Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

18. rész

Rain

- Sky! Szerinted el fognak jönni? - Kérdezem aggódva.

- Mármint P'Phayu? - Kérdezi nevetve. - Ide a rozsdás bökőt, - mutat nyakára - hogy ő már nyitásra odaér!

- Tudod jól, hogy P' nem jár egyedül! Ahová ő megy, oda P'Pai követi. - Mondom neki. - Nem mintha, nem ebben reménykedtél volna!

- Kikérem magamnak, nekem ugyan eszembe se jutott! - Sipítja magas hangon.

- Ismerlek, mint a rossz pénzt! Ne tagadd!

- Nem tagadom! Semmi közöm hozzá!

- Most még... De úgy érzem, ezen változtatni szeretnél! - Tolom mosolygós arcomat képébe.

- Badarság! - Tol el magától, de látom, hogy elpirult.

- Nincs ebben semmi szégyellnivaló. Tetszik és kész.

- Fejezd be! Inkább menj fürdeni! - Utasít, majd magamra hagy.

Imádom, de néha borzasztó személyisége van. Én legalább bevallom magamnak, hogy még mindig vannak érzéseim, de ő inkább tagadja az övéit. Bár szerintem P'Pai van olyan rafinált, hogy kiugrassza a nyulat a bokorból, és én szurkolok neki. Fogom a törülközőmet és bevetem magam a fürdőszobába. Alapjáraton is sokáig szoktam fürdeni, de a mai nap különleges. Ha minden a terveink szerint alakul, akkor végre pontot teszünk ügyünk végére.

- Rain! Gyere már ki! A másik is szeretne fürdeni!!! - Dörömböl Sky a fürdőszoba ajtón.

- Jövök már, jövök! - Ahogy kinyitom az ajtót hatalmas gőzfelhő árad ki rajta.

- Mi a fenét csináltál? Ez nem szauna! Maradt még meleg víz? - Döbbent arccal néz befelé, majd megrázza fejét. - Hihetetlen vagy!

Még magamhoz veszem a hajszárítót, majd bevonulok a szobámba, és megszárítom hajamat. Megvagyok az alapokkal, most ki kellene választanom, hogy mit veszek fel estére. A bőség zavara, semmit se találok megfelelőnek, kétségbeesetten ülök le ágyam szélére. Egyszer csak Sky jelenik meg szobám ajtajában és nekitámaszkodik az ajtófélfának.

- Tudtam, hogy kétségbeesetten fogsz itt ülni! - Jelenti ki.

- Nem is vagyok kétségbe esve! - Mondom, már a sírás határán.

- Jól van, kisegítelek! Mutasd, mid van!

Kikészítek egy csomó inget és nadrágot, majd sorolni kezdem a lehetséges összeállításokat.

- Hmm...Ha rám hallgatsz, ezt a sötétbarna nadrágot veszed fel, és hozzá azt a mélypiros inget. Kiemeli bőröd világosságát és hajad színét.

- Azt mondod? - Kérdezem. - Legyen, hallgatok rád!

- Ja és szép alsót is vegyél fel hozzá, ne valami agyonhasználtat! - Nevet fel és kimegy szobámból.

- Sky! Nincs is használt alsóm. - Fogok meg jó pár darabot és mélyen a szekrény aljára dugom.

Felveszem a kiválasztott ruhadarabokat, ingemen pár gombot kigombolva hagyok, így kicsit mélyebb dekoltázst kapok, így szép kontrasztot kapok fehér bőrömmel és piros ingemmel. Nyakamba egy arany nyakláncot akasztok, amin van egy „R" betűs függő. Hajamon még vasalok egy kicsit, felül szétválasztom, fülem mögé tűzöm és fixálom. Miután megvagyok, tükörbe nézek, és megvizsgálom magamat. Hmm...Jól nézek ki, határozottan jól. Felhúzom sötétbarna bőrcipőmet és így teljes a szett. Oké, valami még hibádzik, felhajtom háromnegyedéig az ingemet és parfümöt fújok magamra. Bemegyek Sky szobájába, hogy mondjon véleményt, végül is, fontos egy külső szemlélő véleménye.

- Huh de dögös valaki! Minden fejet el fogsz csavarni! - Vigyorog rám.

- Csak egyet akarok, de azt nagyon! - Viszonzom mosolyát. - Te is jól nézel ki! Talán P'Pai miatt öltöztél ki?

- Mi? Hogy én? Dehogy! Csak kihúztam valamit a szekrényből.

- Na persze! Csak kihúztál mi? Nem ettem én meszet! - Nevetem ki.

- Ideje indulnunk! Harcra fel...

- Miénk az éjszaka! - Csap vállamra Sky, majd a bejárati ajtó felé vezényel, hogy átéljük életünk meghatározó éjszakáját.

A bárba beérve körülnézek. Az egyik fal mellett boxok vannak kialakítva, hogy kellemesen el tudjanak húzódni a vendégek, ha egy kis magányra vágynak. Középen volt egy nagyobb tánctér, de még senki se táncolt, ahhoz korán van még. A másik oldalt helyezkedik el egy hosszú fából készült pult, mely sötét dió színre van lekenve, előtte bárszékek sorakoznak. A többi fal mellett elszórva fotelok, kanapék vannak elhelyezve dohányzóasztallal. A falak méregzöldre vannak festve, az aljzat pedig hajópadlóval van burkolva, mely harmonizál a pult színével. A világítás gyéren szórja sugarait, egyedül a pult felett lévő égők adnak nagyobb fényt.

Sky-al úgy döntünk, hogy helyet foglalunk az egyik nyilvánosabb helyen, ami jó rálátást biztosít az egész belső térre. Elmegyek a pulthoz, kikérem kedvenc sörünket, majd visszatérek és helyet foglalok.

- Nincs igazad, még nincsenek itt. Lehet nem is jönnek! Kár volt ennyire kiöltözni! - Nyafogok szomorúan.

- Rain, ne csináld! Korán van még! Ne pánikolj! Jönni fognak! Bízz bennem!

- Benned bízok! De benne? Lehet fel se fogta, miről beszélgetünk.

- P'Phayu nem buta, szerintem vette a lapot! Nyugi. - Húz egyet italából és körbenéz. - Egyre többen vannak.

Körbenézek és valóban, gyűlik az embersereg. Lassan már a táncparkettre is kimerészkednek, és zene ritmusára ringatni vagy éppen rángatni kezdik testüket.

- Gyere! Táncoljunk mi is! Legalább leköti figyelmünket, és nem jár felesleges hülyeségen az eszünk. -Mondja Sky, és igazat adok neki.

Felállok és a táncparkett közepére sétálok, testemet a zenére hangolom, és táncolni kezdek. Sky csatlakozik hozzám, és kettőnk párosa igen nagy figyelmet kap akaratlanul is. Férfiak és nők néznek minket sóvárgó szemekkel. Van, aki megpróbál közeledni, de sikeresen lerázzuk őket. Több mint egy órája táncolunk már, mikor megérzek egy kart a derekam köré csavarodni. Megfordulok és megnézem ki volt az a bátor, aki hozzám mert érni. Egy nálam egy fejjel magasabb jóvágású, de mégis unszimpatikus pasi volt. Megfogom karját és leemelem derekamról, mire odahajol hozzám.

- Nem akarsz inni valamit? - Kérdezi.

- Köszi, kihagynám! A barátommal vagyok. - Intek Sky felé, de a fickó továbbra sem zavartatja magát.

- Engem nem zavar, őt is bevehetjük. - Vigyorog rám, de sajnos nincs hatással.

- Felejtős, szállj le rólam! - Emelem meg hangomat.

Észre se veszem és már elterelt Sky mellől, egyre közelebb a pult felé. Nem győztem hátrálni, mert folyamatosan tapogatni akart. Undorodtam érintésétől, leheletétől, nézésétől. Rettegve kerestem Skyt a szememmel, de sehol se láttam. Azt hiszem bajban vagyok, de nem fogom hagyni magam.

- Vedd le rólam a koszos mancsodat! - Állok sarkamra és hegykén felszegem fejemet.

- Ugyan már, látom, hogy akarsz engem! - Óvatosan hátrálok még egy lépést, mire valami kemények ütközök, és egy kar fonódik újra derekamra. A mai este így fog telni? Mindenki tapogatni fog? Már most elegem van, lerázom ezt a seggfejet is, megkeresem Skyt és húzok haza.

- Nem hallottad, mit mondott! Vedd le róla a kezed! - Hallok meg hátam mögül egy mély fenyegető hangot, mely oly ismerős füleimnek. - A srác már foglalt!

Ismerős a szituáció, mikor először találkoztunk, akkor is átölelt és megmentett, csak most éppen egy pasitól.

- Miért? Talán a tiéd? - Kérdezi nevetve a fickó. - Eddig nem úgy tűnt, mintha tartozva valakihez. Szerintem szabad préda! Ugye csini fiú? - Nyúl karom után, mire próbálom elhúzni.

- Most mondom el utoljára, vedd le róla a kezed és húzz innen! - Olyan fagyos a hangja, hogy még én is megijedek, a fickó is így gondolhatta, mert felemelte kezét és távozott.

- Jól van, jól van! Nem ér ennyit az egész! Vannak tőle jobb pasik is.

- Nem hiszem. - Hallom meg P'Phayu válaszát.

Ölelésében biztonságban érzem magam, lassan megnyugszom. Érzem, ahogy hasamat simogatja ujjaival, bizsergetést keltve testemben. Próbálnék megfordulni, de nem hagyja. Füleimhez hajol és belesúgja.

- Maradj még így egy kicsit.

Bólintok és kényelmesen befészkelem magam P'Phayu lábai közé. Kér nekem egy italt, melyet elkezdek iszogatni, miközben a tömeget fürkészem Skyt keresve. Egy idő után megpillantom őt a tánctér közepén táncolva, ahogy egy ismerős alak átöleli. P'Pai teljesen magának követeli, nem enged senkit se a közelébe, Sky pedig láthatóan élvezi a helyzetet. Elmosolyodok és eszembe jut, mit is mondott Sky. Még hogy nem akart vele találkozni! Nevetséges. Beismerhetné végre, hogy ő is ugyanúgy vágyik P'Paira, mint fordítva. Szerinte én vagyok a gyerek! Akkor ő micsoda? Pólyás?

Lassan megfordulok, végre P'Phayu sem ellenkezik. Eláll a lélegzetem mikor vágytól csillogó szemeibe nézek. Keze lecsúszik a fenekemre és meg is markolja. Az érintésétől kissé megugrok, ezáltal még közelebb simulok hozzá.

- P'Phayu...!

- Mondd kicsi Rain! - Suttogja ajkaimnak.

Karomat nyaka köré fonom, és ujjammal haját kezdem el csavargatni.

- Köszönöm, hogy megvédtél!

- Nincs mit megköszönnöd! Ami az enyém azt megvédem.

- Tiéd lennék? Nem tudok róla. - Mosolyogva nézek szemeibe.

- Már az első találkozásunk óta cuki fiú!

- Valóban?

- Te nem úgy gondolod? -Hajol fülemhez és megnyalja.

Nem jutok szóhoz, lélegzetem akadozik, lábaim megremegnek. Még jó, hogy P'Phayu átkarol, mert lehet összeesnék.

- Hmm... Nem válaszolsz? - Hajol lejjebb és most a nyakamat célozza meg. Először orrát húzza rajta végig, majd lágyan ajkával érinti. - Hallani akarom.

- Csókolj meg, és talán elmondom! - Remélem nem meri megtenni, mert egyből elájulok.

Egyik kezét nyakamhoz emeli, ujjaival érzékeny bőrömet cirógatja, nyelve hegyével végigszántja állam vonalát. Pont mielőtt megcsókolna elhúzódik tőlem, ujjait végigvezeti nyakkivágásomon, ahol szabadon lévő bőrömet tudja becézgetni, majd alattomosan elmosolyodik.

- Nem alku tárgya! Ki kell mondanod és utána teljesítem minden kívánságodat!

- P'Phayu én, én... - Testem lelkem beleremeg, ahogy szorosan ölel és ujjaival cirógat. Teljesen elveszi az eszem, még csak válaszolni se vagyok képes.

- Te...? Halljam! - Fülével ajkamhoz hajol. - Nem fog fájni, ha kimondod.

- Oké fiúk! Elég legyen! Menjetek szobára! Ez nem az a hely! - Jelenik meg a semmiből P'Pai. - Ha csak rátok néznek, beindulnak az emberek! Szabad ilyet csinálni? Gondoljatok szegény éhezőkre!

- A barátomat hol hagytad? - Kérdezem, mert nem látom sehol.

- Elment a mosdóba, mindjárt jön. - Feleli, de szemét le nem veszi a mosdó bejáratáról.

Szerencse, hogy megjelent, mert legalább össze tudom szedni magamat és gondolataimat. Ha P'Phayu így folytatja, itt helyben az övé akarnék lenni. Márpedig ha választhatok, nem egy random szórakozóhelyen szeretnék újra karjaiban lenni. Úgy vágyom rá, hogy azt elmondani nem lehet. Minden apró rezdülését érzékelem, a sóhajait, légzését, szívének heves dobogását. Újra és újra alatta akarok lenni és hangosan nyögni nevét.

- Azt hiszem, mi most megyünk. Áll fel P'Phayu, majd megfogja kezemet és maga után húz.

- P'Pai, kérlek vigyázz Skyra! - Kiáltom neki.

- Abban hiba nem lesz! - Húzza szégyentelen mosolyra száját.

Azt hiszem, jó emberre bíztam barátomat, holnap remélem megköszöni. Vigyorgok a gondolatra, hogy Skynak is igencsak izgalmas éjszakában lesz része, még ha most nem is tud róla.

- Várj, P'Phayu! Hová megyünk?

- Két lehetőséged van!

- Mégpedig? - Kérdezem szemtelen mosollyal.

- Hozzád vagy hozzám? - Kérdezi izzó szemekkel.

Én csak ennyit felelek mosolyogva:

- Hozzád!

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro