Lassan már négy éve, hogy szellem vagyok, de itt vannak a barátaim. Viszont nem akarok így előre szaladni a mesélésben, kezdjük az elejétől, vagyis három évvel ez előttről;

Egy szokásos reggelem volt, mint a többi. Kikeltem az ágyikómból, majd anyáékhoz mentem.

- Anya, apa elmehetek Salesturyvel Aglinkához? - vigyorogtam a jól megszokott csibészes módon.

- Persze fiam, de ne így - mutattak végig rajtam.

- Ja, tényleg. A ruha. Meg a haj - szaladtam vissza a szobámba. Felvettem a szüleimtől kapott fehér pólómat, amin feketén virított ez a felirat : Egoista volt, szerény lett, majd bekopogtam Anne szobájának ajtaján, majd Sal kijött a fehér farmerjában, trikójában és balerina cipőjében.

- A hajad vicces - lökött meg.

- Jujj, a hajam! - szaladtam be a szobába, majd a rózsaszín tükörhöz állva eligazítottam a hajamat - Tökély.

- Akkor indulás Aglinkához! - karon ragadott, majd ahhoz a helyhez húzott, ahol találtam magamat amikor szellem lettem. Bementünk az A betűs ajtón - Szia Aglinka!

- Szia Aglinka - köszöntem.

- Sziasztok! Hát ti? - mosolygott.

- Visszamehetek a Földre szellemként? - kérdeztem.

- Persze! Salestury, te maradsz?

- Igen, maradok. Nem hagyom Ashtont egyedül - villantotta ki fogait Sal.

- Rendben van. Sam, te arra menj! - mutatott balra. Odamentem, majd megvizsgáltam az ajtót. Balrább néztem. Egy nagyobb ajtó volt ott.

- Kicsit olyan érzésem van, mintha az Alice, csodaországban-ban lennék - nevettem harsányan. Kinyitottam az egyiket, majd beléptem.

Valami dimenziókapu lehetett. Hirtelen a Földön lettem. Valahol a vidámpark egy kis zugában találtam magamat. Átmentem a falakon, hiszen szellem vagyok. Egyszer a Rémek házán is át mentem. Nem értem, hogy kiskoromban mitől féltem itt.

- Ha szellem vagyok... akkor elvileg tudok teleportálni. Csak ki kell találni hogyan - gondolkodtam hangosan. Tapsoltam kettőt, majd fütyültem, dobbantottam, csaptam a combomra, végül csettintettem. Hirtelen egy szobában lettem.

Körülnéztem. Egy repedezett ágy, unikornisos huzattal, pókhálósan törött tükör, a falon Shawn Mendes-es, Calvin Harris-szes, Ed Sheeranes és Teen Wolfos poszterek. Az éjjeliszekrényen egy fényképkeret, ami olyan ismerős volt. A kép benne én voltam Amyvel. Nem értettem. Miért ilyen rozoga minden? Az ablak be van törve, ez által üveg darabok vannak a földön. Kimentem innen. Nick szobájába benyitottam. Ugyanaz a látvány fogadott... csak a földön Amy feküdt.

- Sam, szólalj meg, tudom, hogy itt vagy - kacagott - Miért nem szólsz? Én megőrültem - állt fel.

- Nem őrültél meg - léptem elé.

- Ha-ha. Tudtam, hogy itt vagy! Mit akarsz?

- Mi történt itt? - mutattam körbe, bár tudtam, hogy nem látta.

- Csak betörők jártak itt. Senki sem volt otthon. Csak apa. Apa meghalt itt a helyszínen - könny ült ki szeme sarkába.

- Nick?

- Nash-sel van - vont vállat - Andrew is, Anne is, Lucy is és én is, csak én idejöttem megnézni az emlékeket. Együtt lakunk hatan. Csak mi. Senki más. Kemény egy éve halott vagy. Még mindig gyászolunk. Soha senki se vett fel színes ruhát. Csak feketében voltunk egész végig. A suliban is csoportosan sétálunk, Andrew, Nash és Nick engem és Lucyt körül vesznek. Ránk ragadt egy jelző : a Sötét Árnyak.

- Durva - ámultam el - Gyere, menjünk a szállásotokra.

- Oké. Kövess - indult ki az ajtón, átsétálva rajtam. Utána mentem. Egy bő öt perc után a srácokkal voltunk - Itt vagyok.

- Végre! - sóhajtott fel Nick.

- Srácok. Lucy és Anne hol van? - ijedten nézett össze-vissza Ams.

- Elmentek sétálni.

- Oké - fújta ki a levegőt lassan.

*****

Ez az, aminek látszik!
Samuel, a rosszfiú II. évada, a Samuel, a szellem.
A következő rész az szerintem elég érdekfeszítő lesz a harmadikkal együtt.
Köszönöm LiliamStone-nak az ötleteket, hogy mi legyen. Azt is köszönöm neki, hogy bíztatott, ne legyen vége a Samuel, a rosszfiúnak. Ő mondta, hogy legyen II.évad!
Köszönöm mindenkinek, hogy olvasta az I. évadot.
Azt közölném veletek, hogy minden hétfőn este hét és nyolc között rész lesz.
Sziasztok!

2017. Június 20.
18:04