10. fejezet - Nyáron új osztálytársak?
(Mercedes)
A mai nap elég furcsán kezdődött. Eleve izgultam, mert egyik jó barátnőmmel (Anne Hargt) találkoztam, aki Canadában lakik, pontosabban Ottawában és a nagynéniéhez jött ide, Jersey-be, de mivel a nénje csak két utcával lakik feljebb, így megegyeztünk, hogy a hozzájuk közeli plázában találkozunk. Gyorsan elkészültem reggel, és léptem is otthonról. A pláza előtt észrevettem Anne-t. Anne-nek sötét barna, majdnem már fekete haja volt, ami kb a válláig ért, és hozzá, pedig úgy szintén nagyon sötét szemek, azok szerintem már feketék. Nagyon szép összhatást keltett világos börével, bár sose fogom megérteni, hogyan lett ilyen világos bőre. Gyönyörű lábai, szép formás teste, csak rátesz még egy lapáttal az összhatásra.
-Szia Anne! De rég láttalak!
-Szia Mercedes! Te vagy az? Nagyon sokat változtál. - Jött oda hozzám mosolyogva, és megölelt.
-Igen én vagyok! Hát már meg sem ismersz? - Tettettem magam, hogy most akkor megsértődök, de nem vette be.
-Jaj, ne csináld már! Hisz tudod, hogy téged nem lehet elfelejteni. -Nevetett halkan.
-Rád nem tudok haragudni. - Mondtam már én is nevetve.
Bementünk a plázába és kerestünk egy hamburgerest. Így a McDonald's-ra esett a választásunk. Én egy BigMac menüt kértem, míg Anne maradt a McChicken menüjénél, kifizettük és leültünk enni.
-Ugye Merci, te most mész középsuliba? - Kérdezte két falat között.
-Igen, egy nagyon jó gimibe, ahol a sportot is nagyon komolyan veszik, és ami sok mással is foglalkozik, mint például a tánccal.
-És pontosan hova is?
-A Brooklyni Sport-gimnáziumba.
-Na ne! Ott a nagy nénjém az igazgató asszony.
-Komolyan? És tudsz valamit az elsősökről?
-Igen. Beiratkozás után jelentkezett egy ikerpár, fiúk, akik egy osztályba fognak járni talán veletek. És még egy fiú és még egy lány is. Mivel kevés volt a jelentkező ez éven, mindenkit felvettek.
-Hú ikerpár? Na, de hát itt nincsenek is ikerpárok.
-Ha jól tudom, akkor még csak most fognak ide költözni, de még nem biztos. Lehet, hogy a kollégiumba fognak lakni.
Miután ezt megbeszéltük, még dumálgattunk néhány témáról például szóba jött a tesóm, hogy mi van vele, hogy van, van-e barátnője és még sorolhatnám. Amikor elmondtam Anne-nek, hogy nagyon furcsán viselkedett Ethan, erre simán rávágta, hogy biztos azért, mert szerelmes, én meg szegénynek az arcába röhögtem, hogy Eth és a szerelem két külön világ. Pont amikor befejeztük a beszélgetést megszólalt a telefonom. Krystal hívott.
-Szia - köszöntem vidáman.
-Hali Merc, rég dumáltunk. Nem jössz át aludni? Ne hozz semmit, itt minden van.
-Szóval te már eldöntötted, hogy nálatok alszok, mi? - Vigyorogtam a telefonba.
-Ezt kérdezed, vagy kijelented? Persze, hogy már eldöntöttem.
-Oké! Adj 3 percet és ott vagyok! Puszi. - ezzel letettem.
Hát na. A pláza és Krystalék háza nem 3 percnyire van, úgyhogy egy választásom volt. Futok. Egy jó kis testmozgás. Legalább ledolgozom a kalóriákat. Szóval futottam az utcán, mint a hülye és ezt néhányan meg is jegyezték egy - egy ,,vigyázz már!"-al és ,,Nem tudod, mi az illem?"-mel. Szóval igen, de nem is figyeltem rájuk, csak futottam, mintha az életem múlna rajta. Amikor Krys-ék házához értem, kopogtatás nélkül berontottam a házba, ahol egy tetőtől talpig csurom vizes Ethan-nel és Kenneth-tel találtam szembe magam. De nem is foglalkoztam velük. Csak elkiabáltam magam:
-Krystal! Hatalmas híreim vannak!!
-Máris megyek, egy perc.
Amikor vissza jött két törülközőt tartott a kezébe, gondoltam, hogy a srácoknak, mert a másik percben már át is adta nekik.
-Na gyere és mesélj el mindent. Mert ugye azt mondtad, hogy hatalmas híreid vannak.
-Igen! Menjünk a szobádba inkább oké? De előbb kérhetek egy üveg vizet?
-Persze. Egyáltalán honnan jöttél, hogy így lihegsz? Nem azt kértem tőled, hogy előbb fusd le a maratont mielőtt ide jössz.
-Nem otthonról jövök, hanem a plázából, találkoztam egyik barátnőmmel és kiderült, hogy a nagy nénje a suli igazgatója.
-Ha jól sejtem, akkor megtudtál valamit az új osztálytársainkról.
-Pontosan! És hidd el, hogy te is le fogsz hidalni, ha megtudod azt, amit én.
-Mercedes, ha húzni fogod még én... - nem engedtem, hogy befejezze a mondatot.
-Ha csendben maradsz elmondom jó? - Itt tartottam egy kis szünetet, hogy megértette-e azt amit akartam. Nem szól egy szót se csak hallgatott. - Na szóval, azt mondta Amy, hogy beiratkozás után jelentkezett négy diák. Egy lány, egy fiú és egy ikerpár.
-Na ne! Mondd azt, hogy lányok! Mondd azt, hogy lányok kérlek. - Szinte már könyörgött.
-Épp, hogy nem lányok Krystal. A lányról és a srácról semmit se tudok jóformán. Csak a srácokról.
-Basszus kulcs! Miért?
-Nem tudom Krystal, de ez van. Ezt el kell fogadnod. Szóval... a srácokról meg csak annyit, hogy velünk egy osztályba fognak járni, és hogy lehet ide fognak költözni, mert nem idevalósiak.
-Oh! Ne! Csak ne a szomszédba! Könyörgöm ne a szomszédba!
-Hogy mii?? Ezt hogy érted?
-Hát, hogy nemrég beszéltem a szomszéddal, és azt mondta, hogy adják el a házat.
-Hú milyen jó lenne, ha a szomszédban laknának. Most képzelj el két jó pasit, akik veled egyidősek! Te! jó! Ég!
-Nem, nem lenne jó Mercedes! Én nem örülnék neki, egyáltalán honnan veszed, hogy jól néznek ki? Talán láttál róluk képet vagy mi? Ki tudja, hogy nem-e valami strébereket kapunk.
-Ez mondjuk igaz. De ha esetleg ide költöznének, akkor kiknek örülnél jobban? A strébereknek vagy inkább a rosszfiúknak? - És elkezdtem fel-le húzogatni a szemöldököm, mire ő csak a szemét forgatta.
-Ha már választanom kéne, akkor a rosszfiúk.
-Hah! Én ezt tudtam! Túl jól ismerlek drágaságom. - És megpusziltam az arcát.
-Mercedes, te sose javulsz meg, de én így szeretlek.
Miután ezt megvitattuk, elkezdtünk azon gondolkodni, hogy hogy nézhetnek ki a srácok, ha stréberek. Mi szemüveges, fogszabályzós kockának gondoltuk őket, ha tényleg olyanok lesznek. Istenem, csak ne! És ha rosszfiúk akkor pedig szexi, kigyúrt csávóknak. Krystal szerint még a tetoválás sincs kizárva, amit ő kifejezetten nem bánna. Bevallom én sem bánnám. Túlságosan is tökéletesek lennének már azzal együtt. Bár ha jobban bele gondolok... egy 16 éves srácra nem nagyon való a tetkó, de ha már egyszer rosszfiú? Én elnézném neki(k). És még órákon keresztül folytattuk ezt a beszélgetést Krystal-ék talán jövendőbeli szomszédjairól.
Sziasztok! :) Itt is lenne az új rész! Bocsánat a nagy csúszásért. Nem jött az ihlet :( De ma reggel mégis valami úton - módon eljutott hozzám végre! :D Szerintem kissé unalmasra és rövidre sikeredett, de legközelebb több lesz benne az izgalom, ígérem! ;)
És... Majdnem 900 olvasás!!!! 😍❤️❤️ Amikor reggel megláttam, azt hittem, hogy csak álmodom!! Köszönöm nagyon szépen!!!
Imádlak titeket!!! <3 ^Puszi mindenkinek Ashy❤️^
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro