5 évvel később
Rose szemszöge

Idén leszek hatodéves. 5 év alatt sok értelmes dolog történt, például bekerültem a kviddics-csapatba hajtóként, prefektus lettem, és lett két igaz barátom: Kyra Adams és Betty Peterson. Persze ettől még vannak úgymond "haverjaim": Fred, Albus, James, Roxane, Hugo, Lily, Alice, Dylan, Dan, Jake és Jack. Minden évben kitűnő lettem, amit nagy dicsőségként élek meg. Ja, és ott van Scorpius Malfoy, aki Albus szerint belém van zúgva, de engem nem érdekelnek a fiúk. Bár a 16.szülinapomra kaptam tőle egy nyakláncot... Nem. A vonatra várva a peronon Kyrával és Bettyvel ácsorogtam, amikor Malfoy és az öccse, Dylan sétált hozzánk.

- Mi van, Weasley? Hol vannak a szüleid? - bökött meg Scorpius.

- Mi van, Malfoy? Hol vannak a tieid? - vágtam vissza. Anya ma dolgozott, apát pedig behívták. Így egyedül jöttem a vonathoz.

- Engem már nem kísérgetnek.

- Engem se, mint láthatod.

- Csá! - jött oda hozzánk Albus, majd lepacsizott Malfoyjal.

- James? - kérdezte a barátját keresve Kyra. Na, igen. James és Kyra tavaly jöttek össze, azóta ők az ügyeletes gerlepár.

- Leragadt Frednél. - legyintett Al.

- Lily? - kérdeztem most én, mert sehol sem láttam a kis vöröst.

- Alice-szel. Meg a többiek is.

- Aha - bólogatott Betty.

- Idén meg kell nyernünk a kupát - közölte Albus.

- Tudom. - A nyáron Al ezt naponta közölte.

- Sziasztok! - jött oda hozzánk mosolyogva Roxane, kinek talárján ott csillogott a prefektusi jelvény.

Eközben azonban beért a vonat, mi pedig felszálltunk. Mi, lányok azaz Betty, Kyra, Alice, Lily, Roxane és én egy fülkébe ültünk, míg a fiúk (Albus, Scorpius, James, Hugo, Dylan, Dan, Jake és Jack) egy másikba.

- Megint semmi - mondta csalódottan Betty. Ezek szerint még mindig szerelmes Albusba.

- Láttad azt a meccset, Betty? - próbálta elterelni a gondolatait Kyra.

Azonnal élénk veszekedésbe kezdtek, hogy kinek drukkoltak, meg ki volt a jobb. A tegnapi Chudley Csúzlik, Dublini Darazsak meccsről beszéltek. Betty griffendéles, és hajtó a csapatban, míg Kyra hollóhátás, és fogó. De nálunk sose volt gond, hogy másik házba vagyunk.

- Az nagyon jó volt. - bólogatott beszállva a beszélgetésbe Lily. Ő is hajtó. Alice és Roxane nem kviddicsezik, így ők nem nagyon tudtak hozzászólni a témához.

- Már alig várom, hogy beosszák Crystalt - mondta izgatottan Alice. Igen. Crystal Longbottom idén lesz elsős. Alice szerint griffendéles lesz, de én ebbe nem bízok annyira. Már találkoztam néhányszor a lánnyal, de kifejezetten nem bátor, inkább undok.
Eközben beért a vonat, mi pedig leszálltunk, és a griffendéles asztalhoz mentünk, kivéve Kyrát és Malfoyt.

- Hé, Scorp! - kiáltotta egy mardekáros.

Scorpius mosolyt erőltetett az arcára, majd leült mellé. Találkozott a tekintetünk, és láttam rajta, hogy inkább ülne velünk. Szomorúan elmosolyodtam, mire továbbra is tartottuk a szemkontaktust. Elkezdődött a beosztás, de én még mindig Scorpius Malfoy szürke szemébe néztem.

- Longbottom, Crystal! - hallottam, mire már én is odanéztem. A Süveg sokáig gondolkodott, majd felkiáltottam.

- GRIFFENDÉL! - így történt, hogy Crystal Longbottom mégis griffendéles lett. Alice örömmel fogadta, Crystal azonban húzta a száját.

- Minden barátnőm mardekáros lett. - dünnyögte.

- A húgom is griffendéles lett! - mondta boldogan Alice.

- Weasley! - kiáltott ránk Mcgalagony, mire az összes Weasley felkapta a fejét. - Rose, Roxane! Peterson! Maga is! Kísérjék a hálókörletükbe az elsősöket! - Így kísérgethettük a kicsiket. Főleg Crystal volt nehéz, mert nem akart bemenni.

Mikor végre sikerült, fáradtan rogytunk az ágyra.