Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

9. fejezet

Szerda reggel, a többiek letámadtak a kérdéseikkel a randival kapcsolatban. Lin már tudott mindenről, mert amint hazaértem egyből fel is hívtam. Beszámoltam neki a a jó kis beszélgetésről, az arcra pusziról, de még Lukeról is. Eléggé meglepődött a fiú viselkedésén és azt mondta, hogy legalább az egyik fiúnak muszáj leszek erről mesélni. Nem gondolom, hogy a fiúk jobban tudnák, hogy miért viselkedett így Luke, hisz bármikor goromba volt velem, a fiúk is ugyanúgy sokkolva voltak, mint én. Egész nap nem láttam ma a Lukeot; még a folyosón és az ebédlőben sem.

Tate néha elkísért a teremig, ahol épp órám volt, és amikor a sulinak vége lett, a szekrényemnél várt rám. Még érdeklődött a mai napom felől, mielőtt feltette azt a kérdést, amelyet mindketten szerettünk volna.

- Nem akarsz ma este megnézni velem egy filmet? - kérdezte meg végül egy nagy szünet után. 

Gondolkoztam a válaszon, hiszen figyelembe kellett vennem a házi feladat mennyiséget, melyet ma feladtak nekünk. Mindig azután csináltam meg őket, hogy hazaértem.  - Persze, jól hangzik - válaszom hallatán, hatalmas mosoly jelent meg arcán. 

- Akkor fél hétkor felveszlek, oké? És akkor még el tudjuk dönteni, hogy milyen filmet szeretnénk megnézni - mondta, majd gyorsan megölelt és elsétált. 

Linnel kint találkoztam, akinek a kocsijába már Bradley és Josh is bent volt. Felajánlotta, hogy hazavisz minket, szóval gondoltam kifizetem a benzint a kocsiba, de nem engedte. - Csak öt percre laktok tőlem, ne idegesíts már! - mondta mindig.

Hazafele beszámoltam neki a mai randiról, meg megkérdeztem mi van Mikeyval. Állítása szerint semmi újdonság nem történt a kapcsolatukba, de végül Mike megcsókolta már végre. Nem lepődtem meg, hogy ilyen sokáig tartott a fiúnak rávenni magát erre, hiszen elég szégyenlős fajta. 

----------------------------

Másnap reggel hétkor az ébresztőm csörgésére pattantak ki a szemeim. Gyorsan felkaptam egy farmert, meg egy egyszerű, fekete v-kivágású pólót. A hajamat lófarokba kötöttem, és egy natúr sminket tettem fel arcomra. Tíz perc alatt sikeresen elkészültem, így még indulás előtt volt pár percem feküdni az ágyamban, és pihenni. Nagyon fáradt voltam, tegnap késő estig csináltam a házikat, azt hittem sose fogyok ki belőlük. 

A tegnapi randi egész jól sikerült, de semmi izgalmas. A nemrég megjelent Annabellet néztük meg, ami elég ijesztő volt. A film közben Tate átkarolt, s bármikor felugrottam egy-egy félelmetes résznél, szorosabban húzott magához, amit én egyáltalán nem bántam. Hazafele, megint felkísért, és azt hittem meg fog csókolni, de megint csak az arcomra adott egy puszit. Örültem, mert még mindig nem tudom mit gondolok a vele való csókolózásról, és úgy néz ki ezt ő is észrevette. 

Suliba beérve, Ash és Cal a szekrényemnél vártak rám, kérdésekkel bombázva. Calum bánta, Ashton pedig örült, mikor elmondtam, hogy Tate nem csókolt meg. Sejtem, hogy ki nyerte meg a fogadást...

- Amúgy... - kezdte Ashton. - Holnap Tate megint bulit tart, úgyhogy mindenképp mennünk kell - összenéztek, majd kajánul rám vigyorogtak.

Még egy parti? Hisz' alig egy hete volt az előző, úgy néz ki nagyon szeretnek erre felé bulizni. Sóhajtottam, mielőtt bármit mondtam volna.

- Rendben - adtam be végül derekamat. Michael és Linley közeledett felénk, szememet pedig kiszúrta Mikey keze a lány dereka körül. 

- Holnap buli Tatenél - figyelmeztette Cal őket,  mire ők izgatottan bólintottak. Úgy éreztem remek lesz, hiszen a barátaimmal lehetek. Aztán eszembe jutott, hogy valószínűleg Luke is ott lesz, szóval ez egy kicsit elvette a kedvemet. 

---------------

A péntek megint izgalmasan telt, az egész iskola a buliról beszélt egész nap. 

- A francba! - hallottam meg barátnőm szitkozódását, miközben a töri könyvemet becsúsztattam a szekrényembe. - Nem mentünk el vásárolni!

- Igen, és? - néztem rá értetlenül.

- Nincs mit viselned ma! - sóhajtott fel, mintha ez valami orbitális nagy probléma lenne.

- Hát akkor nincs más választásunk. Meg kell látogatnom újra a gardróbodat - mosolyogtunk össze, hiszen ő is pont erre gondolt. 

A nap további része unalmasan telt, suli után elmentünk Linékhez, hogy ruhát nézzünk nekem. Meg se néztem a gardróbot, csak leültem, miközben hagytam, hogy a lány kidobálja az összes cuccát, ezzel felfordulást okozva. Egy barna hosszú ujjú pólót vett ki végül. 

- Ez nagyszerű lesz a fekete farmereddel - mosolygott büszkén, megelégedve munkájával.

Végül nálunk kötöttünk ki, mert a farmerem ott volt. Gyorsan fel is kapkodtam magamra a ruhadarabokat, majd Lin begöndörítette a hajamat. A kelleténél kicsit erősebb lett a sminkem, és még a múltkori csizmát is rám erőszakolta. Végül ő is átöltözött egy bőr szoknyába és egy hasonló pólóba, mint az enyém, csak az övé lila volt. Cipőnek egy szegecses magassarkú csizmát választott. Mivel neki már amúgy is göndör volt a fekete haja, így nem kellett a begöndörítéssel szenvedni. 

Hét órára lettünk kész végleg, így el is indultunk Tatehez. Gyalog mentünk, mert Lin szeretett volna inni, és kiadta az utasítást, hogy nekem is kéne, bár még nem tudom, hogy döntsek. Amint odaértünk, láttuk, hogy tengernyi tömeg sodródik befele a házba, akárcsak múltkor. 

Ahogy beléptünk, Linley megpillantotta Michaelt, így ő ott is hagyott engem, s a fiú nyakába ugrott. Én is megláttam a többi fiút, így odasétáltam hozzájuk, majd egy-egy öleléssel köszöntöttem őket. A kezükben lévő üres poharakból arra következtettem, hogy már mind ittak valami alkoholt. 

- Helló gyönyörűm - karolt át Cal, s beszédéből kihallatszott, hogy már hatott az alkohol, amit ivott. Egy hang hallatára gyorsan elvette kezét vállamról, s annak irányába fordultunk. Tate állt előttünk, és mosolyogva nézett le rám. Átkarolta a vállam, arcon puszilt, majd megkérdezte, hogy nem akarok-e táncolni. Bólintottam, majd elindultunk a táncparkettre. Lin már Mikekkal és Calummal táncolt, Ash pedig egy számomra idegen lánnyal. 

Nem tudom mennyi ideig táncolhattunk, de már rendesen leizzadtam. Körbepillantva a helyiségen, szemem könnyen megtalálta a szőke loboncot, melytől a hasamba furcsa érzés lett úrrá. Luke a falnak dőlve támaszkodott, miközben mellette egy új lány állt, amin már meg se lepődöm. Ahogy meglátott, tekintetét végigvezette rajtam, majd piszkosan rám nézett. Meglátta Tate-et mire fejét rosszallóan megrázta. 

Tate leheletét éreztem a nyakamon, így kénytelen voltam megszakítani a bámulásom. - Szeretnék valamit mutatni - suttogta a fülembe. Felnéztem, és Luke még mindig minket figyelt. Önelégülten rámosolyogtam, majd engedtem, hogy Tate kivezessen a szobából, miközben kezeink összefonódtak. Egy ajtó előtt álltunk meg, amit a kezében lévő kulcs segítségével egyből kinyitott. Beinvitált a szobába, s hamar rájöttem, hogy az övé. 

- A szobádat akartad megmutatni? - kuncogtam, amint szétnéztem és leültem az ágyára. 

- Csak szerettem volna, egy kicsit kettesben lenni veled - közeledett felém, és kezével megfogta az államat, és felemelte, hogy a szemébe tudjak nézni. Sokkal csendesebb volt itt, de még mindig éreztem, ahogy a basszus hang a lábam alatt dobog. 

- Igen, itt tényleg jobb - mondtam, majd a fiú leült mellém az ágyára. Egy pillanat alatt szakította félbe mondanivalómat azzal, hogy ajkait erősen az enyémnek préselte. Az alkohol ízét éreztem meg az ajkán, és elundorodtam, mikor arra gondoltam, hogy ilyen lesz az alsó csókom.

Eltaszítottam magamtól, mire mire mérgesen nézett rám. - Tate, részeg vagy - Ragadtam meg a vállát. 

- Tényleg? - Megpróbált újra megcsókolni. 

Kitértem előle, de már kezdtem ideges lenni. - Nem akarom, hogy az első csókunk egy részeg csók legyen, azt szeretném ha legalább jelentene valamit!

- Oh, cseszd meg, azóta akarlak, mióta először megláttalak! - Visszataszított az ágyra, majd fölém mászott. Erőszakosan kezdte el csókolni a nyakamat, miközben én meg próbáltam leszedni magamról. 

- Tate, engedj el! - kiabáltam rá, és ellöktem magamtól, de meg se mozdult. Erősebb volt nálam.

Elcsitított azzal, hogy az ajkait újra az enyémekre tapasztotta, s csókolt meg durván. Mielőtt bármit tehettem volna nyelvét ledugta a torkomon. Kezei szabadon mozogtak az egész testemen, és bántalmazva éreztem magam, ahogy kezei felcsúsztatták a pólóm szegélyét. Elfordultam a csók elől, majd a térdemmel ágyékon rúgtam, mire végre leszállt rólam a fájdalma miatt, így letudtam kecmeregni az ágyról. 

- Undorító vagy! - köptem felé a szavakat, miközben kimentem a szobából, és becsaptam az ajtót.

Még csak most jutott el a tudatomig, hogy mik is történhettek volna ott bent. Éreztem, hogy a könnyek lecsorognak az arcomon, de ahogy csak tudtam, próbáltam visszatartani őket. Lerohantam a lépcsőn, a fiúkat vagy Lint kerestem, de elhagyott a szerencsém. A táncparkett közepén álltam, az emberek nekem jöttek, és az idegesítően villogó fények miatt szédülni kezdtem. Minden homályossá vált, és éreztem, ahogy kibillenek egyensúlyomból. Megpróbáltam kimenekülni a tömegből, de ahogy elindultam, elestem. A padlóra zuhantam, és ekkor kezdtem el sírni. A légzésem nehézzé vált, úgy éreztem kifogyok a levegőből. 

A semmi közepén hirtelen éreztem meg, hogy egy kéz megragad, és felránt a földről. Ránéztem a kézre, és próbáltam kitalálni, hogy vajon kihez tartozhat, de minden homályos volt a könnyektől, mely a szememet mardosták. A fények is iszonyatosan világítottak, így semmiképp sem láttam a személyt. Csukott szemmel, hátravetett fejjel követtem a vezetőmet, nem tudtam hová megyünk. 

A következő dolog, amit észrevettem, amikor kinyitottam a szemem, a csillagok, melyek felettem voltak. A házon kívül álltam. Előre billentettem a fejem, és Lukeot pillantottam meg, amint mindkét kezével fogja a fejemet, nem adva lehetőséget menekvésre. 

- Mi a franc baj van veled? - Kihallottam a hangjából, hogy amennyire csak tudja próbálja visszatartani haragját.

- Ezt nekem kellene kérdeznem - vágtam vissza. Úgy éreztem, mindjárt hányni fogok, az arcom el volt ázva a könnyeimtől, melyek megállíthatatlanul folytak lefelé. 

- Velem? Mi a baj velem? - kiabált. Szerencsére senki nem volt körülöttünk, így nem hallották a veszekedésünket. - Én csak megmentettelek a széttaposástól. Tudom mi történt veled meg Tattel, és próbáltalak figyelmeztetni, de te nem hallgattál rám! - Kék szeme sötétbe fordult át, és láttam bennünk a haragot. 

- Nem, nem tudod - mondtam nyugodtan, és elnéztem tőle, nem akartam nézni, amilyen tekintettel bámul rám. 

Nevetett. Komolyan elkezdett nevetni. - Láttam, ahogy bementél vele a szobájába. Láttam, ahogy csapzottan ki is viharoztál onnan. Tudom, milyen Tate. Nem nehéz ki találni, hogy mi történt a szobába. - beszélt most már csendesebben.

- Miért követtél? Amit csinálok, és akivel vagyok, az nem tartozik rád - néztem rá élesen, mire csend volt a válasz. - Miért érdekel? Mindig bunkó vagy velem, pedig semmit nem tettem ellened! - kiáltottam, és minden egyes szónál ujjammal megböktem a mellkasát. - A semmiből kerültél elő, és kezdtél el nekem dirigálni, hogy hogyan éljem az életem - Hisztérikusan kezdtem el nevetni. - Hogy mersz...

Mondandóm félbeszakadt, ahogy ajkait az enyémekre nyomta. Először teljesen lesokkolódtam, és álltam ott kikerekedett szemekkel. A kezeit hajamba vezette, mire engedtem, hogy szemeim lecsukódjanak. Visszacsókoltam engedve, hogy nyelve bejusson a számba. A teste enyémnek nyomódott, és a csók kezdett eldurvulni. 

Amilyen hirtelen történt, olyan hamar be is fejeződött. Amikor kinyitottam a szemem, ő már eltűnt, én pedig el se akartam hinni, ami történt. Megérintettem ajkaimat, amelyek még mindig melegek és nedvesek voltak, ezzel bizonyítva, hogy az elmúlt pár perc tényleg megtörtént. A fejem zsongott a gondolatoktól. Körbenéztem, hátha meglátom merre ment, de egyedül voltam kint. Nekidőltem a ház falának, és lecsúsztam. Átöleltem a térdemet, és próbáltam megfejteni mi a fene folyik itt.

Mi a franc történt az előbb? 

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro