Mikor a sulinak vége lett, elmentünk Linékhez, hogy felszedjük az esit szerelésemet. Nem laknak messze, kb. 10 percre, és a házuk egy kicsit kisebb volt, mint a miénk. 

A szobájának fala telis-tele volt különféle bandák posztereivel, s vásznakkal, melyeken egy-egy idézet vagy virág volt. Elképzeltem, ahogy ő festi ezeket, figyelembe véve, hogy rajzszakkörre jár. Kinyitotta a gardróbját, ami csordultig volt különbözőféle színű, mintájú ruhákkal, s virágos outfitekkel. Végignéztem a pólókat, automatikusan átugorva a világos színűeket. 

- Allis, nem lehet egyből a feketéket meg a szürkéket választani - mondta, majd félretaszított, hogy Ő is odaférjen. - Engedd, hogy válasszak neked, és nincs apelláta! - nézett rám, s megállt előttem. 

Egy pár perc után, kiválasztott egy gesztenyebarna, világos kék csíkos haspólót.
- Ez tökéletes lesz egy fehér, szaggatott csőnadrággal! - Egész jónak találtam az ötletét. - Oh, és még valami - Majd újra bele méllyedt a gardróbjába. Ezúttal egy pár fekete csizmát húzott elő.

- Ezeket vedd fel, és tökéletes leszel! - Kiment a szobájából, és kevesebb, mint egy perc múlva egy nagy sminkes dobozzal és egy hajsütővassal érkezett vissza. - Na gyerünk, menjünk át hozzátok, és csináljunk belőled egy még gyönyörűbb lányt! 

Az első dolog, amit a hazaérkezésünk után csinált, hogy hozzám vágta a ruhákat, és megparancsolta, hogy öltözzek át. Gyorsan besiettem a fürdőszobába, és lecseréltem az addig rajtam lévő pólót és farmert Lin ruháira. A croptop megfelelően szűk volt, és a hasam alján ért véget, így nem mutatva túl sokat a bőrömből. 
- Oh édesem, már most elképesztően nézel ki, és még csak nem is sminkeltünk! - dicsért meg, amint kiléptem. Egyből leültetett, majd elkezdte besütni a hosszú hajamat, amellyel 20 perc alatt végzett is, majd rátért a sminkre. 

- Na és, mi újság Michaellal? - érdeklődtem kíváncsian. Legutoljára azt hallottam, hogy elmentek a moziba randizni. 

- Hát még nem vagyunk hivatalosak - kezdte. -, de ma megyek este át hozzájuk, és minden adandó percben flörtöl velem, szóval kitudja. Na de fejezzük be a beszédet, mielőtt összezavarsz - kacsintott.
5:50 perckor fejeztük be a készülődést, így még rengeteg időm volt lecsekkolni, hogy nézek ki. Mikor befejezte az utolsó simításokat a tusvonalon, felálltam és odaálltam a tükör elé. El kellett ismernem, szép munkát végzett. Csodásan néztem ki, ahhoz képest. - Még egy dolog - Kivette a csizmát a táskájából, és a kezembe adta. Felkaptam magamra, majd bekötöttem a fűzőjét. Igaza volt, teljes mértékben kiegészítette a kinézetemet. 

- Csodásan nézel ki, Allis - Megragadta a vállamat, és szembeállított magával. - Most pedig engedd el egy kicsit magad, és érezd remekül magad, rendben? 

- Oké - mondtam, s magamhoz húztam egy ölelésre. - Köszönök mindent! - toltam el magamtól. 

- Bármikor, ezért vannak a barátok!  - mosolygott rám kedvesen, és pedig kijelenthetem, hogy nagyon jó barátom lesz. - Na de jobb ha megyek, mielőtt még megérkezik - Gyorsan megölelt még egyszer, majd összeszedte a cuccait. 

Még öt perc sem telhetett el Lin távozása óta, mikor meghallottam egy kocsi dudálását. Kinéztem az ablakon, s megpillantotta Tate autóját. Gyorsan lerohantam, majd úgy döntöttem, hogy hagyok anyának egy rövid üzenetet, hol létem felől. 

Anya!

Elmentem a randira, amiről beszéltem neked. Nem tudom, mikorra érek haza, de szerintem nem tudok veletek vacsorázni! 
Szeretlek!

Felragasztottam a hűtőre a cetlit, majd már kint is voltam. 

- Wow, jól nézel ki! - köszöntött a fiú, amint beszálltam a járműbe. 

- Köszönöm, te sem panaszkodhatsz! - reagáltam, s közben dobtam felé egy mosolyt. Egy barna és sötétkék fehér kockás inget viselt egy egyszerű farmerral. A kocsit betöltötte az ismerős illat, mely a kölniének köszönhető. 
Tíz perc alatt megérkeztünk egy olasz étteremhez. Gyorsan helyet foglaltunk a romantikus helyiségben, ahol a lámpák halványan világítottak. Miközben vártuk a rendelésünket, beszélgetésbe bonyolódtunk melyben jobban megismertük egymást. Meséltem neki anyáról és Bradleyről, valamint a költözésről is, vigyázva, nehogy sokat felfedjek neki a múltamból.

Pár perc múlva kiszaladt a mosdóba, s addig én küldtem Linnek egy rövid üzenetet, amiben tájékoztattam a helyzetről és megkérdeztem, hogy halad az estéje Mickeyvel. Mikor elküldtem, felnéztem, s megpillantottam egy ismerős alakot közeledni.  

- Mi a fenét csinálsz te itt? - kérdezte Luke, miközben a kezeit az asztalra helyezte. Teljesen feketébe volt öltözve, és most is épp olyan helyes volt, mint eddig bármikor. 

- Én is kérdezhetném ugyanezt - válaszoltam kissé idegesen.

- Nem a te dolgot, hogy miért vagyok itt - vágott vissza. 

- Akkor a tied se az enyém. Egyébként is mit számít az neked? - érdeklődtem, s kortyoltam egyet az italomból, megjátszva, hogy nem érdekel ittléte. 

- Semmit. Csak nem akarom nézni a fejedet, miközben dolgozok - jelentette ki, majd körbenézett. Számon kicsúszott egy apró kuncogás. 

- Itt dolgozol? Ez különös, azt hittem ahhoz, hogy pincér légy kedvesnek kell lenned. 

- Nem pincér vagyok, én osztom ki az asztalokat.

- Oh, jó mókának hangzik! - nevettem jólesően.

- Legalább van munkám - röhögött vissza rám.

- Nekem nincs szükségem most munkára, ja és amúgy egy randin vagyok, szóval értékelném, ha elmennél, mielőtt visszatérne a partnerem.

- Ki az aki téged elhoz egy randira? - verte vissza kérésemet.

- A te jó barátod, Tate - vigyorogtam rá önelégülten.

- Nem a barátom, ő csak meghívott a bulijába, de nem vagyunk valami jóba. El kellene kerülnöd. - Erre majdnem kiköptem az innivalómat. 

- Hogy jöhetsz pont te azzal, hogy kiket kéne elkerülnöm, miközben te vagy az igazán bunkó velem? - Nevetnem kellett ezen, elég szürreális volt az egész.

- Ha tudod, mi a jó neked, akkor maradj nyugodtan vele, de ne feledd mit mondtam - Újból körülnézett, mintha csak meg akarna bizonyosodni arról, hogy Tate nem jön még. 

- Kérlek menj el Luke, olyan jól érzem magam, nem akarom, hogy elrontsd! - Kezdtem mérges lenni.

- Jól van. Már alig várom, hogy megbántson, és nekem legyen igazam, mint mindig - vigyorgott rám.

- Csak hagyj békén! - Vissza kellett fognom magam, hogy ne álljak fel, és verjem pofán most azonnal. 

- Ezer örömmel! - Majd végleg ott hagyott, elment az asztaltól, de nem láttam hová. 

Mi a francért mondta, hogy maradjak távol Tatetől? Nem aggódhat értem, hiszen utál! A gondolataimat Tate szakította félbe, aki időközben visszaérkezett, és leült.

- Mit keresett itt Luke? - kérdezte összezavarodott tekintettel.

- Csak idegesíteni próbált, mint mindig - válaszoltam, de látta rajtam, hogy feldúlt vagyok.

- Elbeszélgessek vele? - nézett rám aggódva.

- Nem kell, minden rendben. Azt gondoltam barátok vagytok, nem?

- Lukenak nem igazán vannak barátai, kivéve a bandát. Nem igazán egy barátságos ember - mondta egy kuncogást követően.

- Igen, vettem észre - Elkaptam pillantásomat, mielőtt észrevehette volna, hogy bámulom. - De ne is beszéljünk róla! Hol is tartottunk? 

Az este hátralévő része vidáman telt, a vacsorát végigbeszéltünk, és az étel is isteni volt. Mikor kidobott nálunk, elkísért az ajtóig. 

- Nagyon jó este volt, meg kellene ismételnünk valamikor! - nézett rám, miközben a verandán álltunk. 

- Az szuper lenne - mosolyogtam vissza rá.

- Csodálatos, holnap találkozunk! - Mielőtt bármit mondhattam volna, közeledni kezdett az arcom felé. Tétlenül álltam ott, nem tudtam mit kellene csinálnom. Nem tudom, hogy jó lett volna-e ha megcsókol, de szerencsére csak az arcomhoz hajolt, és nyomott rá egy puszit. Rám mosolygott még egyszer, majd elsétált. 

Ahogy azon az estén feküdtem az ágyamba, az est eseményei lepörögtek előttem. Akartam kedvelni Tatet, de volt valami a gondolataim között, ami megakadályozta ezt. Természetesen úgy gondolom, hogy nagyon aranyos srác, és egy szuper este volt a mai, de van valami furcsa ebben az egészben. De nem tudom mi is az pontosan. Aztán újra Luke árasztotta el a gondolataimat. Miért szeretné, ha távol maradnék a fiútól? Miért aggódik azért, hogy megbántanak? És végül miért akarja, hogy egy olyan srácot kerüljek el, aki baromi rendes velem? Ki akarom deríteni, hogy ilyenkor mi fut át Luke fejében, de nem kérdezhetem meg csak úgy. Mérgessé, idegessé tesz, nem akarom, hogy körülöttem legyen.

De egyben meg akarom is.