mondta és elrakta a kardjait.-Itt kell maradnod.

-Miért kell? Miért nem mehetek el?-Kérdeztem miközben a földön feküdtem kinyúlva.

-Majd Drako elmeséli...-Egyből rávágtam a válaszom.

-Nem beszélgetek gyíkokkal...-Mondtam és a sárkány felé fordítottam a fejem.

-Hát jó...de ha leveszed a páncélod akkor el tudom látni a sebeidet...és ti meg mennyetek már el.-Nézett a tömegre akik sec-perc alatt eltűntek. Majd felém nyújtotta a kezét.

-Nem kell. Én is el tudom látni a sebeimet és nem fogom levenni a páncélom.-Löktem el a kezét és felültem. Ami rohadtul fájt.

-Na jó ne játszd itt a nagy menőt.-Mondta a srác és felkapott. Menyasszony pózban. Elkezdtem ficánkolni és kiugrottam a kezei közül majd mikor talpra értem egy kicsit meginogtam. Majd előhúztam az egyik kardom.

-Mondom hogy nem veszem le a páncélom! Inkább meghalok!-Nem akartam hogy lássa a sebeim és hogy azt higgye gyenge vagyok...-Csak adj egy fáslit és a többit megoldom...-Mondtam. Ekkor a kezembe nyomott egy fáslit és elment.

Én odabotorkáltam Drako elé és leültem.

-Na mondjad miért hoztál ide?-Néztem rá.

-Ha nem hívsz gyíknak elmondom.

-Oké...

És elkezdte mesélni.