Mikor véget ért a félév utolsó tanítási napja, egy csapásra csend borult a kastélyra: a Malfoy lánynak lejárt a büntetőmunkája, így végre fellélegezhetett.

A mardekáros klubhelyiség teljesen kiürült, mindenki hazautazott, kivéve a három jóbarátot, a Malfoy testvéreket és Philipet.

Szenteste napján Philip ébredt fel a leghamarabb, így ő ment el reggelinek valóért.

Athena ébredt fel legutoljára.

- Boldog karácsonyt - mondták a fiúk.
- Nektek is - ásítgatott miközben a nyakáig felhúzta takaróját. - Mégis hány óra van?
- Fél nyolc - mondta testvére.
- Akkor még alszom - feküdt vissza, ám testvére lehúzta róla a takarót. - Na!
- Rengeteg ajándék van itt - csábítgatta húgát, ám ő hajthatatlanul vissza akart aludni.
- Várhatnak.
- A forró csoki is várhat? - kérdezte pimasz mosollyal Philip, mire mindkét testvér ránézett. - Nagyon finom - kortyolt bele forró italába.
Több sem kellett a lánynak rögtön kiugrott az ágyból és a forró csoki után nyúlt.

Szüleitől édességet és könyveket kapott, testvérétől fehér arany fülbevalót, Philiptől UNO kártyajátékot. Lucy egy bögrével lepte meg. Heidi ajándéka egy, a lányról készült festmény volt. További két szobatársa együtt vett neki édességeket. De a legnagyobb meglepetést azt okozta, hogy Pottertől és Edmundtól is kapott ajándékot, azokat jól elrejtette a kíváncsi szemek elől.

- Na menjünk a lakomára - húzta fel Philip az ágyról.

A nagyterem meseszép volt. Tucatnyi zúzmarás karácsonyfa és a sok-sok vastag magyal- és fagyöngykoszorú, még meleg és száraz varázshó is hullott a mennyezetről.

Dumbledore megtanította a diákoknak kedvenc karácsonyi énekeit, amitől a mardekáros trió kis híján szívbajt kapott.

Draco hamarabb távozott, Philip és ő még maradtak egy kicsit.

- Szóval, hogy állsz Winklerrel? - kérdezte a fiú, mire Athena teljesen elpirult, nem tudta elrejteni az érzelmeit. - Jófej srác, bár én nem ismerem annyira, mint te.
- Elsősök vagyunk, Philip - forgatta meg a szemeit.

Miközben a pince felé igyekeztek, nem vették észre a közelben leselkedő Weasleyt és Pottert. Először Philipet, majd a lányt altatta el Potter, azzal, hogy a szájukba reptette a süteményeket, amelybe Hermione altatóitalt kevert, így a két elsőéves teljesen ki volt ütve.

Seprűk között ébredtek fel.

- Az a Potter, csak kerüljön a kezeim közé, leátkozom a fejét - dobálgatta a seprűket el a lány az útjából, hogy minél hamarabb kiérjen. Szegény seprűk hangosan puffanással értek földet.
- Athena - próbált beszélgetésbe elenyedni Philip, hogy megnyugtassa, ám a lány ráförmedt.
- Ne most! Gyerünk, a klubhelyiségbe! - rántott egyet a fiún, majd szaladni kezdett.

- Aranyvér - kiáltotta. - Gyerünk, már! - siette a falba rejtett kőajtót.
Nagy hévvel lépett be a klubhelyiségbe.

Testvére kérdőn fordult felé.

- Hol a fenében voltál, azt mondtad, a konyhába mész - vonta kérdőre.
- Az nem én voltam - közölte és elkezdett fel-alá járkálni. - Potter, Weasley és Granger Százfűlé-főzetet csináltak az elmúlt egy hónapban, elaltattak minket, felvették az alakjainkat és idejöttek. Csak tudnám, hogy... - megállt és hirtelen megvilágosodott. - Azt hiszik te vagy Mardekár utódja! - majd folytatta a fel-alá járkálást. - Nevetséges! Mielőtt bármit is mondanál, nem, nem teszünk semmit, nem szólunk senkinek, úgy teszünk, mintha semmi sem történt volna.
- Miért?
- Csak, ússzanak a győzelmükben, úgyis visszavágunk majd, vagy ha nem is mi, a karma biztosan - vigyorodott el.

- Egyébként, apánk ezt küldte nekem, olvasd csak el - nyújtott át húgának egy újság darabot.
- Ez nem a Reggeli Prófétából van? - méregette a lapot, miközben lehuppant a kanapéra.

VIZSGÁLAT A MÁGIAÜGYI MINISZTÉRIUMBAN

Arthur Weasleyt, a Mugli Tárgyakkal való Visszaélési Ügyosztály vezetőjét ma száz galleon pénzbüntetéssel sújtották egy mugli gépkocsi megbűvöléséért.

Mivel az elvarázsolt autó ősszel a Roxfort Boszorkány- és varázslóképző Szakiskola közelében okozott balesetet, Lucius Malfoy úr, az iskola felügyelőbizottságának tagja felszólította Weasley urat, hogy mondjon le hivataláról.

"Weasley szégyent hozott a minisztériumra - nyilatkozta tudósítónknak Malfoy úr. - Nyilvánvalóan alkalmatlan arra, hogy jogszabályokat fogalmazzon meg számunkra. Nevetséges mugli-
védelmi törvényét haladéktalanul vissza kell vonni".

Weasley urat nem sikerült megkérdeznünk az ügyről, felesége viszont felszólította az érdeklődő riportereket, hogy takarodjanak, különben rájuk uszítja a családi kísértetet.

- Tipikus Lucius Malfoy - dobta el a lapot, mintha csak valami fertőzés lenne. - Nem is ő lenne.

Mikor a karácsonyi szünet végén a diákok visszatértek, mindenféle mendemonda kezdett keringeni Granger eltűnéséről. Athenát ezt kicsit sem érdekelte, hiszen Edmund is visszajött, akit egy hatalmas öleléssel köszöntött — majdnem felborultak a nagyterem kellős közepén.

Ahogy múltak a hetek, a nap lassanként újra sütni kezdte a Roxfort tornyait. Ezzel párhuzamosan a kastély falain belül is bizakodóbb lett a hangulat. Justin és Félig Fej Nélküli Nick esete óta nem történt több merénylet, s Madam Pomfrey örömmel jelenthette, hogy a mandragórák szeszélyesek és titkolózók lettek, vagyis egyértelműen elérték a serdülőkort.

Athena mostanában szobatársaival töltötte az idejét, csak az ő körükben lehetett látni.

Február tizennegyedikén másodikként ébredt, így Heidivel együtt indultak el reggelizni. Azonban amikor beléptek a nagyterembe, az összes kedvük elment az evéstől. A terem összes falát élénkrózsaszín virágok borították, s a tetejébe a sápadtkék ég mennyezetről szív alakú konfettik hullottak alá. Az asztalukhoz futottak és több felsőbb évest is megkérdeztek, hogy mi folyik itt. Mindegyikük a tanári asztal mögött álló rózsaszín talárt viselő Lockhartra mutattak.

- Boldog Bálint-napot! - harsogta Lockhart. - Egyúttal köszönet annak a negyvenhat barátomnak, akik máris elküldték nekem üdvözlőlapjukat! Nos, igen, bátorkodtam megszervezni ezt a
kis meglepetést mindnyájatoknak - és ezzel még nincs vége.

Lockhart tapsolt egyet, mire kinyílt az ajtó, és tucatnyi mogorva képű törpe masírozott be a terembe. Nem is akármilyen törpék voltak – Lockhart valamennyit felszerelte kis aranyszárnyakkal és hárfával.
- Ezek az én kedves kis postás Cupidóim! - jelentette be sugárzó mosollyal. - Ma egész nap az iskolát fogják járni, és kézbesítik a Bálint-napi üdvözleteiteket. És még ez se minden!
Biztos vagyok benne, hogy kollégáim is szívesen kiveszik a részüket a mókából. Kérjétek meg Piton professzort, hogy mutassa meg, hogyan kell szeretetszirupot keverni! És ha már itt tartunk, a ravasz öreg Flitwick professzor többet tud a bájolgásbűbájokról, mint bármelyik varázsló széles e világon!

Flitwick professzor kezébe temette arcát, Piton képén pedig az az ígéret tükröződött, hogy mérget fog itatni a szeretetszirup legelső igénylőjével.

- Dobjuk fel a diákokat ezek után a szörnyűségek után. Bolond! Előbb okádok, minthogy ilyet írjak akárkinek is! - Margaret Morris ma nagyon feszült volt, jó messzire el kellett kerülni.

Nem lepődött meg, hogy bátyja rengeteget kapott, de azon, hogy ő négyet is kapott igen.

A mardekárosok időközben megbékéltek vele.

Egyébként a kis törpék egyszerre, a könyvtárban érték utol, így nem csodálkozott, hogy Madam Cvikker kitette a szűrét. Persze barátai jól kinevették és pimasz mosollyal érdeklődtek, hogy kik küldték, ám ő még akkor sem felelt volna, ha tudta volna a választ.

Már megint le volt maradva Gyógynövénytanból, így segítségért fordult. Heidi szívesen korrepetálta és ha kellett erőszakot is bevetett, hogy Athena ne essen ki a koncentrációból.

Az idény következő kviddicsmérkőzése a Griffendél-Hugrabug találkozó volt. Athena csendes helyre vágyott, így a könyvtárba vonult. Mikor elment egy mágiatöris könyvért és visszatért egy papírfecni hevert előtte. Kihajtogatta, majd elolvasta.

A kies honunkban leledző temérdek félelmetes bestia és szörny-állat között aligha akad tsodásb és halálosb fajzat, mint a Baziliskus, más néven a Kígyók Királya. Ezen tsúszómászó, mely
gyakorta giganticus méreteket ölt, száz-évekig is elélhetik. Böltsője a tyúknak tojása, mellyen varangyos béka kotlik. Gyilkos fegyvere is felettébb tsodás, hisz' halálos méregtül tsepegő foga mellett a nézése is halált hozó: valamely ember vagy állat tekintetének tüzébe kerül, nyomban életét veszíti. A pókok menekülnek a Baziliskus elől, mert emez gyűlölt ellenségük. A Baziliskus pediglen féli a kakasnak rikkantását, minek hallatán menten kiszenved.

- Most ölni fogok... széttépem... szétszaggatom... - hallotta újra a hangot.

Nemsokára Granger is feltűnt a színen. Mielőtt a lány bármit is tehetett volna, Athena átnyújtotta neki a lapot.

Ám Granger elfutott a papirossal, Athena pedig ottmaradt.

Ám tíz perc sem telt el, amikor Madam Cvikker felrángatta és az ajtó felé tolta. Ott házvezetője állt, felvont pálcával, készenlétben.

- Maradjon a közelemben, ne mászkáljon el - utasította és a klubhelyiség kísérte így, ahol előre engedte, majd követte.

Barátai rögtön hozzászaladtak és egyesével megölelték.

- Újabb merénylet történt - szólalt fel Piton. - A rendelkezés, amelyeket kivétel nélkül minden egyes diáknak kötelessége betartania mostantól. Legkésőbb délután hat órakor minden tanuló visszatér a ház klubhelyiségébe. Ezután senki nem hagyhatja el a hálókörletet. A tanítási órákra csak tanári kísérettel mehetnek. A mellékhelyiséget is csak tanári felügyelet mellett használhatják. További rendelkezésig felfüggesztjük a kviddicsedzéseket és -mérkőzéseket. A tervezett esti programok elmaradnak.
Ha nem sikerül elfogni a merényletek elkövetőjét, az iskolát valószínűleg bezárják. Kérek mindenkit, aki úgy
gondolja, hogy hasznos információval szolgálhat, hogy azt haladéktalanul közölje velünk.

Majd távozott.

- Azt hittük, hogy te is... - szipogta Lucy, majd zokogásban tört ki. Athena megölelte, majd a többiekre nézett. - Ki volt az áldozat?
- Granger - felelte Pansy Parkinson.
- Oh ne - vált falfehérré az arca.

Elengedte Grangert teljesen egyedül, miközben Mardekár szörnye ott ólálkodott. Ez az ő hibája!, gondolta.

- Találkoztam vele a könyvtárban és engedtem, hogy elmenjen. Én...
- Nem tudhattad - nyugtatta Blaise Zambini.
- Tessék - nyújtott neki Edmund egy jó nagy cikk csokit.