Suli után, úgy döntöttem, hogy csinálok némi házimunkát, mielőtt elkezdenék készülődni estére. Calum azt mondta, hét körül itt lesz értem, szóval még van pár órám. 

Ötkor befejeztem tevékenykedésemet, és gyorsan lezuhanyoztam. Hajamat hagytam megszáradni, így természetesen hullott a vállamra. A szememet szemhéjpúderrel kentem ki, amit ritkán használok, szempilláimat kikentem szempillaspirállal, majd a megszokottnál egy kicsit vastagabb és hosszabb tust húztam. Ruhaként a kedvenc fekete csőgatyámat vettem fel, mely a térdénél kivan szakítva. Pólónak egy fekete Nirvanás topot választottam. Nem igazán voltam még ilyen bulin, szóval nem tudtam, mit is kellene viselnem, de reméltem, hogy jól néztem ki. 

Mire kész lettem, egy hangos dudaszót hallottam a házon kívül, és kinéztem az ablakon, ahol megláttam Calumot. Gyorsan felkaptam a szürke Vansomat, mielőtt leindultam volna. 

- Kislányom, hova mész? - kérdezte Anya, és akkor esett el, hogy totálisan elfelejtettem neki megemlíteni a mai estét.

- Uh, igazából egy bulira vagyok hivatalos pár barátommal, akikről már beszéltem neked, rendben van? - Csendesen imádkoztam, hogy a válasz igen legyen.

- Nem igazán - Tudtam, hogy itt veszekedés lesz.

- De Anya, ez lesz itt az első partim!

- Csak ugratlak! - vigyorgott rám. - De légy nagyon óvatos, oké? Ígérd meg! - nézett rám a legjobb anyai szigorral. Mosolyogva ráztam meg a fejem. 

- Megígérem Anyu! - siettem oda hozzá, s adtam neki egy puszit. - Te vagy a legjobb, szeretlek! - mondtam, majd kisiettem a bejárati ajtón.

- Hello! - köszöntöttem a fiút, amint beszálltam a kocsiba.

- Szia! - válaszolt, miközben végigvezette rajtam a szemét. - Kész vagy ma estére?

- Amennyire csak tudok - nevettem felszabadultan.

- Nincs miért aggódnod, megígérem - nyugtatott meg, s időközben el is indultunk. - Különösen, hogy ilyen jól nézel ki - tette hozzá, mire rögtön vörösbe fordult az arcom színe.

- Hát köszönöm! Te sem nézel ki rosszul magadhoz képest! - válaszoltam megbökve a vállát. Jobban nézett ki, mint jó, inkább mondanám észveszejtőnek. Egy fekete trikót viselt, ami elengedhetetlenné tette számomra, hogy ne pillantsak rá az elég méretes bicepszére. 

Az út hátralévő része énekelgetve telt, majd ahogy véget ért az All Time Love szám, egy hatalmas ház elé érkeztünk. Tinédzserek százai árasztották el a ház belsejét, beleértve a ház előtti gyepet is. Néhányan ismerősek voltak a suliból, de voltak olyanok, akikkel még életemben nem találkoztam. Mikor Calum leparkolt az autóval, meghallottam a hangos zenét, mely a házból ered, s melyet eddig elnyomott a kocsiból kiáradó dal. Végigsétáltunk az utcán, s Calum a hátamnál fogva vezetett. 

- Ez az egyik barátunk, Tate háza, az emberek többsége a mi közösségünkből való, de akiket nem ismersz fel, azok másik suliból jöttek. Ez az év egyik legnagyobb partija, és ez hagyomány az első évünktől kezdve - magyarázott nekem Calum. - Csak engedd el magad, és az emberek megtanulják, hogy szeressenek meg, mint ahogy mi.

- Végül beléptünk az házba, és eléggé meglepődtem, hogy hogy férhet be ennyi ember. Átnyomakodtunk a tömegen, mely majd' összepréselt minket. Amint áttörtünk a masszív tinitömegen, kijutottunk egy folyosóra, ahonnan a konyhába vezetett az út, ahol Michael és Ashton valamin nevettek. 

- És itt van, az est fénypontja! - ordította túl Michael a harsogó zenét. Gyorsan lecsekkoltak, mielőtt megöleltek. 

- Fantasztikusan nézel ki! - dicsért meg Ashton, mikor végül lerakott. Michael bólogatva értett vele egyet.

- Köszi srácok, ti is jól néztek ki! - viszonoztam kedvességüket.

- Kérsz valamit inni? - nézett rám Calum.

- Talán egy kólát, nem érzem úgy, hogy most innom kéne - Michael és Ashton pohara bűzlött a piától, és tudtam, hogy az est végén, mind a ketten használhatatlanok lesznek.

- Oké, én se fogok inni, hiszen vezetek, és nem vagyok olyan rossz fiú - kacsintott rám Cal, majd elment az innivalókért, és öntött nekünk két pohár kólát. 

Miközben vártam rá, volt időm szétnézni rendesen. Sok ember keringett körülöttünk, és itt nem kaptam furcsa pillantásokat, nem úgy, mint a suliban. Ehelyett elég sokan mosolyogtak rám. Mindenki ittasnak tűnt, és jól érezték magukat és ez a környezet nem zavart annyira, mint amennyire számítottam. Megpillantottam egy szőke hajat, mely jobban kiemelkedett a tömegből. Elmozdítottam a fejem, hogy jobb rálátást nyerjek a magas, szőke fiúra. Elakadt a lélegzetem, ahogy láttam mennyire jól néz ki. Ajkán piercing ékeskedett, egész karját tetoválások borították el, és gyönyörű kék szeme volt. Mielőtt lelepleződhetett volna bámulásom, Calum szakította félbe azt, mikor visszatért kezében az üdítőnkkel. Gondoltam rá, hogy megkérdezem tőle, ki ez a srác, de végül elvetettem az ötletet, mikor a bandáról kezdett el beszélni. 

- Sajnos most el kell mennünk felkészülnünk az előadásra. Próbálj meg barátokat szerezni, nem akarjuk, hogy egyedül legyél! - mondta Ashton, majd gyorsan megöleltek, majd már el is tűntek egy másik szobába. Felszívódtak, mielőtt még reagálhattam volna, majd visszanéztem oda, ahol előbb a szőke fiú áll. Vagy ahol kellett volna állnia. Ugyanis már nem volt ott. Azt kívántam, hogy még egyszer had láthassam, mielőtt vége lesz az estének. 

A tömeg megindult kifelé, úgyhogy követni kezdtem őket, nem akartam egyedül maradni a házban. Körülálltunk egy kisebb színpadot, ami elég instabilnak tűnt, reméltem, hogy nem fog a fiúk alatt összeomlani. Körülnéztem, hátha megtalálom a titokzatos fiút, amikor valaki megérintette a vállamat.

- Keresel valakit? - kérdezte egy hang mögülem. Mikor megfordultam egy kicsivel magasabb lányt találtam előttem. Göndör, barna haja, olyan hosszú volt, mint az enyém. A szél bele-bele fújta azt a lány ragyogó, kék szemébe. Egy virágos toppot viselt egy bőr szoknyával, és egy szegecses bakanccsal. 

- Jaj nem, csak körülnéztem - válaszoltam idegesen, nem akartam, hogy megtudja ki után kutattam az előbb.

- Egyedül jöttél ide? - gyorsan tette fel a kérdést, miközben szemét tágra nyitotta.

- Nem, a barátaimmal jöttem, akik épp most fognak fellépni. És te? - érdeklődtem én is. 

- Az enyémek valahol máshol vannak, de én nem akartam lemaradni a fellépésről, így otthagytam őket - kuncogott, mielőtt folytatta. - Linley vagyok, de jobban szeretem a Lin-t, mert rövidebb - mutatkozott be.

- Allison vagyok, de hívj csak Allisnek - tettem én is ugyanezt. 

- Örülök a találkozásnak Allis. Nem úgy hangzik, hogy idevalósi vagy - mondta, észrevéve az amerikai akcentusomat. 

- Amerikából költöztem ide egy hete.

- Oh, értem - mondta, majd észrevettünk a színpadra felálló fiúkat. - Később még beszélünk! - ordította túl a felpendülő gitár hangját.

Felnéztem az emelvényre, ahol megláttam az én kedvenc három fiú barátomat: Michael gitáron, Calum a basszus gitáron, Ashton pedig a dobon játszott, miközben mindhármuk előtt mikrofon állt. Mielőtt észrevehettem volna, hogy a negyedik tag hiányzik, az a bizonyos magas, szőke és elképesztően helyes srác rohant a negyedik mikrofonhoz gitárral a kezében. A fiú, akit eddig kerestem Luke volt, a 5SoS utolsó tagja. A titokzatos Luke, akivel még eddig nem találkoztam. 

- Helló mindenki, remélem jól fogtok szórakozni! - ordította az előbb említett fiú a mikrofonba, ezzel felcsigázva a közönséget. - Mi vagyunk a 5 Seconds of Summer, és néhány számot fogunk nektek előadni, amiket mi írtunk, reméljük tetszeni fog! - folytatta, majd a gitárjából felzendülő akkordot elnyomták az emberek zsibongását. 

I don't even like you, why'd you want to go and make me feel this way? 

And I don't understand what happened, I keep saying things I never say.

Luke énekelte az első versszakot, és próbáltam feldolgozni, mennyire brutálisan jó hangja van. Utána Michael következett a következő résszel, ami után a refrén jött, melyet mind a négyen énekeltek. Lesokkolt az, hogy ennyire jók, és úgy éreztem magam, mint egy büszke anyuka, miközben a legjobb barátaim fellépését néztem. A tömeg egyre jobban bevadult, és ahogy a szám a vége fele érkezett, együtt énekeltünk velük.

Tell me where you're hiding your voodoo doll 'cause I can't control myself,

I don't wanna stay, I wanna run away but I'm trapped under your spell.

And it hurts in my head and my heart and my chest, and I'm having trouble catching my breath.

Ooh ooh, won't you please stop loving me to death?

Mindenki üvöltözött, s az első dal véget ért. 

- Wow, elképesztőek! - hallottam meg Linley üvöltését az ordibáló tömegen át. 

- Igen, azok - kiáltottam vissza. - Ez az első eset, hogy hallom őket játszani. 

Mosolyogva hallgattam végig a hátralévő dalokat, ordítva a dalszövegeket, amelyeket megjegyeztem a tömeggel együtt. Ezek a fiúk csodálatosak, és tudtam, hogy a körülöttem lévő összes lány ezen a véleményen van. 

When the lights go out she's all i ever think about

Énekelték a fiúk, a lányok pedig megőrültek. Ez a dal ájulásra késztet, ahogy minden egyes lányt a tömegbe. Már alig vártam, hogy beszélhessek a fiúkkal az előadás után, habár tudtam, hogy addig még le kell nyugtatnom magam.

Miután az utolsó dal is befejeződött, a fiúk újra bemutatkoztak és megköszönték, hogy itt lehettek és hogy meghallgatták őket. Majd lesétáltak a színpadról és a közönség újra megőrült, nem érdekelve őket, hogy mennyire hangosak vagyunk. A legtöbb ember befelé vette az irányt, mint ahogy én is Linnel, miközben alaposan kibeszéltük az előbbi élményeket. A konyhába álltunk, ahol tudtam, hogy a fiúkkal fogok találkozni.

Pár perccel később a négy fiú átverekedte magát az embertömegen, pacsit osztogatva nekik. Mosolyogva intek nekik, és közölük hárman rohantak felém, hogy elborítsanak, ahogy szokták. Mind adtak egy-egy hátropogtató ölelést, majd ahogy leraktak, bemutattam nekik Lint. Michael különös figyelmet szentelt a lánynak, sőt még kezet is csókolt neki, mellyel elérte, hogy Linley elpiruljon. Luke szintén elé állt, és megrázta a kezét.

- Oh Luke, ő itt Allis. A lány, akiről már meséltünk - mondta Ashton rám mutatva. 

- Helló - mondtam, majd elnézett. 

- Na, ne légy durva - mondta Michael, és tudtam, hogy ugyanarra gondolunk: miért nem rázta meg az én kezemet is, ha már Linét igen? 

- Nem vagyok - Csak ennyit mondott, mielőtt lelépett valahová máshová. 

- Sajnálom Allis, nem szokott ennyire goromba lenni. Mármint igen, ő tényleg mogorva, de nem ennyire - Calum kedvesen dobta át kezét a vállamon, próbálva vigasztalni engem.

 - Semmi baj, minden rendben - Próbáltam nevetni, de nem tudtam becsapni magam. Rosszul éreztem magam Luke miatt, hiszen még sose találkoztunk, mégis azt mutatta felém, hogy utál.

- Ne aggódj emiatt, babe - kezdte Ashton. - Menjünk érezzük magunkat jól, oké? 

- Oké, persze - mondtam egy bólintás kíséretében és a fiúk izgatottan kezdtek el a táncparkett felé vezetni. 

Együtt énekeltünk és táncoltunk a Collar Full-ra a diszkóban, és teljesen elengedtem magam. Most először éreztem magam igazán szabadnak. Ide tartoztam.