Jaj hát most nagyon gonosz lettem :c Én is jó helyeken tudom abbahagyni a részeket xD Na azért remélem nem öltök meg :3

Luna szemszöge:

Miután Zorroval elváltunk felmentem a szobámba.

-Jól vagy Luna?-Kérdezte Drako.

-Aha...

-Ez nem hangzott valami őszintének...-Mondta Drako...

-Tudom...Nem megyünk egy kicsit repülni?-Néztem Drakora.

-Oké.-Felszálltam a hátára. Majd Zaya is felszállt.

-Nekem ez lesz az első repü-. -Mondta volna tovább Zaya de Drako már elrugaszkodott. szegény Zaya mellső karmaival kapaszkodott Drakoba.

Egy két körözés után leszálltunk a tó mellett. Zaya egyből leszállt.

-Tudom hogy direkt csináltad!-Ment oda Drakohoz vitatkozni. Drako csak nevetett.

-Te bajod hogy nem vagy hozzá szokva!-Mondta Drako.

-Nem vagyok én csirke hogy hozzá legyek szokva a repüléshez!-Pufogott Zaya. Én meg hangosan elnevettem magam hisz nem minden nap látom ahogy egy sárkány és egy párduc veszekszik.

-Jó látni hogy aki elrabolt azzal jóban vagy de aki 11 éven át viselte a gondod azt elárulod...-Hallottam ahogy egy ismerős hang mondja ezeket szarkasztikusan.

-Neked is szia Liam.-Köszöntem. Erre Zaya vicsorogni kezdett és hát Drako sem volt valami boldog.-Tudom hogy most haragszol..de beszélnünk kell...

-Hallgatlak...

Elmeséltem neki mindent az egész céhes ügyet. Mindent.

-Értem...szóval egy részt a szüleid miatt nem akarsz visszajönni...De el kell felejtened őket már meghaltak...inkább velem kéne lenned...hisz én szeretlek-Kérdezte.

-De te a bátyám vagy...Zorro pedig megmentette az életem és jobban megismertem...és beleszerettem...

-ÉN IS MEGMENTETTEM AZ ÉLETED! De miért nem lehet minden olyan mint régen? MIÉRT???-Kérdezte Liam. Én csak magam elé bámultam. Aztán hirtelen megszólalt.-A TE HIBÁD!-Nézett rá Drakora Majd rárontott de én elé álltam és kardjaimmal megállítottam az ő pengéjét.

-Ne merd bántani!-Néztem mérgesen Liamre.

-Ch..-Azzal visszarakta a kardját.

-Kérlek nem lehetne béke?-Kérdeztem.-És akkor beléphetsz Zorro céhébe.

-Ne legyél már ilyen hülye Luna!-Mondta.-Soha nem lépnék be a te hülye céhedbe! De viszont be fogok lépni a fiúkkal egymásik céhbe de nem a ti céhetekbe. És akkor majd lerendezzük. És te újra velünk leszel és minden a régi lesz!-Mosolygott.

-Én nem-

-Na mennem kell a többiek már biztos várnak. És azzal eltűnt.

- így értettem...-Fejeztem be a mondatomat de ezt már csak én hallottam...

Csak álltam ott mint egy darab fa... Ebből még nagy bajok lesznek....

-Most mit fogsz csinálni?-Jött mellém Drako.

-Jelen pillanatban nem érdekel...Menjünk vissza mondtam és felszálltam Drako hátára, majd Zaya is. És visszaindultunk a céhez.

Miután visszaértünk pont Zorroval futottam össze.

-Szia repülni voltál?-Jött és ölelt meg.

-Igen..-Mondtam egy kicsit lehangolva amit Zorro is észrevett.

-Baj van?-Nézett rám.

-Nincs...-Azzal elsétáltam mellette és elindultam a szobám felé. Nem akarom hogy aggódjon.

A szobámban rádőltem az ágyra és a plafont néztem. Drako és Zaya pedig nem messze az ágyamtól feküdtek le.

Éreztem a tekintetüket magamon.

-Jól vagyok csak félek.-Mondtam.

-Ez érthető...-Mondta Zaya.

-Liamtől félsz?-Kérdezte Drako.

-Tőle is...félek hogy kárt tesz magában...nem akarom elveszíteni...félek mert féltem a barátaimat...nem akarom hogy meghaljanak...-A végére elsírtam magam de a bal kezemet a szemeimre raktam így nem látszik annyira.-Miért van az hogy akiket szeretek végül tönkre teszek?-Kérdeztem igazából nem is tudom kitől.

-Miről beszélsz??-Kérdezte Drako.

- A szüleim is miattam haltak meg mert túl sok bajt okoztam...Liam miattam lett ilyen mert magára hagytam és hátat fordítottam neki...és miattam van bajban a céh...-Ekkor bejött a szobámba Zorro és szorosan átölelt.

-Nem tehetsz semmiről! És hidd el a céhem nem puhány gyerekekből áll!-Nézett a szemembe.

-Biztos?-Néztem rá. Erre ő felnevetett.

-Igen. Biztos.-Ahogy láttam Zorrot nevetni így én is elkezdtem.

-Zorro?

-Hmm?

-Holnaptól te leszel az edzőm.-Mosolyogtam rá.

-Rendben!-Vágta rá. Még utoljára megölelt majd kiment.

Még mindig aggódok Liam miatt...de most jobb ha elmegyek aludni.

Gyorsan lezuhanyoztam majd elmentem aludni.

Felébredtem de nem találtam se Drakot se pedig Zayát. Felöltöztem és elindultam a céh felé. Miközben mentem feltűnt hogy túl csöndes itt minden. Mikor leértem kinyitottam az ajtót és kiléptem az udvarra. De amit ott láttam...az...szörnyű volt.

-Z-Zorro!-A földön az összes céhtag...legtöbbjük halott és Liam pedig a nyakánál fogva emeli fel Zorrot aki tiszta vét.

-M-Menj innen!-Nyögte ki Zorro.

-Oh Luna, hát itt vagy!-Mosolygott Liam. -Tudod a céhed elég gyenge.-Húzta oldalra a száját.-Bezzeg az én céhem...

-A te céhed?

-Igen az enyém...Tudod beléptem az Északi Sárkány céhbe. És mikor alkalmam adódott kinyírtam a céhmestert és átvettem a helyét. És mi nem sárkányokat szelídítünk hanem ölünk. És nagyon erősek a céh tagok. Szóval jobb ha átállsz hozzánk. Úgy sincs már céhed. Ekkor elkezdte egyre szorosabban tartani Zorro nyakát.

-Nee!-Neki rontottam de Ben az utam állta.-Ben engedj!

-Nem lehet Luna! Azért teszem mert szeretlek!

Ekkor Zorrot megölte Liam.

-NEEEEEE!-Szemeim könnybe lábadtak.-Hogy tehettétek ezt??-Sírtam és térdre rogytam.

-Így lesz a legjobb...-Mondta Liam.

-A legjobb? Mégis kinek?? CSAK NEKTEK!-Kiabáltam és előhúztam a kardom.

-Luna tedd azt le!-Utasított Liam.

-Nem...-Ekkor a hasamba szúrtam a pengét...