szerelem: különös veszély,
érthetetlen, lángoló szenvedély,
melynek értelme talány,
céltalannak tűnik, talán

nem is az értelem lényege,
inkább esztétikai szerepe,
középpontjában a szépség,
mely lehet belső, külső jelenség.

az ember a szépet képes felfogni,
melybe e világban képes kapaszkodni.
elhiteti vele, hogy kevésbé rút,
hogy lelke nem sötét alagút.

saját szubjektumán keresztül szemlél,
bizonygatja magának, tudja, mi a szép,
akkor lelke képtelen a kárhozatra,
mert ismeri, mi a fényt hozhatja.