Miből láthatod azt, hogy szeretlek?
mert ha eltűnsz, akkor mindig kereslek!
Mert hiányzol, kérlek, hidd el nekem,
szükségem van rád, s arra, hogy fogd a kezem.
Szoríts magadhoz amennyire csak bírsz
nekem a tökéletes vagy, s nem csak egy dísz.
Elfoglak-e dobni? áh, nem hiszem
hisz mindig visszahúz hozzád a szívem!

Az van, hogy én téged szeretlek,
s remélem azt, hogy nem egy álmot kergetek,
megértem azt, hogy próbálkozol,
de remélem, hogy közben nem változol,
nem leszel olyan, ki eltaszít magától,
és abban, hogy szeressem, meggátol.

Miért vagy fontos nekem?
Azért, mert miattad könnybe tud lábadni szemem.
Miért akarlak ennyire téged?
mert tudlak szeretni, s remélem ezt érzed.
Miért teszek ennyit érted?
Az fáj a legjobban, mikor megkérded.
Hisz amit tettem, töredéke annak,
de nincs már több mit adjak.

Neked van adva az én szeretetem,
így egy lányt már rég nem szerettem.
Elmém tiszta, próbálok rád vigyázni,
karjaim közt sosem fogsz fázni.
S habár fáj az, hogy tudom, nem szeretsz,
sajna erről nem csak te tehetsz.
Hisz bántottalak eleget,
kaptál hideget-meleget.

De egy szó, mint száz, a lényeg itt azon van,
hogy a szívemben örökké helyed van.
S úgy foglak szeretni, mint senkit soha,
s az érzésem irántad sohasem száll tova!