Az osztályunk "magas" értelmi szintjét igazolja a következő, ma megtörtént eset.

A fiúk kitalálták, hogy ők ma a húsz perces szünetben labdázni fognak egy papírgalacsinnal. De ezt méghozzá nem akárhogy. De hogy megértsétek, elmagyarázom az osztálytermünk földrajzát.

Az osztályunk pont az épület sarkán van, a harmadikon (ami igazából a második, csak a földszint az első emelet - nemtom, ezt ki találta ki) és ha belépsz az ajtón, a szemközti falon két ablak is nyílik, egyik a sarokban, a másik pont az ajtóval szemben.

Ezeket a körülményeket figyelembe véve, az egyik srác odaállt az ajtó közelébe, a többiek - hárman, négyen - odaálltak az ablakhoz. Amit előtte persze kinyitottak, mondván: "No risk, no fun." (Pont ma tanultuk az idézést nyelvtanból 😁)

Engem mindez nem izgatott, már csinálták ezt és nem dobták ki a labdát. Ehelyett az egyik barátnőmmel beszélgettem valamiről.

Valahogy aztán a fiúkra és erre a labdázásra terelődött a beszélgetés és a lány megjegyezte, hogy vicces lenne, hogyha a fiúk kidobnák a papírgalacsint az ablakon.

Én bólinthattam, majd az ajtónál álló srácra figyeltem, mert épp az ő kezében volt a papírgalacsin. A srác eldobta és s papírgalacsin repült, repült.....
Az ablak előtt az egyik magas osztálytársam kinyújtotta a kezét. Ám nem tudta elkapni a labdát, mert az már elrepült a keze pozíciója előtt. Viszont a kézfejével beleütött a papírgalacsinba, ami így egy plusz löketet kapva, szép ívben kirepült az ablakon.

A röhögés természetesen nem váratott magára, azonnal felharsant - az én részemről biztosan, de a többiek is röhögtek.

De ha azt hiszitek, hogy vége a történetnek, akkor tévedtek! Még hátravan a második felvonás.

Az eset végett vetett a labdázásnak, de a fiúk továbbra is ott maradtak a nyitott ablak alatt.

Az ajtón mindeközben belépett az egyik srác a másik osztályból, aki sokat lóg nálunk.

Még egy kis "földrajz" : a táblánk az előbb említett ajtónkat és ablakunkat "összekötő" falon van. Az ajtó és a tábla között van egy asztal, rajta mindenféle cuccokkal.

Szóval, a srác bejött és észrevett egy villát ezen az asztalon.

A villáról csak annyit, hogy már egy ideje ott kallódik, mert senki sem ismeri be, hogy az övé és kicsit furin néz ki.

A srác felkapta a villát, majd odamemnt az ablak előtt szobrozó osztálytársainkhoz és a villa felől érdeklődött.

A barátnőm egy pillanatra hangosan eltűnődött azon, hogy vajon szándékában áll - e kidobni az ablakon a villát, ám mivel semmi ilyen sem történt, így elterelődött a téma.

Olyan egy - két percre (vagy még annyira se) rá, ismét a fiúk felé pillantottunk. Épp nagyban beszélgettek és közöttük volt a srác a másik osztályból a villával.

Ám ami azután történt, az tényleg meglepett.

A srác fogta magát és kidobta a villát az ablakon! Látszott, ahogy egy ezüstös csík a levegőben repül!

A meglepetésem nem akadályozott meg abban, hogy elröhögjem magam. A barátnőm egy pillanatig még hitetlenkedett, de utána ő is csatlakozott.

A szünet maradék részében azzal baromkodtunk, hogy mi lenne, ha különböző tárgyakat kidobálnánk az ablakon. Meg hogy veszünk hosszabítókat a mikrónkhoz (mivel van délutáni tanításunk két nap a héten és többen fent kajálnak, ezért van az osztályban egy mikrónk) és elkezdünk megmikrózni egy adag popcornt és közben a hosszabítók segítségével kilógatjuk a mikrót az ablakon. És ha valaki majdnem eléri, akkor feljebb húzzuk.

Szóval, mint látjátok, értelmes osztályok van!

Over and out!
Rave