Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

28. rész

Sky

Rain toporogva üldöz az irodában már második napja, mert nem vagyok hajlandó neki semmit se mondani. Viccesnek tartom, ahogy megpróbál információmorzsákhoz jutni, persze nem sok sikerrel. Látom a szenvedést az arcán, annyira kíváncsi. A nap végére megesik rajta a szívem, és az iroda konyhájába hívom, hogy igyunk egy kávét.

- Most van esélyed feltenni a kérdéseidet! - Felelem mosolyogva, miközben poharamba öntöm a mkávét. - Később már nem óhajtok erről beszélni.

- Sky! Miért ilyen hirtelen? Annyi mindent akarok kérdezni! - Rángatja meg karomat.

- Hé, óvatosan! Kiborítod a kávémat!- Rovom meg kicsit. - Néha olyan, mintha a második gyerekkorodat élnéd!

- Ezt szereted bennem! - Mosolyodik el szélesen.

- Igen, ebben igazad van! - Mosolyodom most már én is el.

- Akkor hol is kezdjem? Együtt vagytok? - Támaszkodik a konyhapultnak és kitágult pupillákkal mered rám.

- Ajtóstól a házba! Tipikusan te vagy! - Sóhajtok egyet. - Nem, nem vagyunk.

- De miért? Én azt hittem! Ez akkora csalódás. - Szomorodik el.

- Jaj, ne aggódj már! Elhívott randizni! - Mondom csak úgy mellékesen. - És igent mondtam. - Nézek félve barátomra.

Látom, majd kicsattan a boldogságtól, majdhogynem örömujjongásban tör ki. Annyira szeretem, amiért mással is törődik, nem csak a saját boldogságával. Azt kell mondanom, Rain nagyon ritka jó barát.

- És mikor mentek? Úgy izgulok!

- Holnap délelőtt jön értem, és azt mondta, készítsek váltóruhát is. - Vigyorgok magamban.

- Akkor valószínűleg ott alszotok? - fülig ér a szája - Tudod, mit kell vinned magaddal!

- Rain! Olyan rossz vagy! Mindig csak azon jár az eszed, főleg mióta pasid van!

- Dehogy is! Csak fel kell készülni mindenre is! - Kacsint rám.

- Na, de most azt mondd, hogy mit beszéltetek meg? Tisztáztad a dolgokat? - Kérdezi érdeklődve.

- Elmeséltem neki mindent. Azt, hogy miért nem akartam vele bármilyen kapcsolatot, hogy megbízhatatlannak tartottam, és a felejthetetlen éjszakáról is beszámoltam neki. - Félénken pillantok Rainre.

- Szóval, már nem tartod megbízhatatlannak? - Érdeklődik.

- Neked csak ez jutott el a tudatodig? Hihetetlen vagy!

- Csak kiszűrtem a lényeges dolgot, a többit úgyis tudtam!

- Azt hiszem, adnom kell neki egy esélyt. - Dünnyögöm magam elé. - Hiába is próbálom elkerülni, lehetetlen. Olyan, mintha a sorsunk össze lenne kötve.

- Jól teszed! Büszke vagyok rád! - Elgondolkodik, majd vigyorogva kérdezi. - És Sky! Még mindig olyan jó az ágyban, mint ahogy emlékszel? - Kuncog fel.

- Rain! Nem illik ilyet kérdezni! - Háborodok fel, majd közelebb hajolok füléhez és belesuttogom - Sokkal jobb!

Végül ellököm magam a konyhapulttól és az asztalom felé veszem az irányt kávémmal kezemben.

Szombat délelőtt van, és tanácstalanul állok a ruhás szekrényem előtt. P'Pai csak annyit mondott, hogy kényelmes ruhát viseljek és azt is pakoljak be. Választásom egy fekete farmerre esett, fehér pólóval és a fekete farmerkabátommal. Hozzá pedig felvettem a magasszárú dorko cipőmet. Megnézem az összhatást a tükörben, és igen, jól nézek ki. Előkerestem a szekrényem aljából bőr hátizsákomat, és belepakoltam, amire szükségem lehet. Egy pólót, alsónadrágot, zoknit, fogkefét.

Kihúztam az éjjeliszekrényem fiókját, belepillantok és tétován elgondolkodom. Egye fene, ezt is viszem. Kivettem az újonnan vásárolt síkosítót és egy csomag óvszert, biztosra megyek, húzom mosolyra számat. Üzenetem jött P'Paitól, hogy megérkezett és lent vár rám. Nagy levegőt veszek, egy utolsó pillantás a tükörben, vállamra kapom a táskát, és már hagyom is el a lakást. Ez lehet életem nagy lehetősége, hoznom kell a legjobb formámat.

Leérve keresem P'Pai autóját, de sehol nem látom, most akkor viccel velem? Kezdek kétségbe esni, ekkor elém gurul egy piros/fekete motorkerékpár, álomszép, de én félek a nagymotoroktól. Fel nem ülnék rá, ha milliókat is fizetnének érte, akkor se. Tovább nézelődök, hátha meglátom randipartneremet, mire a motoros leállítja a motorját, majd leveszi a bukósisakját. Hirtelen megszólalni se tudok a döbbenettől, egyrészt iszonyat szexi P'Pai abban a piros motoros ruhában, másrészt én tuti , hogy nem ülök fel erre a szörnyetegre. Maga a jelenet is nyálcsorgató, mint amikor a reklámfilmekben megy a lassított felvétel. Leveszi a sisakot, hajába túr, lazán megrázza fürtjeit és irtó szexin elmosolyodik. Azt hiszem, végem van, hívjátok a mentőket!

-Szia Sky! - Értem nyúl, megragadja a karomat és magához húz, végül megcsókol.

Elolvadok, nem tudok mást csinálni, muszáj viszonoznom édes csókját, végül nagy bánatomra szétválunk.

- Szia P'! - Nyögöm ki, nagy nehezen.

- Indulhatunk? - Kérdezi jókedvűen.

- Én erre, biztos, hogy fel nem ülök! - Jelentem ki, majd három lépést hátrálok.

- Ne csináld ezt! Kérlek! Szomorodik el szavaimra. - Ha megteszed, kapsz tőlem valamit! - Kacsint.

Pár lépést előre lépek, és jobban szemrevételezem ezt a rettenetet. A színén kívül nagyon semmit se tudnék elmondani erről a motorról. Ujjaimat végighúzom a jármű testén, becézgetem.

- Ugye vigyázol rám? - Kérdezem.

- Ez nem kérdés, Sky! - Mondja P'Pai. - Te vagy az én legnagyobb kincsem!

- Ccc... Nem tőled kérdeztem, hanem a motortól! - Vigyorodom el.

- Bizony, vigyáz rád! Nagyon megbízható. - Mosolyog rám. - Pont, mint én!

- Azt inkább hagyjuk. - Mondom szigorúan. - Mi a típusa? - Kérdezem.

- Ez egy Yamaha Blade-R 4T 125ccm. Nagyon kényelmes lesz, hidd el nekem! - Nyújtja felém kezét.

Félve ugyan, de elfogadom, mindenképpen éreztetni szeretném vele, hogy megbízok benne. Közelebb húz, és a fejemre teszi a bukósisakot, majd a biztonsági csatot is leellenőrzi. Végül segít felszállni a motorra, szorosan mögé.

- Erősen kapaszkodj belém! - Mondja nekem, majd karjaimmal átöleli derekát. - Nem fogok gyorsan menni, ígérem!

- Rendben! Vigyázz rám! - Megpaskolja kezemet és már indulunk is.

Nem kérdeztem, hogy merre visz az utunk, úgy voltam vele, P'Pai majd tudja. Teljesen lementünk Chon Buriig, tényleg nem sietett, így tudtam élvezni az elsuhanó tájat, a kellemes sebességet, illetve az időt, mit együtt töltöttünk. Lehet, hogy nem beszélgettünk, de nyugalmat adott, hogy vele voltam, és ez nagyon sokat jelentett nekem. Lassan megérkeztünk a célunkhoz, ha jól látom a táblát, akkor a Sukjai Hotel parkolójában vagyunk. Leszállok a motorról, kinyújtóztatom elgémberedett lábaimat és szétnézek. Szép, elegáns Hotel, zöldellő gyeppel néhol pálmafákkal.

- Gyorsan beregisztrálunk, utána lemehetünk sétálni az öbölhöz, ott meg is ebédelhetnénk akár.

- Nagyon jól hangzik P'! Tegyük azt!

Szerencsére a recepciónál nem kellett sokat várni, mivel már volt foglalásunk. Egy földszinti szobát kaptunk, aminek privát teraszrésze volt, jakuzzival. Meg kell hagyni, P'Pai tud választani, nagyon szép hely. A szobában egy nagy világos bézs franciaágy volt, vele szemben egy komóddal és tévével. Illetve az ágy mindkét szélén 1-1 éjjeli szekrény volt található lámpával. A fürdőszobában viszont egy kis tusoló volt található wc-vel. Nem baj, a célnak megfelel, a lényeg, hogy együtt lehetünk, és a gondolatra melegség járta át a szívemet. Mikor lettem én ilyen érzelgős? Kérdezem magamtól gondolatban. Gyorsan leraktam a sarokban árván álldogáló fotelba táskáinkat, és már húzott is magával P'Pai. Úgy látszik, hogy nagyon izgul a mai randi miatt.

- Akkor mehetünk is? - Kérdezi. - Menjünk le a partra.

- Rendben! Várj! - Fordulok vissza. - Hozom a pénztárcámat!

- Hagyd, nem kell, én hívtalak meg!

Azzal távoztunk a hotelből, felpattantunk a motorra és ráérősen lecsorogtunk a partra. Jó nagy kerülővel, hogy minél többet lássak a városból, ami nagyon kedves gesztus P'Paitól, mivel említettem neki, hogy itt még soha nem jártam.

Már lemenőben van a nap, ezért egy félreeső partszakaszon, ahol szinte senki se jár, leültünk és élveztük az elénk táruló látványt. Az ég narancsos-lilás színekben pompázik, kicsit feltámadt a szél, de csak annyira, hogy a partnak csapódó hullámoknak nagyobb erőt adjon. Mivel a kabátomat ott felejtettem a hotelban, így kicsit már fázott a karom, de nem volt vészes. P'Pai észrevette, és két lába közé húzott, majd átölelt és testével betakart. Állát vállamra támasztotta, én nekidőltem, és így néztük a gyönyörű naplementét.

- Mondd, élvezted a mai napot? - Kérdezi kedvesen.

- Azt kell mondjam, hogy nagyon! - Boldogság sugárzik hangomból. - Nagyon jó volt a parton sétálni veled, és rengeteget beszélgetni. A késő ebéd pedig fantasztikusan finom volt. Azt hiszem, nem kívánhatnék ettől jobb első randit!

- Ez azt jelenti lesz második is? - Kérdezi reménykedve.

- Mmm... - Bólintok - Igen, jó lenne, szeretek veled lenni. De most majd én hívlak el! - Jelentem ki.

- Bárhová is hívsz, megyek! - Nyom puszit arcomra.

- Úgy látom, nagyon boldog vagy! - Mosolyodom el és végigsimítok karján.

- Ezen csodálkozol? Tudom, hogy fiatalon kissé csapongó voltam, de már akkor tudtam, hogy te más vagy! Érdekes, kedves, szigorú, okos, impulzív, szexi, erotikus.

Gyorsan megfordulok, ledöntöm a puha homokba és kezemmel befogom a száját.

- Ne folytasd! - Nézek szemibe, miközben fülem hegyéig pirulok.

Majd kényelmesebb pozíciót veszek fel, ráülök csípőjére, és mellkasára támaszkodom.

- Pedig igaz! És most, ha látnád magad! - Sóhajt fel, ahogy éhes tekintettel rám néz.

- Ha látnám, akkor mit látnék? - Kérdezem incselkedve.

- Egy őrjítően szexi pasit, a lehető legszebb háttérrel és aláfestő zenével. - Majd fordít helyzetünkön és most ő van felül.

Nevetve túrok hajába, érzem selymes tapintását, élvezem meleg, vágytól csillogó tekintetét.

- P'Pai, mi lenne ha... - Húzom csókra ajkát, ami egybeforr az enyémmel, és csípőmmel felfelé lökök, hogy érezze, amint ébredezik bennem a vágy. Végül engedem, hogy ajkát elszakítsa enyémtől, és tenyeremmel végigsimítok mellkasán. - Szóval, mi lenne ha... - Incselkedek vele, húzom az agyát, csak mert élvezem.

- Sky! Nyögd már ki! - Kéri sürgetően.

- Ha visszamennénk a szállodába és kiélveznénk a hely adta lehetőséget? - Kérdezem csábítóan.

- Pattanj, induljunk, most azonnal! Egy percet se késlekedjünk!

Húz fel a homokból, majd hátára kap és nevetve elindulunk a parkoló motorja felé.

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro