Csillagokból van tested kontúrja
Elhúzódsz, pedig úgy érinteném újra
Szívemben mocorogsz és bőröm alatt lüktetsz
Csontjaimban kong az üresedett csönded.
Legyél újra enyém, szálljunk megint együtt!
Elmém, lelkem friss - bár az arcom petyhüdt.
Forró csókod tett ragyogóvá régen
Én voltam a Nap, s te a Hold az égen.
De csak a szeretet örök, a szerelem véges
Valld be végre, szeretni már nem vagy többé képes?