(Krystal)

Amint hallottam az ajtó csapódását tudtam, hogy Ken fel fog jönni hozzám és számon fon kérni, hogy mi a francot képzel magáról az a kis taknyos jövendőbeli szomszéd. Nem tévedtem... néhány másodperccel később berontott a szobámba és egy nagyon komor arckifejezéssel megkérdezte :

-Ez mi a jó büdös franc volt??? - Láttam rajta, hogy nagyon nehezen fogja vissza a kiabálását.

-Az ég világon semmi. Csak elhívott valahova. - Válaszoltam úgy, hogy rá se néztem, mert a ruháimat válogattam, hogy mit is vegyek fel. - Milyen időt adnak mára? - Kérdeztem érdeklődő hangon.

-Krystal! Ne idegesíts! Értelmes választ akarok hallani a kérdésemre! Miért akar elvinni téged ez a kis taknyos? - Már majdnem kiabált.

-Jó, ha annyira akarod tudni... összevesztünk és ki akar békíteni. Megfelel? - Már kezdett bennem is felmenni a pumpa.

-Igen, megfelel. És min vesztetek össze? - Kérdezte kicsit nyugodtabb hangon.

-Az már neked nem mindegy? - Már én kiabáltam rá. - Takarodj ki a szobámból! - Mutattam az ajtó felé.

-Jó, jó nyugi van. Kérdezhetek még valamit?

-Na kérdezz. - Forgattam meg a szemem.

-Nincs meg véletlenül? Akkor szoktál ennyire hisztis lenni. - Azt hittem odamegyek és megfojtom.

-Na jó. Mára elég is volt belőled. Tűnj ki a szobámból!

-Rendben van bocsánat. Csak tudod a bátyád vagyok és szeretnélek megvédeni ezektől a kis szarosoktól, hiszen te vagy a kishúgom és nem akarom, hogy bárki is összetörje a szíved. - Mondta halkan és láttam a szemében, hogy igazat mond.

-Szeretlek bátyó. Köszönöm, hogy vigyázol rám, de néha már picit túlzásba viszed az aggodalmaskodást. Esküszöm néha rosszabb vagy, mint anyu. - Nevettem és közben megöleltem Ken-t.

-Oké... még sértegess - nevetett ő is - de ígérd meg, hogy vigyázol vele, rendbe?

-Igenis anyuci vigyázok magamra - mondtam egy kis ovis hangján, mire csak a szemét forgatta.

-Jó kislány - ment bele a játékba. - Délre légy itthon!

-Na jó Ken ez már félelmetes és szeretnék készülődni, mert így nem fogok időre elkészülni.

-Rendben hagylak készülődni. Sok szerencsét - és ott hagyott a szobámba. Mi az, hogy sok szerencsét?? Mihez kívánta egyáltalán?

És ezekkel a gondolatokkal mentem el zuhanyozni. Olyan fél órát állhattam a zuhany alatt. A ruháim még most sincsenek kiválasztva. Remek még egy negyed óra csúszás... Nagy nehezen kiválasztottam a ruháimat ami egy fehér topból, egy szaggatott farmerből, egy kockás ingből és egy fehér Converse-ből állt.

Nem a legelegánsabb, de megteszi. Sikerült időre elkészülnöm, és már nem tudtam mit csinálni magammal. Vagy fél órája ülhettem a gép előtt amikor végre csengettek. Lerohantam a lépcsőn, hogy én nyissak ajtót, és sikeresen megelőztem Kenneth-tet.

-Szia. - Köszöntem azonnal. Fogalmam nincs, hogy miért voltam ennyire feldobva, de van ilyen. Ahogy meglátta Jackie, hogy mennyire lelke vagyok elterült egy hatalmas vigyor az arcán.

-Helló. Remélem a bátyád nem zavarja, ha néhány órára elviszlek. - Közben tetőtől - talpig végigmért és feltűnően beleharapott az alsó ajkába. Ő sem volt nagyon kiöltözve... egy szakadt farmer és egy fehér izompóló és az elmaradhatatlan Converse cipője.

-Dehogy fogja zavarni. De ezt megbeszéljük ha elmentünk. - ekkor megéreztem valaki leheletét a nyakamon... Kenneth....

-Csak nem rólam beszéltek? - Hallottam meg a hangját, mire Jackei elkezdett nevetni.

-Nem. Nem rólad beszéltünk. - Mondta nyugodtan Jackie. - Csak mondtam neki valamit.

-És mégis mit? - Köpte a szavakat Ken.

-Az nem tartozik rád. - Mosolygott kedvesen, de tudtam, hogy ez Kennek nagyon betett és néhány másodperc múlva simán felrobbanna. Ekkor közbeavatkoztam és kiléptem az ajtón, így a két srác közé kerültem.

-Hát akkor megyünk is délután valamikor jövök. - Intettem Kennek és már majdnem elmentünk, amikor utánam szólt.

-Vigyázz magadra és Jackie neked is ajánlom, hogy vigyázz rá! - Majd bevágta az ajtót.

-Ez durva volt - nevetett - mindig mindenből ekkora ügyet szokott csinálni?

-Csak akkor ha rólam van szó - mondtam zavartan - én vagyok az egyetlen húga és már néha túlzásba viszi az aggodalmaskodást, és ez az agyamra szokott menni.

-Nem is csodálom. De ez becsületre méltó tőle. Nem mindenkinek ilyen jó a viszonya a bátyával.

-Most magatokról beszélsz? - Tettem fel azt a kérdést amire nem tudott válaszolni, mire csak nevettem. - Nyugi van. Csak hülyéskedek.

-De ha úgy veszed akkor igazad van. Néha meg tudnám fojtani egy kanál vízben is. - Erre csak nevettem.

Annyira belefeledkeztünk a beszélgetésbe, hogy észre sem vettem, hogy a parkba értünk. A hátizsákjára sem lettem figyelmes, csak akkor amikor levette és kiterített egy pokrócot elővette a sütiket amiket gondolom tegnap vette meg és elővett néhány papírtányért is. Elkezdtünk enni és szóba jött sok minden például a hobbijaink vagy hogy mi a kedvenc színünk vagy filmünk. Nagyon jól elszórakoztunk és meglepett, hogy mennyire figyelmes és kedves volt velem és úgy bánt velem mintha egy hercegnő lennék. Miután megettük a sütinket elmentünk sétálni a tó köré és ekkor szóba hozott valamit, amire cseppet sem számítottam.

-Nagyon sajnálom a múltkorit. Rettenetes volt téged úgy látni és az még rosszabb volt, hogy miattam voltál olyan állapotban. - A mondandója végén rám nézett és megbánást láttam a szemében, amitől elszorult a torkom és fojtogatott a sírást.

-Semmi baj komolyan. - Mondtam ki vére nagy nehezen a szavakat.

-Hatalmas szíved van. Sose hittem volna, hogy megbocsátasz nekem, és eljössz velem ide. - és ekkor a kezemért nyúlt és egy addig ismeretlen érzés fogott el. A szívem a torkomban dobogott és összeugrott a gyomrom is. - Hálás vagyok a szüleimnek, hogy megvették a házat és hogy egy ilyen csodálatos lányt ismerhettem meg. - Én is mondani akartam valamit, de nem tudtam mivel hirtelen az ajkaimra tapasztotta ajkait és megcsókolt... életem első igazi csókját éltem át abban a pillanatban és nem féltem, hogy elrontom - e mert úgy éreztem, hogy abban a pillanatban nem számít...

Sziasztok!!!

Végre kész az új rész! Nagyon sajnálom ezt a rengeteg késést! ( ha jól számolom több, mint egy hónap...) remélem kárpótoltalak titeket ezzel a részecskével. Ígérem, hogy megpróbálok több részt hozni kevesebb idő alatt, de ezt kérek bocsássátok meg nekem!

Így utólag is szeretnék miden olvasómnak boldog ÚJ ÉVET kívánni, és legyetek nagyon sikeresek!!!

És még valami... 5K olvasó!!!!!!!! ATYA ÚR ISTEN!!!!!!! TI VAGYTOK A LEGJOBBAK!!!!

Puszillak titeket és remélhetőleg a közel jövőben hozom az új rsézt ;) <3

^Ashy <3333^