27. Meghitt együttlét +18
A srác szülei elég furán néztek ránk, viszont nem törődve velük, se senkivel, rohanva igyekeztünk a hálóig, kishíján elveszítve a kontrollt a folyosón. Szerencsére még időben leálltunk vele, így néhány csókon kívül semmi durvát nem tettünk mások előtt.
Amint bezártam Paeris szobájának az ajtaját, egyből nekiestem, csókolni kezdtem azt a puha ajkát, miközben az egyik kezemmel kicsit sem diszkréten, megmarkoltam a kemény farkát. Nadrágon keresztül dögönyöztem, ő teljesen belesimult az érintésembe, éreztem, mennyire forró mindene, a szája pedig édes ízű volt, mintha valami süteményt fogyasztott volna korábban.
Tovább faltam őt, remélve, eléggé beindul, és józan eszét veszti, hogy aztán rám vesse magát, majd kérdés nélkül meglovagoljon. Arra mégsem számítottam, hogy ellenem fordítja az eszközöm, ráadásul még kreatívabb is lesz.
Benyúlt a nadrágomba, úgy nyúlt hozzám, nagy erő kellett önmagam visszafogására. Ugyanis meg akartam tartani a rendes előjátékot, hiába indultam be kibaszottul.
– Ha így folytatod, még itt elélvezek – nyögtem két csók között, ezután pedig teljesen az ajtónak tolattunk, ami rázkódott a hevességünktől.
Ó, bizony, hallja meg a sok fasz ágyas, ki fogja mélyen megdugni a basznivaló hercegüket! Az én jegyesem? Azt hiszem, az, tehát innentől csak az enyém, vagyis elmehet, ha akar, csak bőgni fogok.
– Akkor próbálj meg kitartani! – mosolyodott el perverzen, láttam a szemében azt a sunyi fényt csillogni, tehát eltökélt. Bassza meg, ezt be fogom szopni!
– Nem garantálom, hogy sikerülni fog... azonban igyekszem majd.
– Azt helyesen teszed.
A következő mondat elhangzása után, mániákus módon állt neki a saját ingének, és eldobta azt, a gatyájától szintén óriási sebességgel szabadult meg, nemsokára meg teljesen meztelenül állt előttem. Elfelejtettem tőle lélegezni, szomjaztam a látványát, imádom azt a pucér testét, annyira tökéletes!
Meg kéne tanulni ellenállni neki, különben tuti, megint rosszaságra fog buzdítani, azt pedig nem szeretném. Vagyis... kibaszottul imádnám, ebben biztos vagyok, viszont nem állnék meg kicsinél, aztán az egész kastély attól zengene, hogy Paeris Raegel az otthona minden szegletében szexelget.
– Tudom.
Lassan követtem a példáját, ledobtam a ruhám, a felsőmbe konkrétan úgy beleakadtam, hogy a karomat rázva hajítottam el méterekkel odébb. Miután kiegyenlítődtünk, közelebb mentem hozzá, az ajtónak döntöttem, teljesen hozzá nem simultam.
Egy ideig néztem abba a szépséges tekintetébe, majd ő vigyorogni kezdett: gyanúsan, felettébb gyanúsan. Aztán lepillantott, és megfogta a hasának nyomódó farkam, megdörzsölgette a hegyét... Gratus hívőinek összes orgazmusára, még mindig csodálatos!
Főleg, miután ennyi idő után, végre betehetem majd neki! Így a derekára helyeztem a kezem, aztán a nyakára hajoltam, és azt kezdtem el csókolgatni a lehető legérzékiebben.
Ezután már ketten nyögdöstünk, nagyon perzselt a levegő, azt hittem, megéget. Úgy éreztem, meghalok, ha elszakadok a szexi hercegemtől, hiszen olyan kurva erősen vágytam rá! Ezért addig simogattam a testét, és csókolgattam, amíg ő maga nem állított le.
Ettől függetlenül, rendesen meglepett, ugyanis átvette a vezetést, egészen az ágyig tolt, ami azért jó pár lépés. Egyszerűen odaértem a széléhez, aztán bazi erősen fellökött, én meg tökre erősen a takarók közé zuhantam.
– Kússz hátra, Klae, meg foglak lovagolni! – adta ki az utasítást, amit bőszen követtem.
Szinte abban a pillanatban, amint a fejem a párnára került, ő ragadozó módjára mászott fel hozzám, amíg el nem jutott a farkamig. Ott megállt egy pillanatra, megfogdosta, de hamar el is engedte... túl hamar. Leszophatna, úgy igazán.
Jó, mindig ezt teszem szegénnyel, elég, hogy felajánlotta a dolgot. Ez pedig azt jelenti, ő vesztett, én pedig hamarabb rávettem őt a baszásra, mint fordítva. Király! Állati jó, biztos a simizés a gyengéje. Ja, hát mondta, bizsergeti. Ekkora barom csak én lehetek.
Azonban nem állt meg, egyre fentebb kászálódott, aztán elővette megint azt a jó kenőcsét, amit a legelső alkalommal használt. Kérdés nélkül, alaposan bekente vele a legszebb – legalábbis remélem – részem, ezzel ingerelt kicsikét.
Döglött hal módjára – csak kevésbé büdösen –, elterültem, várva a csodát, avagy a szűk kis fenekét. A még mindig síkos kezével, megtámaszkodott a mellkasomon, amin enyhe nyomást éreztem, hiszen szinte pillekönnyű, majd segítő kezet nyújtva, a megfelelően pozícionáltam a kolbászom, virslim, ami tetszik.
Ó, egek, ez csodálatos! Na, na, mi folyik itt? El fogok durranni, ha így szorít! Eltaláltam a prosztatáját, biztosra veszem! Nagyon nem lesz jó a dolog, meg kell akadályoznom!
– Hercegem... az istenekre, Gratus kövér seggére, lazíts! – ziháltam, miközben próbáltam összeszedni magam.
– Nem sikerül! Hogy a retkes, borsos ízű retekben sikerült ezt összehoznod?
– Barna hajú vagyok, igaz a mondás, hosszabb a farkam! – hárítottam, aztán reménykedtem benne, ha lassan kihúzódom belőle, sikerül nem elmenni, ezért megnéztem a módszert, és túléltem.
Egymás mellett lihegtünk, mintha már minimum egy egész napnyi kúráson túllennénk, alig bírtam kellően összeszedni magam. Mázli, mindkettőnk kétséges helyzetbe került, tehát nem basztathat vele.
– El sem hiszem, vén faszok vagyunk! Eddig jutunk innentől az ágyban?
– Mindjárt megpróbálom újra, oké?
– Nem... azt hiszem, nekem kéne – másztam felé kifúlt szerencsétlen módjára, aztán támaszkodtam felette egy percig.
– Már elkezdted, fejben csináljuk?
– Na, ne nógassál már, megőrülök! Megteszem, ha kellően összekapartam az önbizalmam.
– Ja, jó, az eltart még szerintem egy ideig.
– Mindjárt összehozom, nyugalom! Ahhoz képest, hogy az előbb szűz fiúkák módjára, közel elélveztünk egy kis érintéstől, nagyon követelőző vagy! – csaptam egyet finoman a combjára, ami csak úgy megremegett tőle.
– Nem tudod, mióta nem szexeltem már! Neked is az ispotályban, kivertem, mert nem akartam totálisan bekattanni! Szóval, tedd belém, amíg szépen kérem, te hímringyó!
– Ez nem hangzott túl erőteljesen.
– Ácsingózom érted, közben bőszen megtagadsz, persze, hogy nem! – válaszolta, aztán szélesebbre nyitotta a lábát. – Na, tedd be!
Az édes türelmetlenkedésére, csináltam, ahogy óhajtotta, csak most lassabb mozdulattal csusszantam be, hátha nem váltja ki a dolog ugyanazt a reakciót. Egészen megfeszült tőle, nyögött is egy jót, viszont nem lett egyikünk részéről sem orgazmusközeli állapot.
Azért vettem pár levegőt, majd mozogni kezdtem a feszes testében, míg ő vadul sóhajtozott alattam. Ettől jókorát nőtt az egóm, így bátrabban láttam neki a folytatásnak, míg a fejem a vállgödrébe süllyesztettem.
Tetszett, mennyire hangosan hallom őt onnan, míg érzem a testének minden rándulását, a belőle áradó, lángokkal veteksző meleget, míg a testemhez a határozottan álló farka ért. Elkárhoznék ezért a szépségért, konkrétan tegnap szinte megtettem, ha nem ment meg.
Egyébként, nagyon aranyos tőle, hogy sóvárgott utánam, így főképp igyekeztem kifejezni a szeretetem. Hiszen szeretem. Sőt, odáig vagyok érte, el fogom venni! Húha, ez máris sok mindent megváltoztat!
– He... hercegem... tudsz... róla... hogy... ez az első... alkalmunk... jegyesekként? – kérdeztem tőle szinte minden szó között egy levegővételnyi szünetet hagyva. – A fenébe is... szeretlek!
– Én is téged! Nem is tudnám, mi lenne velem nélküled!
Úgy tűnt, ő nem fulladt ki annyira, mint én, viszont nem az én szőke hajú szépségem mozgott ennyire hevesen, hanem egy barna loboncú, hosszabb farkú elf! Dolgoztam, mint egy jó kurva, közben öleltem magamhoz a kicsi testét, simogattam a selymes bőrét, és oldalra fordulva csodáltam azt az ártatlan pofiját.
– Kibaszott... gyönyörű vagy... baszki!
Erre szimplán elpirult, míg nekem egyre jobban kezdett úgy érződni, közeledik a csúcs. Mind a ketten többet nyögtünk, Paeris már–már olyan hangokat adott ki, akárcsak valaki, akit gyilkolnak.
Nem volt a leghosszabb menet, mégis minden percét élveztem, aztán rohadt erős remegések közepette rázott meg minket a faszom orgazmus. Egymásba kapaszkodtunk, úgy küldtem bele jó nagy adag spermát, míg ő engem és magát is összemocskolta.
Hálás voltam, amiért az ölelésében lehettem, ott fújhattam ki magam. Végre megkaptam őt: mindenhogy. Enyém a keze, a teste, a lelke, legalábbis ilyesmi faszságok keringenek bennem. Valójában én vagyok az övé. Ha azt mondaná, basszam meg, megbasznám. Sőt, meg is tettem! Mert menő vagyok! És kicseszettül elcsábított, odáig vagyok érte!
– Ez baromi jó volt! – mondtam neki, közben mosolyogtam, mint a vadalma.
– Tényleg az volt. Ha összeszedtük magunk, akkor fürdés?
– Benne vagyok!
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro