~George~

Már két órája játszottak, minden teljesen rendben ment. Azonban egy idő után elkezdtek unatkozni, így jobb ötlet hiányában a jól megszokott "manhunt" nevezetű játékkal kezdtek játszani. 

Dream próbálta őt levadászni.

-Láttalak ám Georgie! 

-De úgysem tudsz elkapn-ÁÁÁ-sikította, amikor Dream elkezdett utána rohanni, majd megölte. Közben mindketten nevettek.

-Najó srácok, szerintem itt a vége a mai streamnek! 

-Tényleg?-kérdezte Dream.

-Igen. Úgyhogy akkor sziasztok!

-Várj, várj! Még beszélünk? Ha vége.

-Igazából menni készültem, úgyhogy nem hiszem.-felelte George.

-Akkor tőled is elköszönök. Szia Georgie, szeretlek!

-Szia Dream.-mondta mosolyogva.

-Nem mondod hogy szeretsz?

-Miért mondanám?

-Mert szeretsz? Talán azért.

-Nem kell mondanom.

-De sokkal sokkal jobban érezném magam tőle.

-Dream, fejezd be.-a mosoly lassan leolvadt az arcáról.

Utálta, amikor Dream ezt csinálta. Pedig az utóbbi időben egyre többször fordult elő. Nem is lett volna ezzel az egésszel baja, azonban elkezdte furán érezni magát, amikor Dream ilyeneket csinál. 

-Én szeretlek téged, csak mond ki, hogy te is szeretsz engem!

A chat tombolt, mindenki próbálta rávenni George-ot, hogy mondja ki, ő azonban próbálta terelni a szót.

Vett egy mély levegőt. Addig senki nem hagyná békén, amíg nem mondja ki, neki pedig már tényleg mennie kellett volna. Igazából semmi dolga nem volt, csak nem akart Dreammel beszélni. Ne értsd félre, nagyon szerette őt, csak talán már túlzottan is. Állandóan rá gondolt, arra, hogy vajon hogy nézhet ki, miket csinálnának közösen, ha egyszer valaha találkoznának...

-Szeretlek Dream.-a hangja megremegett, könnyek gyűltek a szemében. Igen, szerette őt, de nagyon máshogy, mint ahogy Dream szerette őt.

A stream lekapcsolt, ő pedig a hívásban maradt a másik fiúval.

-Örülök, hogy kimondtad.

-Ja, persze. Most viszont tényleg mennem kell.

-George, hagyd ezt abba. Nem kell menned. Mond el mi a baj. 

-Miért lenne bármi baj? 

-Talán mert sírsz?-akkor vette észre, hogy a kamerája be volt kapcsolva, és tisztán látszódott, ahogy letörli a könnyeit.

-Francba!

Gyorsan kikapcsolta.

-Na? Mond el kérlek. Tudod, hogy mindig elmondhatsz nekem mindent. 

-Ez pont nem egy olyan dolog, amit el tudnék mondani neked.

-Akkor tudom is, hogy mi.

George egy kicsit megijedt. Tényleg tudja?

-Igen?

-Igen. Egy lány. Szakítottatok, vagy összejött valaki mással?

-Egyik sem. Csak rájöttem, hogy ő sosem fog úgy érezni irántam, mint ahogy én iránta.-tudta, hogy ha nem tesz hozzá valamit, még kicsit gyanús lenne a sztorija. Bár ne tudta volna...-De honnan jöttél rá?

-Onnan, hogy én mindig is rossz voltam kapcsolatok terén, és ezt te is jól tudod. Azonban a dolgok változtak! Nem most akartam elmondani, de ha már így felhoztuk ezt a témát, éppenséggel van egy barátnőm. Csodás lány. Ha jössz Floridába majd talán megismerkedhetsz vele! 

George számára megállt a világ. Már látta. Látta őket. 

Egy gyönyörű hosszú szőke hajú hibátlan lány, és Dream. Együtt, kettesben.

-George? Itt vagy?

-Persze, csak kicsit elkalandoztam. Mennem kell. Majd beszélünk!

Mielőtt elköszöntek volna, letette. Beleugrott az ágyába, és megnyitotta a galériáját. Valóban nem látta még Őt, de az nem azt jelenti, hogy nem küldött neki képeket. Akár csak elmosódottakat magáról, vagy fejtől lefelé...

Egy külön mappába voltak téve. Átgörgetett rajtuk. Semmi nem lesz már olyan mint akkor, igaz? Nem tudnak már viccből flörtölni, mert a barátnő féltékeny lesz. Kevesebbet tudnak beszélni, Dream alig lesz elérhető, nem fog streamelni... De legalább boldog, ugye?

George nem tudta mi történt, az egész egy pillanat volt. 

Belépett a házába, zúzódásokkal, vérző sebekkel, miközben könnyek folytak az arcán. A sós cseppek csípték a nyílt sérüléseit. 

Majd hirtelen megpillantotta. 

Dream.

Vigyorogva állt az egyik ajtóban. Azonban az a mosoly hirtelen eltűnt, amikor meglátta George-ot. 

Kezdte elveszíteni az egyensúlyát, de mielőtt a kemény földre zuhant volna, két erős kar elkapta.

-Megvagy, George. Megvagy. Ki tette ezt veled?

-Ő volt. Ava.

Dream szemei kitágultak, rémülten nézett le a fiúra.

És akkor felriadt. Csak egy álom... 

Ava? Ki az az Ava? 

Hajnali négy.

Felült, megkereste a telefonját, és belépett az instagramjába. Megnyitotta Dream fiókját, és a követett személyek közt bekereste a nevet. Egyetlen találatot dobott ki. Remegő kezekkel rábökött. Ő volt az.

Barna hosszú és selymes haja a vállára omlott, arca gyönyörű, rajta csodás mosoly. Mellette pedig... Dream? A képet két napja posztolta. Akkor már lehet, hogy együtt voltak. Az Dream. Csodás szőke haj, enyhén szeplős arc. Mintha újra szerelmes lett volna belé.

Újra, ugyan. Hiszen eddig sem volt, igaz? 

Lementette a képet. Kénytelen volt megállapítani, hogy nagyon jól néztek ki együtt. Egy könny folyt végig az arcán. Vajon örült? Valahol mélyen biztos. Egy hívása érkezett. Nagyon megijedt, ugyanis még mindig hajnali négy volt.

Karl :)

Bejövő hívás

Felvette.

-Karl? Mi a baj? Történt valami?

-Minden rendben, nyugi, csak láttam, hogy elérhető vagy, és unatkozom.

-Mondjuk aludj? Ja, várj, kitalálom. Tegnap 17 doboz energiaitalt ittál.

-Nem nem. Csak 16-ot!-nevetett fel, George azonban nem találta viccesnek.

-De komolyan. Ez nem egészséges, Karl. Kicsit vissza kéne venned.

-Jó, majd megpróbálom. Amúgy mizu, rég beszéltünk.

Bízott benne. Régi jó barátok voltak, miért ne mondhatná el neki.

-Te hallottad, hogy Dreamnek lett egy barátnője?

Nem gondolta, hogy ennyire nehéz lesz kimondani.

-Na nee, ez hihetetlen! Van róla képed?

-Pillanat.

Átküldte neki a képet.

-Várj... Az... Az ott...

-Igen, az Dream. Gondolom.

-Felfoghatatlan, mi? Mind az hittük, hogy veled hamarabb jön össze, mint valami csajjal.

Nem bírta tovább magában tartani. Ahogy Karl hajtogatni kezdte a hülyeségeit, hogy milyen jól néznek ki együtt, mintha már folytogatta volna.

-És jézusom, akkor csókolóztak? Dream és egy lány? Úristen!-nevetett.

-Karl, figyelj. El kell mondanom valamit.

A másik erre elhallgatott.

-Segítened kell. Nem tudom mi van velem. Milyen, ha szerelmes vagy?

Karl behunyta a szemét.

-Mosolyogsz. Sokat. Annyira sokat, hogy már kellemetlen. Bizakodsz, de közben rombolod magad. Szeretnél vele lenni, de tudod, hogy esélytelen. Mindig a legjobbat akarod neki, még akkor is, ha elárult. Valami ilyesmi. 

-Nick-re gondoltál, igaz?

-Jézusom George, dehogy is!

Talán. Elképzelhető. 

-De ezt most miért kérdezted? Szerelmes vagy?

-A-azt hiszem. 

-Na ne! Komolyan?! Úristen kibe kibe kibe?-úgy viselkedett, mint egy kisgyerek, de valójában nagyon értelmes, így George csak behunyta a szemét, és hagyta, hogy a szája megformálja a szavakat.

-Meleg vagyok. Vagy valami olyasmi, azt hiszem. És szörnyen féltékeny.

-Dream, igaz?

Meg sem szólalt.

-Most mennem kell, fáradt vagyok. Te is aludj! Neked holnap kilenc jó? Kéne felvennem egy videót, jöhetnél te is.

-Tökéletes, benne vagyok.

-Akkor majd kilenc. Szia!

Letette. Miért mondta el neki? Miért kell neki még őt is ezekkel a hülye fellángolásaival terhelnie... Elég neki Sapnap is...

Letörölt egy könnycseppet, majd a fürdőszobájába indult.

Figyelmeztetés: Pánikroham, vér, vágás

A hátát a hideg falnak támasztotta, és lecsúszott a földre. Idegesen a hajába túrt. 

Annyira idióta vagyok, hogy mondhattam el neki? Biztos undorítónak tart. Az is vagyok. Nem szerethetek fiút, hiszen én is az vagyok. Undorító, undorító, undorító. Jobb lenne ha meghalnék, mindenkinek sokkal egyszerűbb és szebb élete lenne, nem hiányoznék senkinek. 

A légzése rendezetlenné kezdett válni, elnehezedett a tüdeje, szédülni kezdett, majd amennyire gyorsan csak tudott, a telefonjáért nyúlt. Nem gondolkodott, csak felhívta a legelső számot, ami felugrott. 

-George?-kérdezte.

-Bad! Nem... kapok levegőt...-mondta ki nagyon nehezen. A másik fiú gyorsan, gondolkodás nélkül próbált segíteni neki.

-Oké, oké, próbálj meg nagy, mély levegőket venni, tartsd bent egy kicsit, majd fújd ki.-követte az utasításokat.

Négyszer elismételte, mire rendbejött.

-Köszönöm Bad. Majd beszélünk.

Miért kell nekem más segítsége? Hiszen egy felnőtt ember vagyok! Most őt is csak terhelem a hülyeségeimmel, biztos, hogy gyűlöl engem. 

Felkelt a földről, a szekrényhez lépett, és elővett egy borotvát. 

Ez régen is segített.

Szétszedte, majd lassan a combja belső feléhez érintette a pengét, ami azonnal belevágott a vérébe. Vörös cseppek kezdtek hullani a földre, hangosan landoltak a halk lakásban. Négy vágás. 

Egy Dream miatt, mert tönkretettem az életét azzal, hogy megismerkedtem vele.
Egy Ava miatt, mert ő tökéletes, és én sosem leszek az.
Egy Karl miatt, mert őt terheltem a faszságaimmal, miközben megvannak a maga bajai.
Egy Bad miatt, mert az éjszaka közepén egy semmiség miatt nagyon ráijesztettem. 

Viszonylag korán csörgött az ébresztője. Felült, megdörzsölte a szemét, majd elment fürödni. Reggelizett, és leült a gépe elé. Belépett a hívásba, amiben már bent volt Karl, Sapnap, Bad és Quackity. 

-George!-üdvözölte először Bad.

-Sziasztok. Na, kezdünk?

-Mhm, csak még várunk egy valakit.-felelte Karl. Bárki lehetett az, nem? Wilbur, Skeppy, Tommy, Philza, Niki... De nem. Dream.

George idegesen felkapta a telefonját, és elkezdte üzenetekkel bombázni Karl mobilját.

Karl :)

George: Komolyan? Direkt meghívtál, hogy Dreammel kelljen forgatnom?
George: válaszolj! 
George: azt se mondhatod, hogy nem tudtad, mi a helyzet, mert rögtön azután ajánlottad fel, hogy elmondtam mindent.
George: KARL

Karl: Ő kérte ma reggel, hogy bejöhessen, és ha végeztünk, akar veled kettesben beszélni. Érezte, hogy megbántott, és azt is, hogy neki külön nem vennéd fel, csak ha már maradtok ketten egy hívásban. Viszont azt nem tudja, mivel bántott meg. Mondj el neki mindent, kérlek. Fontos vagy neki, akármit is tett. Nem várhatod el, hogy szeressen. 

George: Najó, felejtsük el ezt az egészet. Mennem kell.

Azzal köszönés nélkül kilépett a hívásból.

Dream <3

Dream: George? Mi a baj? Hova lettél

George: Kicsit szarul vagyok, majd holnap beszélünk.

Dream: Nem vagy szarul, csak Karl elmondta, nem igaz?

Nagyot sóhajtott, mielőtt begépelte volna a következő üzenetét.

George: Talán.

Dream: Figyelj, van egy nagy hírem. Sürgős lenne beszélni róla. Ha végeztem Karl videójával, felhívhatlak? 

George: Mhm.

Két óra. Két órán keresztül csak feküdt, és várta Dream hívását. Miért volt ennyire nehéz? Miért nem mehetett annyira könnyen az élete, mint ahogy kicsiként elképzelte? Egy szép barátnő vicces barátok, egy munka, két gyerek, egy kutya, szép ház...

De nem. Neki melegnek kellett lennie, és éppen a legjobb barátjába kellett beleszeretnie. Undo-Bzz, Bzz....

Végre megcsörrent a telefon.

-George! Végre beszélhetünk.

-Ja.

-Nézd, én nagyon sajnálom, hogy nem beszéltem a barátnőmről előbb. Tudom, hogy megtaláltad instán.

-Hmm, úgy látom, hogy Karl nem csak nekem fecsegett.

-Hagyjuk most őt, jó? Szóval Ava. Úgy gondolom, a legjobb dolog egy ennyire szoros kapcsolatban, mint a miénk...

George közbeszólt.

-Dream, ez nem szoros kapcsolat. Ez nagyon nem az. A szoros kapcsolat a bizalmon alapul. Ha szoros lenne a kapcsolatunk, már láttam volna az arcodat. Nem csak egy Ava által beállított fotón, hanem bármikor. 

-Á, szóval ez a baj. Irigy vagy, mert ő látott már engem?

-Nem ezt mondtam.

-Mhm mhm, persze Georgie, persze. 

Kilépett az alkalmazásból, hogy megnyissa a galériáját, és lássa Dream arcát újra, mire a Discord hívás hirtelen beborította az egész képernyőjét, és egy arc nézett rá onnan. 

Csillogó zöld szemek, kusza szőkés haj, lágy szeplők borította arc... Dream? Nem... Ez már sokkal inkább Clay.

George teljesen megfeledkezett arról, hogy neki is be volt kapcsolva a kamerája, így csak arra figyelt fel, hogy Dream vigyorogni kezdett.

Nevetett, miközben elindult lefelé a lépcsőn.

Leért a földszintre, és a konyhába ment.

-Nos, amiért beszélni akartam... 

Átfordította a kamerát, mire a konyhapultra helyezett repülőjegyet mutatta. George nem kapott levegőt.

-Ava meglátogat?-kérdezte, nemleges válaszban reménykedve.

-Ezek a te jegyeid, idióta.

Meg sem tudott szólalni.

-Beszkennelem őket, és átküldöm emailben. Egy hét, és indulsz. Nagyon szeretnélek már megölelni, Georgie. És mivel nem indult túl jól ez az egész Ava-val, ő elutazik a szüleihez. Addig maradhatsz, amíg akarsz, ez egy oda jegy. Vissza jegy nincsen.

-Dream én... Köszönöm.

-Én köszönöm. Mármint persze csak ha benne vagy, és nincs semmi programod, vagy ilyesmi. 

-Nincsen semmi.

-Akkor jó. Viszont kérhetek egyetlen egy dolgot ezért cserébe?-kérdezte. George felhúzta a szemöldökét, kissé rémültnek tűnt.-Ava két hónap után visszajön. Ha tovább maradsz, találkozni fogsz vele. Arra kérlek, tegyél félre minden sérelmet, és kezeld normálisan, jó? 

-Jó. Megígérem.

-Nyolc körül jössz a podcastba? Kicsit beszélgetünk Nickkel...

-Igen, persze, jövök. Akkor beszélünk, jó?

-Mhm. Ja és kérlek ne említsd, hogy jössz... Majd még azt meg kell beszélnünk, hogy hogy legyen.

Letette.

Nem tudta, hogy meddig akar maradni... Két hónapnál nem tovább, az biztos. Vagyis eleinte még négy hónapot is mondott volna, sőt, egy egész életet. De aztán kiderült, hogy Ava jön... Két hónap. Két hónapja lesz... 

Kicsit el is ment a kedve. Mármint... Nyilván nem érheti el, hogy belészeressen, van egy barátnője! A legjobb megoldás az lenne, ha nem beszélnének egy ideig, letiltaná őt mindenhol, kitörölné az összes képét róla... De nem. Megy Floridába, és ott is lesz két hónapig. Ez nagyon nem fog segíteni...

7:47-megcsörrent a telefon. Dream Discord podcastja elindult. Sapnap és Dream már bent voltak, így ő vett egy nagy levegőt, és belépett. Félt, hogy mi fogja ott várni. Vajon Dream mikor akar mindenki előtt beszélni Ava-ról? Ha annyira szereti, az sem fogja érdekelni, ha sok negatívat kap miatta. Talán beszélnie kéne Sapnappel. Őt is vonja bele? Neki is sajnáltassa magát? Már így is undorítónak érezte magát azért, amit eddig tett. De segítségre volt szüksége.

-George!-üdvözölték.

-Sziasztok!

Gyorsan írni kezdett.

Nick :)

George: Szia! Figyelj, ha ezt megkapod, ne olvasd fel hangosan kérlek! És ne mutasd meg Dreamnek se! 
George: Segítened kell.

Nick: Na
Nick: Hallgatom

George: Csak Karl tud erről, de gondoltam, te többet tudnál segíteni, mivel ugye együtt laksz vele, na mindegy.
George: Találkoztál már Ava-val?

Nick: ...
Nick: Igen.

George: Mi a baj? Ennyire szörnyű?

Nick: Őszintén? Rettenetes. De te honnan tudsz róla? Clay azt mondta, neked nem akar még beszélni róla. 

George: Pedig de. És ha több mint két hónapot maradok veletek Floridában, akkor találkoznom kell vele. 

Nick: Nézd haver, én már beszéltem vele, de ő megvan róla győződve, hogy Ava igenis "jó csaj". Talán ha kicsit mesélnék róla, akkor tudnál már te is többet a helyzetről, és így te is megpróbálhatnád lebeszélni őket erről a kapcsolatról.

George: Ja, talán. Örülnék, ha egy kicsit elhalaszthatnám ezt a találkozót...

Nick: Kérlek ne! Azt mondta, ha megérkeztél, kiteszi a Face revealját, és végre mehetünk együtt mindenhova, és nem kell kihagynunk a programokból. De előtte még nem akarja

George: Ez így logikus. 

Nick: Akkora barom! Már előre felvett egy videót magáról, ahogy leveszi a maszkot! Mi van ha valaki feltöri a telefonját? Nem gondolkodik...

George: Ja... Na akkor még beszélünk, de figyeljünk, mert Dream magyaráz valamit.

-George? Sapnap? Itt vagytok?

-Persze, én csak lementem egy szendvicsért.-hazudta George.

-Ott tartottam, hogy kérdezték, hogy honnan fogják tudni, hogy találkoztunk, mivel nem akarjuk előre bejelenteni. Nos, leginkább onnan, hogy miután George megérkezett, kiteszem a-

-Figyeljetek, nekem mennem kell.-szólt közbe George.

-Máris? Még csak most kezdődött a Podcast.

-Sajnálom, de el kell rohannom bevásárolni.

-Akkor majd beszélünk.

Köszönés nélkül kilépett. Azt hitte, hogy majd ez segíteni fog elfelejteni ezt az egész Floridás marhaságot, de ehelyett még ott is csak erről tudott beszélni. Komolyan nem veszi észre, hogy nem azért nem szereti Ava-t, mert ő nem beszélt korábban a kapcsolatukról, hanem mert egyáltalán VAN vele kapcsolata. 

Huh. Egy hét az nagyon sok idő.

Sziasztok! Ez egy elég eseményteljes fejezet volt, úgyhogy egy kicsit szeretnék beszélni róla/veletek!

Először is! 

Ilyen hosszú fejezetek lesznek, nagyjából tíz, legalábbis úgy tervezem. Azt nem árulom el, hogy szomorú vagy boldog vége lesz, ugyanis ha úgy nézzük, akkor egyik sem. Majd meglátjátok hehe.

Másodszor pedig.

Amiket George gondolt, én egyáltalán nem támogatom, bár gondolom ezt tudhatjátok, hiszen egy meleg fanfictiont írok. Teljesen rendben van, ha nem az ellenkező nem tetszik, biztos, hogy sokan nem fognak elfogadni, de legalább így tudhatod, hogy kik a normális emberek, mert azok bizony veled fognak maradni. Én személy szerint leszbikus vagyok, úgyhogy ha bármi homofób dolgot írok, az csak a történet kedvéért került be :) .

És a harmadik.

A fürdőszobás George jelenet. 

Nagyon szépen kérek mindenkit, hogy aki hasonló dologgal küzd, írjon! Nem ismerlek, nem ismersz, soha senki nem fogja megtudni, viszont neked nagyon sokat fog segíteni! 

És tudom, hogy miért nem beszélnek sokan erről, ugyanis én is átmegyek ezen. Én pl félek, hogy elnyomok valakit, és csak egy szemetesnek használom, és nem hagyom, hogy ő is elmesélje nekem a problémáit. Önzőnek érzem magam. És az is rossz, hogy úgy érzem, hogy mindenkinek sokkal rosszabb, és csak én reagálom túl, de figyeljetek, ha ez így is van, akkor is szarul vagyunk, úgyhogy beszélnünk kell róla! Nagyon fontosak vagytok, és ígérem, hogy találni fogtok valamit vagy valakit, ami/aki ezt be is bizonyítja, addig pedig mint mondtam, írjatok nyugodtan, teljesen névtelenül, hátha az segítene! Nagyon szeretlek benneteket, köszönöm, ha elolvastátok!

<3

-Liv (omg, név reveal lol)