❁10❁
-A hétvégére viszont muszáj hazamennem!-mondta péntek reggel Seungmin miközben a konyhában reggeliztek.
-Na, csak nem valami baj történt?
-Nem, dehogy is! Fogászatra kell mennem, másrészt vasárnap lesz a szülinapom. Szóval kénytelen vagyok hazamenni!-húzta el a száját.
-Boldog szülinapot előre is!-mosolygott rá Chan.
-Felesleges, nem szeretem annyira azt a napot. Ugyanolyan mint a többi, nem tudom minek kell ennyire túlreagálni!-sóhajtott, majd a szennyest elmosogatva visszament készülődni a szobájában.
Délután nem is ment a kávézóba, hanem rögtön az állomásra ment. Chan kikísérte és egészen addig ottmaradt ameddig a vonat meg nem érkezett. Bin nem jött el, hisz neki muszáj volt dolgoznia.
-Vasárnap majd találkozunk!-ölelte meg, majd minden bátorságát összeszedve egy apró puszit nyomott az arcára.
Minnie-nek szinte ideje sem volt felfogni mi történt vele. Bambán intett még utoljára Chan-nak majd felszállt a vonatra.
(...)
-Arra gondoltam, hogy vehetnénk neki valami ajándékot!-elmélkedett Chan szombat délelőtt.
-És mégis mire gondoltál?
-Nem is tudom pontosan...említette, hogy szereti a kutyákat.
-Te most egy kutyát akarsz neki venni?
-Nem, csak egy plüss kutyát!
-Elég gagyi ajándék lenne neki.
-Miért, te tudsz jobbat?
-Nem. Van még valami, amit szeret?
-Nem is tudom...
Pár perc gondolkodás után Changbin eszébe jutott.
-Említette, hogy szereti a Day6-t. Tudod, azt a bandát.
-Tényleg! Vegyünk neki egy albumot?
-Szerintem egy poszter is elég neki. Lehet megvan neki mindegyik már, feleslegesen ne vegyünk mégegyet!
-Igaz. Biztos van valamelyik kpop boltban.
Szerencséjükre tényleg volt. Vettek neki kettőt, majd kiválasztottak egy aranyos plüsst is neki egy másik boltban.
-Szerintem örülni fog neki!-nézte meg a vásárolt ajándékokat Bin mikor kiértek a boltból.
-Kérdés, hogy hogyan fogjuk becsomagolni? Van nálunk csomagolópapír, vagy bármi?
-Nem, úgyhogy azt is veszünk!
(...)
Hamar eltelt számára ez a két nap, azzal ellentétben, hogy most már 19 éves lett és végre be lett ragasztva a fogszabályzója. Örült neki, hisz végre nem lesznek rondák a fogai, viszont borzalmasan nézett ki szerinte.
Tartott tőle, hogy Chan és Changbin talán rondának fogják tartani és hasonlók. Épp ezért nagyon félt, mikor a vonatról leszállva kereste Chan-t. Meg is találta őt, szinte azonnal ahogy leszállt. Legnagyobb meglepetésére viszont nem egyedül jött.
-Minnie!-tárta ki a karját. Nagy boldogan viszonozta az ölelést, és mosolyogva fordult Bin felé.
-Hogyhogy te is eljöttél, hyung?
-Nem volt dolgom, otthon pedig csak unatkoznék!-rántott vállat.-Fogszabályzód lett?
-Igen. Nagyon ronda?-kérdezte félve.
-Dehogyis, aranyos vagy tőle!-dicsérte meg Chris. Bin is ezt mondta volna a legszívesebben, de inkább csendben vizsgálta.
-K-köszönöm!-mondta vörös arccal.
Mikor odaértek Minnie első dolga volt, hogy kipakoljon a bőröndjéből.
Ám amint kiment a konyhába csodálkozva nézett a két idősebbre. Az asztalon egy kisebb torta volt, körülötte pedig két elég furán becsomagolt ajándék.
-Boldog Szülinapot!-mondta ünnepélyesen Chan, miközben a tortán meggyújtotta a gyertyákat.
-Hyungok!-nézett rájuk meglepődve.
-Fújd el!-tartotta elé a tortát Chan.-De előtte kívánj valamit.
Elgondolkozott.
"-Bárcsak együtt lehetnénk!"-gondolta, majd elfújta a gyertyákat.
-Boldog szülinapot!-mondta Bin is, miközben átnyújtotta neki az ajándékát.
-Ezeket együtt választottuk neked!-mondta Chris, miközben ő is átadta a sajátját.-Remélem nem baj, hogy ilyen a csomagolás! Nem tudtuk jobban megcsinálni sajnos!-mondta kissé szégyenlősen.
-Köszönöm, nekem így is nagyon tetszik! Igazán nem kellett volna!-mosolygott őszintén.
Nagyon örült a posztereknek és a plüssnek mikor kibontotta őket.
-Ezeket kiteszem a falra!
-Rendben, de előbb együnk!-vett elő három tányért és villát Changbin.
-Nem is vagyok éhes...-mondta szomorúan Seungmin.
-Ne hazudj Minnie, tudjuk, hogy nem ettél ma eleget! Tessék enni egy szeletet legalább!-húzta vissza Chan.
-Nem is érdemellek meg titeket!-mondta alig halhatóan. Azt hitte nem hallotta meg a másik kettő, de tévedett. Bin hallotta, viszont nem tett rá megjegyzést. Ellenben aznap este csak ez járt a fejében.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro