Érezted már valaha úgy magad, hogy nem fogadnák el akármit is teszel? Tudod, itt mindenhol azt mondják, hogy legyél önmagad, mégis nehéz találni igazi személyeket, akik egyediek, akik nem félnek önmaguk lenni. Megkérdőjelezted már magadban, hogy miért vagy olyan amilyen?
Ha fogynék, biztos szeretnének... Ha menő ruhákban járnék, biztos szeretnének... Ha jobban tanulnék... Ha több barátom lenne... Ha szép lennék... Ha gazdagabb lennék... Ismerős? Tépődsz magadban, és csak a hibákat keresned, hogy miért nem kedvelnek a körülötted lévők.
Mindenki próbál magára egy tökéletes maszkot alkotni, hogy elfogatthatóbb legyen a társadalom számára. Már egyre nehezebb látni azt az igazi ént, és ez aggaszt. Olyan mentális károkat tenni ez egy emberben. És tudod, hogy mi a legijesztőbb az egészben?
Az, hogy még mindig a szomorúsággal definiálják a depressziót. Ez azonban nem az ő hibájuk, hisz senki se javította ki őket.

*Ha idáig eljutottál, akkor köszönöm, hogy végig olvastad. Ez egy kicsit különbözött az eddigiektől. *