Csak ültem szótlanul, miközben most én akartam kifürkészni érzéseit tekintetéből. Olyan fájdalommal mondta azt az egy mondatot. 

- Én is hasonlókat tettem veled? - hitetlenkedtem. 

- Magadhoz csábítottál, hogy valamit elérj, majd elárultál. És te hajtottad végre a büntetésemet is. 

- Sajnálom - suttogtam. - De semmire sem emlékszem még mindig. 

- Minél több időt töltesz itt, annál több minden jut majd az eszedbe. 

Felállt, majd kilépett az ajtón, nyitva hagyva maga mögött. Hosszú alakja egyre jobban elveszett a sötétségben, ahogy egyenletesen lépkedett a folyosó fekete kövein.

A közlekedőt fáklyák világították meg és egyetlen ablak sem volt, ami fényt juttatott volna a helyre. A mennyezetről egy csillár csüngött lefelé, de nem voltak meggyújtva lámpái. 

Vincent után siettem, ő pedig kitárta előttem a fürdő ajtaját. Beléptem a helyiségbe, a király pedig ezt követően becsukta mögöttem. A folyosón maradt, és az ajtón át kiabált be. 

- Szedd rendbe magad és fürödj is meg! Melegíttettem neked egy kád forró vizet. 

Valóban, ott gőzölgött mögöttem a szép, tisztaságot ígérő víz. Elvégeztem dolgomat, majd elmerültem benne. Lemostam magamról Vincent mocskos érintéseinek nyomát, majd teljesen lebuktam a víz alá. Kisvártatva felemelkedtem, majd egy fiolás üvegcse után kutattam, ami ott foglalt helyet a kád szélén. 

Lecsavartam a tetejét, és felkészülve az isteni aromára, beleszippantottam. Meglepődtem, mivel ennek más illata volt, talán almavirág gyöngyvirággal? Mégis ismerősnek tűnt. Kellemesen elidőztem a vízben, azonban mikor kihűlt, sajnos ki kellett szálnom belőle. 

Megtörülköztem, gondosan leitatva magamról a nedvességet. Hosszan tanulmányoztam testemet a tükörben. Meg kellett állapítanom, hogy tényleg hasonlítottam egy lányra, leszámítva melleimet, csípőmet, illetve nememet. Vékony voltam, törékenyebb, mint valaha. Hajam hosszúra nőve a szemembe lógott, és még csöpögött belőle a víz. Vállam keskeny volt, s combjaim is kecsesek voltak, pontosan úgy festettek, mint egy nő lábai. 

Magamra terítettem a köpenyemet, majd kiléptem a folyosóra. Vincent a falnak dőlve várt rám. Mikor meglátott, elkapta csuklómat, és magához rántott. 

- Tudtam, hogy illeni fog hozzád ez az illat - szagolt bele hajamba, majd jól megtörölgette tincseimet. - Kár, hogy ez Ludwig illata. 

- Miért kaptam ilyen tusfürdőt, ha ez másé? 

- Tudod, hogy mi ennek a szappannak a különlegessége? - tért ki a válasz elől, hogy később egy még nagyobb sokkot okozhasson. 

Megráztam fejemet. 

- Az, hogy szárított gyöngyvirágból készítettem, és olyan almavirágból, aminek fáját aztán felégettem. 

- No de miért? 

- Azért, mert ezt Ludwig kapta. Azt akarom, hogy ő is elszáradjon, majd összeégjen kínok között.  És az oka, amiért neked most ilyen illatfelhőben kell tündökölnöd, nem más, mint hogy ma este az övé leszel... 

_____________________________________________

Bonjour, kedves Olvasó!
Reménykedve írom ezen sorokat, hogy tetszett a fejezet tisztes lelketeknek! ^^

Én szépen megbetegedtem, úgyhogy nyomom az ágyat szebb jövőt remélve.

Élvezzétek az életet, én megyek aludni: Haru Amadare