14. fejezet - Költözködés
Halihó! Mivel a erre a részre a ti segítségeteket kértem, hogy döntsétek el, hogy Jason vagy Jackie szemszögéből legyen- e megírva, így be is tartom az ígéretemet. 4 szavazat érkezett,abból pedig Jackie kapott hármat, míg Jason csak egyet. Szóval ez a rész a Jackie-é lett. (Majd a közel jövőben, lehet Jason szemszögéből is lesz egy részecske ;))
(Jackie)
Reggel arra ébredtem, hogy valaki ugrál az ágyamon és hangosan kiabálja, hogy "Jóóregeelt!!!". Behunyt szemmel a párnámért nyúltam, és teljes erőmből hozzávágtam az illetőhöz, aki egy hangos koppanással landolt a padlón.
-Aú Jack! Te teljesen hülye vagy?
-Neked is jó reggelt öcsi. Máskor ne ugrálj az ágyamon, és nem lesz ilyen szar reggeled.
-De Jackie!! Anyuék mondták, hogy keltselek fel, mert megyünk az új házunkhoz!!! És úristen! Nem kell ebben a koszos albérletben laknunk többet, mert megérkeztek a bútoraink Chicago-ból és negyed óra múlva itt az első kamion és délutánra pedig még kettő. Szóval kapard össze magad, mert úgy nézel ki mint a mosott fos. - És vihogott, mint egy csaj. Esküszöm, néha félelmetes tud lenni.
-Jó, öltözök, csak tűnj ki a szobámból azonnal! - És az ajtó felé mutattam, egy szúrós pillantással megspékelve.
-Jaj de Jackie most miért kergetsz ki engem? - Kezdett el nyafogni Jason.
-Mert... khm....
-Mert? - Nézett kérdőn, de utána leesett neki.
-Mert.... mert.... nincs rajtam ruha... - és robbant a bomba.
-Jackie úgy tudtam!!! Na, miért nincs rajtad ruha? Várj! Hisz én is ruha nélkül alszok!
-De úgy értem, hogy rajtam semmilyen ruha sincs.
-Még boxer sem? - Vonta fel egyik szemöldökét.
-Hát. Nem. Az sem. - Na és ekkor következett be az, amit nem akartam. A drága öcsikén gondolt egyet, rám nézett, és a szemében láttam, hogy valamire készült, de mire kapcsoltam már megtörtént.
-Jason!!!! - Ordítottam teljes torkomból. - Mi a fasz bajod van?? Muszáj volt ezt? Ha??? - A földön fetrengett a röhögéstől az említett személy és a takarómat szorongatta. Gondolom rájöttetek, hogy mi is történt. Jason lehúzta rólam a takarómat, és én meg anyaszült meztelenül találtam magam. De már megszokásból takartam magam OTT, úgyhogy remélem nem látott semmit, erre anyu jön be a szobámba... Hát, ez....aztán már... tényleg szuper!
-Jézusom Jackie! Bocsánat, nem tudtam, ho....
-Anyu! Semmi baj! Megtennéd, hogy kiviszed Jasont a szobámból? Mert ezt az egészet ő csinálta.
-Rendben van kicsim. Tíz perc múlva indulunk, addig szedd össze magad. És ami téged illett Jason... megint kávét ittál?
-Háát anyu... csak egy kortyocskát, véletlenül. - Na igen, azt tudni illik a tesómról, hogy ha kávét iszik, akkor nagyon felpörög, és átmegy egy 5 éves kisfiúba, aki nagyon hiperaktív.
-Ezt még lent megbeszéljük, de most tűnés kifele Jackie szobájából! - Még mielőtt anyu bezárhatta volna az ajtót visszaszól Jason.
-Jah Jackie, még valami! El ne felejtsd kimosatni a takaródat az esti után. - És ismételten elröhögte magát. Kössz szépen... Na nem! Nehogy azt higgyétek, hogy azt csináltam! Mert, ha esetleg arra gondoltatok, akkor el kell, hogy szomorítsalak titeket, mert NEM!
Miután kimentem a fürdőbe, és letusoltam, fogat mostam és felöltöztem, lementem. ( A lányok kedvéért megemlítem, hogy egy kék izompólót vettem fel, és hozza egy térdig érő szürke melegítő nadrágot). Anyuék még az asztalnál ültek, mikor bementem a konyhába, már ha azt konyhának lehet nevezni. Egy asztal, négy szék, egy mikró, egy hűtő és ennyi. És az egyik széken megpillantottam a kómás Jasont.
-Na mi van Jason? Kiment a kávé ereje? - Mondtam egy ravaszkás mosoly kíséretébe.
-Kussolj be jó? Aludni próbálok éppenséggel.
-Már pedig nem fogsz! Te engem felkeltettél, én is felkeltelek téged, vagyis hogy nem hagyom, hogy elaludj.
-Jó! Anyu, mikor megyünk?
-Néhány perc múlva. Jack, nem kérsz valami reggelit?
-Nem köszi. Már fogat mostam. Amúgy ma ki a zene felelős?
-Úuhh! Én! Én! - tért magához Jason egyik percről a másikra.
-Nem, a múltkor is te voltál szólt apu.
-Akkor most ki legyen? Kérdezte a kis hülye.
-Jack lesz az.
-Ezt akartam hallani. Jó zenéim vannak mára. - Pontosabban direkt olyan zenéket fogok játszani, amiket Jason utál. Muhahaha.
Amikor megérkezett a kamion, beültünk az Audinkba, és elindultunk a jövendőbeli házunk felé. Közben elindítottam az első zenét, aminek a címe nem más, mint Mammoth - Dimitri Vegas-tól. Csak egy szúrós pillantást kaptam, semmi többet, de nem is nagyon érdekelt, csak élveztem a zenét. Egy jó órás út után végre megérkeztünk a házhoz. Kiszállok az autóból, és az egyik szomszéd felől sikongatást hallok. Oda fordulok és nem..... ezt nem hiszem el... egy csaj! Vizes pólóban! Olyan testtel... Uramatyám... kérlek Istenem mondd azt, hogy itt lakik! Nekem ez a csaj nagyon bejön! De nem bámészkodhattam nagyon sokáig, mert anyuék is kiszálltak a kocsiból, és segíteni kellett kipakolni a kamionból, mert mit ne mondjak... elég izmosak vagyunk Jasonnel. Amikor végre a végére értünk a pakolásnak Jason odaszólt nekem, hogy jó lenne bemutatkozni az új szomszédoknak. Én persze díjaztam ezt az ötletet. Szóltunk anyuéknak, és ők is egyből belementek, amin picit meglepődtem, de nem bántam.
A bemutatkozást nem pont így gondoltam, de legalább azt megtudtam, hogy anyuék ezekkel akarnak egy új cégláncot indítani. Amikor ránk került a sor, hogy mutatkozzunk be Jason szokás szerint megelőzött, és bevetette a kis ,,cuki" 5 éves mosolyát, ami nagyon bejött Krystalnak (idő közben megtudtam a nevét), aminek nem nagyon örültem, de annak viszont annál inkább, hogy ő a szomszédban lakik, és, hogy vele fogok egy osztályba járni. Amikor végre rám került a sor, bedobtam magam.
-Hali Krystal! Én Jackie Brook vagyok. Én is örülök, hogy megismerhetlek, már nagyon sokat hallottam rólad, de nem hittelek ilyen jó csajnak - és kacsintottam egyet a mondatom végére. - Elvörösödött, szóval zavarba hoztam! Ezaz!! Na jó, mondjuk nem akarok beképzelt lenni, de tudom magamról, hogy jól nézek ki, és a szemeimet meg se említsem. Kihagytam a kézfogást. Simán megpusziltam, és megölelgettem, majd én is a fülébe súgtam valamit - Nagyon aranyos ahogy kuncogsz, remélem minden nap fogom hallani és a melled sem rossz ebben a vizes pólóban. - majd belepusziltam a nyakába, mire jól esően kirázta a hideg. Erre elmosolyodtam. Jól nézett ki vizes pólóban... és ami tetszett, hogy nem voltak nagy mellei. Igen, tényleg tetszett... neki olyan szép, formás, pont a kezembe illő mellei voltak, és úh de szívesen letapiznám... mondjuk utána lenne más is, de úgy érzem, ez most nem ide tartozik.
Utána még beszélgettünk, és Krystal felajánlotta, hogy segít nekünk vagyis anyunak a takarításban, de miatta még én is elvállalom a takarítást, csak lehessek vele... ööö izé... minthogy a közelébe. Miután elköszöntünk, mentünk vissza a jövendőbeli házunkhoz, vagyis pontosabban bementünk és leültünk a babzsákjainkra.
-Na srácok, hogy tetszenek az új szomszédok? - Kérdezte apu mosolyogva.
-Nekem nagyon szimpatikusak - mondtam egy halvány mosoly kíséretében. Mire Jason...
-Aha főleg Krystal mi? Nem mondom... nekem is nagyon tetszett az átázott pólója, meg a tekintete, a kisugárzása is.
-Most miért mondod ezt? Nem mondtam semmi olyat, hogy bejön, meg hogy jó teste van, és hogy gyönyörűek a szemei!!! -Mire észbe kaptam, hogy az előbb soroltam fel... nem tudom mi van ma velem... semmit sem veszek észre, vagy csak simán kialvatlan vagyok és lassú a felfogásom. Ez is megeshet.
-Jackie, lehet, hogy elkiabálom magam, de van köztetetk szikra, legalábbis én úgy láttam. - Szólt közbe anyu is.
-Úúú Jackie szerelmes!!! - Tipikus Jason....
-Nem vagyok szerelmes jó?
-Minél jobban tagadod, annál nagyobb az igazság, szóval inkább a te helyedben befognám. - Javasolta Jason.
-Én jobbat mondok oké? Mi lenne, ha te fognád be, vagy én fogatom be veled a nagy lepcses pof...
-Jól van srácok! Elég legyen! Most nem lesz se bunyó, se semmi! Érthető? Csak élvezzétek, hogy nemsokára itt fogunk lakni és van egy jó hírünk a számotokra.
-Anyu... - kezdtem higgadtan, mire Jasonnek leesett, hogy mire akarok kilyukadni - ugye nem lesz kistesónk?
-Nem! Dehogyis! Habár... ez nem is olyan rossz ötlet!
-Hogy mi???????? - akadtunk ki egyszerre Jasonnel.
-Csak viccelek - nevette el magát anyu, mire hatalmasat sóhajtottunk - de Mike, azért ne felejtsd el. Na szóval... a jó hír az, hogy külön szobátok lesz. Jackie te kapod meg a hátsó szobát az emeleten, amihez egy kis fürdő jár és egy kettes francia ágy, TV, és majd még meglátod. Jason, a te dönthetsz... Jackie mellett akarsz szobát, vagy a lépcső mellett. - A hülye meg rávágta, hogy a lépcső mellettit kéri, és ha egyszer kimondta, azon nem lehet változtatni. - Rendben, akkor ezt megbeszéltük. Nekünk lent lesz a hálónk, és a Jackie melletti szoba lesz a vendégszoba, ha nem baj. Mindkettőtöknek lesz kulcsa a saját szobájához, és persze a házhoz is, ja és Jason, sajnos neked nem lesz külön fürdőd, de az emeleti közel van a szobádhoz szóval nyugi.
-De anyu, miért van az, hogy én választhatta, és Jackie meg nem?
-Mert mi így döntöttünk, hogy neki az a szoba tökéletes lenne, és még hangszigeteltve is lesz, mert....
-Hallod Jackie... most már nem kellesz elfojtanod a nyögéseidet.... - megint Jason... tipikus.
-Nem azért Jason! A bátyádnak kötelező lesz az új iskolájában gitár- órákra járnia.
-Na neem, biztos keversz minket anyu! Én nem akarok gitározni!
-Pedig muszáj leszel. A sport mellé kellett valamilyen hangszert is választani.
-És akkor Jason mit választott?
-Én? Én dobolok - vigyorgott idiótán.
-Rendben, mivel ezt megbeszéltük, lassan indulunk haza, mert a kamionok oda mennek először, kipakoljuk a cuccokat, és megyünk haza aludni.
-De apu, nem úgy volt, hogy két kamion jön ma?
-Igen, egyet már kipakoltunk, már csak egyet kell.
-Jah, az úgy más.
És minden kezdődött előlről... Haza, majd vissza, kipakolni, újra haza.... aludni.
És a végére értünk ennek a résznek is! Nagyon remélem, hogy tetszett nektek, és nem volt nagyon unalmas. Megpróbáltam picit jobban éreztetni Jackie jellemét/viselkedését/kisugárzását :D. És nyugi! Jason nem lesz mindig ilynen gyerekes (tlán;)) Megpróbáltam egy kissé vicces, érdekes és perverz részt összehozni, és a félreérthető mondatokat sem hanyagolhattam. :D
(lehet hétvégére meglesz a 25 dal ,,challenge" is :D)
^Puszillak és imádlak titeket Ashy <3^
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro