A hétvége viszonylag nyugodtan telt Seungmin számára. Egy valami azonban nagyon zavarta őt; Changbin viselkedése.

Időnként kedves, de a másik pillanatban a szemével képes lenne megölni a fiatalabbat.

Seungmin egyik terve az volt, hogy elszakadjon a szüleitől. Félig ez sikerült is, hisz nem velük van, de szeretett volna mégjobban önállósodni.

-Hyung!-szólt reggeli közben az idősek felé.

-Mondd Minnie!-nézett rá Chan.

-Meséltem nektek, hogy el akarok különülni anyáéktól és...szeretnék én is dolgozni. A segítségeteket kérem, hátha ti tudtok valami helyet!

Chan és Bin összenéztek.

-Én és Binnie egy helyen dolgozunk. Ha gondolod jöhetsz mellénk.

-Changbin hyung nem örülne nekem, úgyhogy valami mást nem tudtok?

Az idősebb elgondolkozott. Pár perc múlva azonban ötlete támadt.

-Van egy barátom aki egy kávézóban dolgozik! Tetszene az a munka?

Kávézóban dolgozni? Nem is olyan rossz!-gondolta. Boldogan bólintott.

-Igen, azt hiszem ez jó lesz!

-Hétvégén is nyitva vannak, úgyhogy ha gondolod reggeli után mehetünk is rögtön!

-Ez nagyon jó!-mosolygott.

-Binnie, te is eljössz?-fogta meg a kezét Chan.

-Inkább nem, kösz!-állt fel és a mosogatóba tette a tányérját.

Chan bocsánatkérően nézett Min-re, aki csak legyintett a szituáción.

Így tehát ketten indultak el. Út közben próbálta memorizálni az útvonalat, de felesleges volt. 5 percre volt a kollégiumtól, így nehezen tudna bárki is eltévedni.

A kávézóban viszonylag sokan voltak, emiatt Seungmin kissé lámpalázas lett.

Chan azonban egyáltalán nem tűnt idegesnek. Nyílván, hisz nem ő fog itt dolgozni!

A pultnál lévő fiúhoz odament, mondott neki valamit, mire az hátra ment. Pár percen belül egy magas, hosszú szőke hajú fiú lépett melléjük.

-Szia Hyunjin!-köszönt neki az idősebb.

-Szia Chan! Ő itt Seungmin?-nézett rá.

-Igen, ő lenne az!

-Gyere akkor, megmutatom a helyet!-ragadta karon a fiatalabbat.-Egyébként Hyunjin a nevem, és nem kell hyung-nak szólítani!-terelte be egy ajtón.

Bent öltözők voltak, ahol a dolgozók tudták eltenni a cuccaikat. Még beljebb pedig egy konyha volt, ahonnan erős kávé szag terjengett.

-Először próbaidőre veszünk fel, és majd egy hét után fogja eldönteni a főnök, hogy maradhatsz-e. Remélem nem gond.

-Nem, nem baj!

-Neked annyi lesz a dolgod, hogy kiviszed a kávékat az asztalokhoz. Holnap megmutatják a többiek is és én is. Egyenlőre szerintem ennyit tanítunk meg neked.

-Rendben!

Vissza mentek az öltözőbe ahol megmutatta neki a szekrényét, majd kapott egy inget és egy barna nadrágot amit hordania kell munka közben.

-Holnap akkor kezdhetek?

-Persze, holnap az óráid után máris jöhetsz. Előtte még fel kell menned néhány papírt elintézni a főnökkel, majd a beosztást is megbeszéljük a többiekkel!

Visszamentek Chan-hoz és elköszöntek Hyunjin-tól.

-Na, tetszik?-nézett rá.

-Igen, csak kicsit félek!-vallotta be a másik.

-Szerintem felesleges, hamar belejössz majd!

Mielőtt a kollégiumba mentek volna megálltak ebédet venni maguknak és Bin-nek.

-Biztos örülni fog nekünk!-kuncogott Chan.