Prológus
Esős szombati napnak indult. Éppen a fiúkkal filmeztünk, mikor egy unalmas résznél, egy pillanatra lehunytam a szemem, és elképzeltem, ahogy ő, és én, kéz a kézben sétálunk a parton. Kellemes, langyos szél fúj, a nap pedig száz ágra süt. Yoongi rám néz, és mosolyogva megsimítja az arcom. Egyre közelebb, és közelebb jön, mikor hirtelen minden elsötétült, és arra nyitottam ki a szemem, hogy valaki a vállam bökdösi. Tae volt az. Amióta az eszemet tudom, ő a legjobb barátom. Mindent megosztunk egymással. Rám nézett, és mosolyogva közölte, hogy aranyosnak tartja, mikor álmodozom. Felnevettem és magamhoz öleltem.
-Szeretlek, Kim Taehyung. Bárcsak vérszerinti bátyjámnak tudhatnálak.
Nem szólt semmit, csak szorosan magához ölelt, és elaludt a vállamon.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro