Mikor olyan 10 éves körül lehettem minden este egy különös álmot láttam. Az álomban egy fekete alakot láttam, nagy fehér szemekkel, és hosszú feket karmokkal. Az álmom elején az alak mindig csak a szemembe bámúlt, ami idegessé tett. Majd közelebb jött, és elkezdett suttogni a fülembe miközben a nagy karmaival a hajamat fésülgette.
"A nevem "Mr. White, és a tiéd?"-suttogta a kérdést minden este a fülelbe.
Miután megkérdezte a nevem, mindig pontosan két percet várt. Elősször csak a sokk miatt nem válaszoltam neki, de néhány hét után már féltem, hogy mi történne, ha megmondanám neki a nevem. Majd mikor nem válaszoltam, újra suttogni kezdett:
"Miért nem válaszolsz kis fiú? Hát nem tudod hogy illetlenség nem felelni ha kérdeznek?"
Ezután általában az éjszaka közepén ébredtem, és néhány másodpercig, megmertem volna esküdni, hogy az alakot látom a szemem sarkából, Azonban mikor oda néztem eltűnt...
Idővel egyre inkább hajtott a kíváncsiság, hogy mi történne ha megmondanám a nevem...
Míg nem, egy este végre elhatároztam magam... úgy döntöttem, válaszolok a kérdésre...
A fekete alak a nagy fehér szemeivel újra megjelent. Ezúttal azonban kicsit jobban megnéztem magamnak. A "Mr. White" nevet viselő entitás magas volt. Magasabb mint bárki akit eddig láttam. Bár az ágyamnak támaszkodott, de biztos voltam benne, hogyha felállna, akkor be se férne a szobámba. Alaposabban szemügyre vettem a bőrét is. Azt azelőtt is tudtam, hogy az alak bőre korom fekete volt, de azt viszont nem vettem észre, hogy az nem is biztos, hogy bőr. A kezét elnézve a fekete karamokat már korábban is észre vettem, viszont akkor alaposabban szemügyre véve, nem is tudtam eldönteni, hogy hol fejeződik be az ujja, és hol kezdődik a karma. Az arcán egy vonást sem véltem felfedezni, a nagy fehér szemén kívül. Nem volt neki se szája, se orra, se füle. De ha nem volt neki szája, akkor ezelőtt, hogy tudott suttogni nekem? Az alapos megvizsgálásom után újra a szemembe bámúlt hogy idegessé tegyen, de ezúttal nem voltam az. Majd közelebb lép, a hajamat fésülgette, és a fülembe suttogott:
"Már tudom a neved... Sammy... Rossz fiú voltál hogy eddig nem árultad el, de a szemedből most kitudom olvasni..."
Egy pillanatra lefagytam, majd riadtan keltem fel az ágyamból. A fekete alak sehol sem volt. De valami furcsa dolgot érzem, mintha valami folyna le a hátamról, majd egy nyilaló fájdalmat.
Kimentem a fürdőbe, és megnéztem a hátamat a tükörben...
"Véres karomolás nyomok vannak a hátamon..." Egész pontosan négy karom nyom.
A tükörböl megláttam egy árnyat a fürdőszoba sarkában... Ő volt az...
"Látod Sammy... a rossz kisfiúk büntetést kapnak. Többet ne pazarold a felnőttek idejét..."
Mire újra pislogni mertem, az alak már el is tünt, és a hasogató fájdalomról is megfeletkeztem. "Mit értett azon, hogy "ne pazaroljam a felnőttek idejét"?" Elősször nem értettem, de később rájöttem mire gondolt...
•
•
•
Nem engem keresett...